Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-12 / 135. szám
6 KULTÚRA 2019. június 12. I www.ujszo.com Kortárs magyar irodalom Pozsonyban Június 14-16. között a Nová Cvemovkában zajlik a Pozsonyi Könyvfesztivál (BRaK), melynek idén több magyar vonatkozása is lesz. Már megjelent a Kapitál folyóirat magyar tematikus száma, amely kiemelten foglalkozik a jelenlegi magyarországi társadalmi és kultúrpolitikai folyamatokkal. Olvasható benne például Czinki Ferenc esszéje az irodalom és aktuálpolitika kapcsolatáról, Balsa Lubarda riportja a magyarországi és a V4-es régió szélsőjobboldali mozgalmairól, Puskár Krisztián írása a budapesti undeground helyszínek sorsáról, Szadai Levente értekezése a rabszolgatörvényről, valamint inteíjú Kiss Tibor Noé íróval. A Kapitál ezúttal magyar irodalmi melléklettel is jelentkezik, benne Csema-Szabó András, Kiss Tibor Noé, Kerékgyártó István, Szabó T. Anna, Vájná Adám, Kemény Zsófi, Krusovszky Dénes, Borda Réka, Ferencz Mónika és Kábái Lóránt egy-egy szövegével. A hatodik alkalommal megrendezésre kerülő BRaK elsősorban a visegrádi országok irodalmára fókuszáló nemzetközi könyvfesztivál, amelynek 2019-től a magyarországi Szépírók Társasága is partnere. Idén a fesztivál fő tematikáját Földényi F. László korábban már cseh nyelven megjelent Melankólia című munkája adja, a díszvendég pedig Magyarország. A változatos nemzetközi programon belül a nyitónapon, június 14-én 18 órától cseh, szlovák és lengyel szerzők mellett Magyarország is képviselteti magát a V4-es országok kerekasztalbeszélgetésén. Másnapjúnius 15-én, 14 órától a kortárs magyar irodalmi irányzatokat bemutató beszélgetésben Kemény Zsófi, Kiss Tibor Noé és Totth Benedek vesz részt. A fesztiválra jelenik meg szlovákul Czinki Ferenc regénye, A pozsonyi metró, Beck Tímea fordításában. A mozaikszerű kisregény első szövegei 2014 májusában íródtak, abban az időszakban, amikor az első BRaK-ot megrendezték, (juk) Regényt írt Skuta Miklós zongoraművész Hazánk egyik legismertebb, legsokoldalúbb zongoraművésze, Skuta Miklós regénnyel jelentkezett. A Madách Egyesület gondozásában megjelent Julien könyvének bemutatója holnap lesz a somoijai Mozi klubban, 18 órától. A szerzővel a kötet szerkesztője, Csanda Gábor beszélget. „Elsőkönyves író, akit gyerekkora óta foglalkoztatott az ember és a világ viszonya, az emberi viselkedésmodellek behatárolhatósága és az emberi elme szabadságának, illetve megkötöttségének korlátái. Organikus része vagyunk-e a világegyetemnek, vagy attól független, önálló teremtményekként jelentünk meg az univerzumban? /.../ Eldönthetjük, hogy szeretni fogunk, vagy nem? Akaratunktól függ-e, hogy kinek az illata, szeme, haja, bőre lesz számunkra vonzó, és kié nem? Lehet-e akarattal, vagy esetleg parancsra nem szeretni? SKUTA MIKLÓS Julién könyve Ezekkel a kérdésekkel szembesülnek Julien könyvének főszereplői” - áll a fülszövegben, ahonnét azt is megtudhatjuk, hogy Skuta Miklós koncertjei mellett már dolgozik második könyvén. (juk) Viva Musica! Izlandi gépzongorák, komolyodó Beatles, bolondos opera (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A nagyobb nyomaték kedvéért így, felkiáltójellel írják ezt a pozsonyi fesztivált, amelynek szervezői a komolyzenét szeretnék közelebb hozni a tömegekhez, a legkülönfélébb fondorlatos módokon. Az idén 15 éves fesztivál eddigi legnagyobb trófeáinak a Michael Nyman Bandet, Philip Glasst, Dmitrij Hvorosztovszkijt, valamint John Malkovich szimfonikusokkal előadott projektjét tartják, és a beharangozó sajtótájékoztatóra azt is összeszámolták, hányán léptek fel eddig a fesztiválon. Nos, összesen 395 koncert zajlott Pozsonyban az elmúlt 14 év alatt, 385 fellépővel, azaz néhányan többször is meghívást kaptak erre a rendezvényre. A fizető nézők száma is tekintélyes: eddig 145 ezren váltottak jegyet valamelyik koncertre, amelyek közül többet a szabad ég alatt, például a pozsonyi Fő téren, vagy az Eurovea bevásárlóközpont előtt rendeztek. Idén két hónap alatt kilenc koncertet kínál a fesztivál, amelyekben csak az a közös, hogy a komolyzene feltörekvő, fiatal sztárjai közül válogattak olyanokat, akik bátran nyitogatják azt a bizonyos műfajok közötti páncélajtót. Van köztük, aki tizenöt évvel ezelőtt még egy heavy metal zenekarban zúzott, ma pedig a kísérleti elektronikára épült kortárs komolyzene csillaga. A Viva Musica! idei headlineréről, az izlandi Ólafür Amaldsról van szó, aki legújabb, Remember című projektjével érkezik a Régi vásárcsarnokba július 4-én. A zene mellett a látvány is érdekesnek ígérkezik, a főszereplő ugyanis egy olyan zongorán játszik, amelyet összekötnek két másik zongorával. Ezek szintén reagálnak minden egyes leütésére, egy algoritmus alapján. A koncert fényeit is a hangok befolyásolják, azaz a zenekarnak nincs két egyforma fellépése. Amalds egyébként a Viva Musica! történetének első izlandi vendége, és idén érkezik a második is, Víkingur Olafsson zongoraművész-zeneszerző személyében (augusztus 16.), akit A Jánoska Ensemble olyanok hívnak rendszeresen stúdióba, mint Björk vagy Philip Glass. Látványos videoklipekkel támogatja meg zenéjét, csakúgy, mint a szerbfrancia hegedűművész, Nemanja Radulovic, aki rocksztárokhoz hasonló népszerűségnek örvend, és 14 éves korától járja a világot. Pozsonyba augusztus 7-én érkezik kamarazenekarával. A világjárók között egy hazai formációt is találunk, a klasszikus zenét és a dzsesszt házasító, igényes, ám könnyen fogyasztható zenét játszó Jánoska Ensemble-t. A három Jánoska fivér, valamint sógoruk alkotta kvartett pár év alatt nemzetközi hírnévre tett szert, lemezeik a Deutsche Grammophonnál jelennek meg, a legutóbbit pedig az Abbey Road stúdióban rögzítették. Nem véletlenül: a Revolution című korong továbbgondolt Beatles-dalokat tartalmaz. Nem átiratokról van szó, csupán motívumokat használnak a híres dalokból, amelyeket saját improvizációikkal egészítenek ki. Az album aranylemez lett, méghozzá Németországban. A június 27-i koncertet követően decemberig már nem is lépnek fel Szlovákiában, úgyhogy aki látni akarja őket, ne szalassza el ezt a lehetőséget. Az opera és a humor közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk. Ezt bizonyítja az a remek énekesekből álló spanyol formáció, amely paródiába hajló, színházi eszközöket is felvonultató esttel kápráztatja el és nevetteti meg a műfajtól idegenkedőket is. Nagy a kereset irántuk, évente 50 országban lépnek fel, ők az Opera Locos (július 18.). Bach zenéjével, elektronikával és öt csellóval „bűvészkedik” Peter Gregson a nagy evangélikus templomban (július 27.). A skót muzsikus gyakran rándul át a popzenébe, például Ed Sheeran és Rag'n'Bone Man telefonszáma is megvan neki, de ő írta a BBC Sherlock Holmes-sorozatának díjnyertes zenéjét is. Június 31-én hazai sztárok, Jana Kirschner, Katarzia, Dán Bárta és a Korben Dallas lép fel szimfonikus zenekarral, augusztus 28-án pedig Pavol Barabás dokumentumfilmrendező előtt tiszteleg a fesztivál egy különleges, zenés esttel. A kilencedik koncert a Yamaha új versenyzongorájának tündöklése lesz az Eurovea előtt, 500 fejhallgatós néző számára, Silent Piano címmel. Ennek a dátuma még egyeztetés alatt áll. Gustave Courbet 200 éve született, de még ma is botrányt kelt Kétszáz éve, 1819. június 10- én született Gustave Courbet francia festő, a modern realista festészet megteremtője. Jean Désiré Gustave Courbet Omans-ban született, jómódú családban. Első modelljei kishúgai voltak. Vidéken nevelkedett, 1839 végén érkezett Párizsba, ahol szülei akarata ellenére nem jogot, hanem festészetet kezdett tanulni. A képzésre hamar ráunt, saját stílusát keresve a Louvre-ban a spanyol és holland mesterek (Rembrandt, Frans Hals, Van Dyck, Velázquez) munkáit tanulmányozta és másolta. Spanyolországba, majd Hollandiába ment tanulmányútra, ahol különösen Rembrandt portréi nyűgözték le. Saját műveivel 1844-ben debütált a Párizsi Szalonon, 1847-ben viszont ugyanitt elutasították Pipás férfi című önarcképét. Ezt a művet ugyanis zabolátlan életöröm hatja át, amit a konzervatív ízlésű kritikusok durvának és faragatlannak éreztek. A következő évben megszüntették az elfogadóbizottságot, ezt kihasználva több mint tíz képet állított ki. Első igazi sikerét 1849-ben aratta, amikor az újra felállított, művészek választotta zsűri hét beküldött munkáját fogadta el. A Délután Omans-ban című festményét megvásárolta a francia állam, Courbet-t aranyéremmel jutalmazták, ezután anélkül állíthatott ki, hogy be kellett volna mutatnia a műveit a válogatóbizottságnak. Botrányt keltett az 1853-as Szalonon a Fürdőző nők című képe, amely egy tavacska partján ábrázol két teltebb idomú nőt, az egyiket háttal állva, csaknem meztelenül. A legenyhébb kritika is „Hottentotta Vénuszról” írt, a legenda szerint a Szalont még megnyitása előtt meglátogató III. Napóleon császár felháborodásában Az élet eredete nem csak a maga korában számított botrányos festménynek. Nemrég pornográf tartalomra hivatkozva a Facebook is letiltotta azon felhasználóit, akik posztolták Courbet képét. (Fotó: Getty Images) lovaglóostorával végigvágott az akton. A közönség figyelme mindenesetre a kép felé fordult, és Courbet olyan összegért adta el, amely biztosította anyagi függetlenségét. Pár évvel később pedig megfestette a világ talán leghíresebb erotikus festményét, amelynek Az élet eredete címet adta. A kép sokáig egy magyar báró, Hatvány Ferenc tulajdonában volt, aki egy dobozban tartotta, és csak férfi vendégeinek mutatta meg, miután a hölgyek távoztak a teremből. Courbet vérbeli realistaként az élet valamennyi jelenségét megörökítésre méltónak tartotta: embereket, falusi jeleneteket, tájakat, tengert, de csendéletei is híresek. 1869-ben a brüsszeli világkiállításon övé lett az első aranyérem, a müncheni nemzetközi kiállításon ő volt a legünnepeltebb mester. Nagy hatással volt Paál Lászlóra és Szinyeireis. (MTI, juk) i
