Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-12 / 135. szám

6 KULTÚRA 2019. június 12. I www.ujszo.com Kortárs magyar irodalom Pozsonyban Június 14-16. között a Nová Cvemovkában zajlik a Pozsonyi Könyvfesztivál (BRaK), mely­nek idén több magyar vonatkozá­sa is lesz. Már megjelent a Kapitál folyó­irat magyar tematikus száma, amely kiemelten foglalkozik a jelenlegi magyarországi társadalmi és kul­túrpolitikai folyamatokkal. Olvas­ható benne például Czinki Ferenc esszéje az irodalom és aktuálpoli­­tika kapcsolatáról, Balsa Lubarda riportja a magyarországi és a V4-es régió szélsőjobboldali mozgalma­iról, Puskár Krisztián írása a buda­pesti undeground helyszínek sor­sáról, Szadai Levente értekezése a rabszolgatörvényről, valamint in­­teíjú Kiss Tibor Noé íróval. A Kapitál ezúttal magyar irodal­mi melléklettel is jelentkezik, ben­ne Csema-Szabó András, Kiss Ti­bor Noé, Kerékgyártó István, Sza­bó T. Anna, Vájná Adám, Kemény Zsófi, Krusovszky Dénes, Borda Réka, Ferencz Mónika és Kábái Lóránt egy-egy szövegével. A hatodik alkalommal megren­dezésre kerülő BRaK elsősorban a visegrádi országok irodalmára fókuszáló nemzetközi könyv­­fesztivál, amelynek 2019-től a magyarországi Szépírók Társasá­ga is partnere. Idén a fesztivál fő tematikáját Földényi F. László korábban már cseh nyelven meg­jelent Melankólia című munkája adja, a díszvendég pedig Magyar­­ország. A változatos nemzetközi programon belül a nyitónapon, június 14-én 18 órától cseh, szlo­vák és lengyel szerzők mellett Magyarország is képviselteti ma­gát a V4-es országok kerekasztal­­beszélgetésén. Másnapjúnius 15-én, 14 órától a kortárs magyar irodalmi irány­zatokat bemutató beszélgetésben Kemény Zsófi, Kiss Tibor Noé és Totth Benedek vesz részt. A fesz­tiválra jelenik meg szlovákul Czinki Ferenc regénye, A pozso­nyi metró, Beck Tímea fordításá­ban. A mozaikszerű kisregény első szövegei 2014 májusában íródtak, abban az időszakban, amikor az első BRaK-ot megrendezték, (juk) Regényt írt Skuta Miklós zongoraművész Hazánk egyik legismertebb, leg­sokoldalúbb zongoraművésze, Skuta Miklós regénnyel jelentke­zett. A Madách Egyesület gondo­zásában megjelent Julien könyvé­nek bemutatója holnap lesz a so­­moijai Mozi klubban, 18 órától. A szerzővel a kötet szerkesztője, Csanda Gábor beszélget. „Elsőkönyves író, akit gyerek­kora óta foglalkoztatott az ember és a világ viszonya, az emberi visel­­kedésmodellek behatárolhatósága és az emberi elme szabadságának, illetve megkötöttségének korlátái. Organikus része vagyunk-e a vi­lágegyetemnek, vagy attól függet­len, önálló teremtményekként je­lentünk meg az univerzumban? /.../ Eldönthetjük, hogy szeretni fo­gunk, vagy nem? Akaratunktól függ-e, hogy kinek az illata, szeme, haja, bőre lesz számunkra vonzó, és kié nem? Lehet-e akarattal, vagy esetleg parancsra nem szeretni? SKUTA MIKLÓS Julién könyve Ezekkel a kérdésekkel szembesül­nek Julien könyvének főszereplői” - áll a fülszövegben, ahonnét azt is megtudhatjuk, hogy Skuta Miklós koncertjei mellett már dolgozik második könyvén. (juk) Viva Musica! Izlandi gépzongorák, komolyodó Beatles, bolondos opera (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A nagyobb nyomaték kedvé­ért így, felkiáltójellel írják ezt a pozsonyi fesztivált, amely­nek szervezői a komolyzenét szeretnék közelebb hozni a tömegekhez, a legkülönfélébb fondorlatos módokon. Az idén 15 éves fesztivál eddigi legnagyobb trófeáinak a Michael Nyman Bandet, Philip Glasst, Dmit­­rij Hvorosztovszkijt, valamint John Malkovich szimfonikusokkal elő­adott projektjét tartják, és a beharan­gozó sajtótájékoztatóra azt is össze­számolták, hányán léptek fel eddig a fesztiválon. Nos, összesen 395 kon­cert zajlott Pozsonyban az elmúlt 14 év alatt, 385 fellépővel, azaz néhá­­nyan többször is meghívást kaptak erre a rendezvényre. A fizető nézők száma is tekintélyes: eddig 145 ezren váltottak jegyet valamelyik koncert­re, amelyek közül többet a szabad ég alatt, például a pozsonyi Fő téren, vagy az Eurovea bevásárlóközpont előtt rendeztek. Idén két hónap alatt kilenc koncer­tet kínál a fesztivál, amelyekben csak az a közös, hogy a komolyzene fel­törekvő, fiatal sztárjai közül válogat­tak olyanokat, akik bátran nyitogat­­ják azt a bizonyos műfajok közötti páncélajtót. Van köztük, aki tizenöt évvel ezelőtt még egy heavy metal zenekarban zúzott, ma pedig a kísér­leti elektronikára épült kortárs ko­molyzene csillaga. A Viva Musica! idei headlineréről, az izlandi Ólafür Amaldsról van szó, aki legújabb, Remember című projektjével érke­zik a Régi vásárcsarnokba július 4-én. A zene mellett a látvány is érdekes­nek ígérkezik, a főszereplő ugyanis egy olyan zongorán játszik, amelyet összekötnek két másik zongorával. Ezek szintén reagálnak minden egyes leütésére, egy algoritmus alapján. A koncert fényeit is a hangok befolyá­solják, azaz a zenekarnak nincs két egyforma fellépése. Amalds egyébként a Viva Musica! történetének első izlandi vendége, és idén érkezik a második is, Víkingur Olafsson zongoraművész-zeneszerző személyében (augusztus 16.), akit A Jánoska Ensemble olyanok hívnak rendszeresen stúdió­ba, mint Björk vagy Philip Glass. Látványos videoklipekkel támogatja meg zenéjét, csakúgy, mint a szerb­­francia hegedűművész, Nemanja Radulovic, aki rocksztárokhoz ha­sonló népszerűségnek örvend, és 14 éves korától járja a világot. Pozsony­ba augusztus 7-én érkezik kamaraze­nekarával. A világjárók között egy hazai for­mációt is találunk, a klasszikus zenét és a dzsesszt házasító, igényes, ám könnyen fogyasztható zenét játszó Jánoska Ensemble-t. A három János­ka fivér, valamint sógoruk alkotta kvartett pár év alatt nemzetközi hír­névre tett szert, lemezeik a Deutsche Grammophonnál jelennek meg, a legutóbbit pedig az Abbey Road stú­dióban rögzítették. Nem véletlenül: a Revolution című korong továbbgon­dolt Beatles-dalokat tartalmaz. Nem átiratokról van szó, csupán motívu­mokat használnak a híres dalokból, amelyeket saját improvizációikkal egészítenek ki. Az album aranylemez lett, méghozzá Németországban. A június 27-i koncertet követően de­cemberig már nem is lépnek fel Szlo­vákiában, úgyhogy aki látni akarja őket, ne szalassza el ezt a lehetőséget. Az opera és a humor közelebb áll­nak egymáshoz, mint gondolnánk. Ezt bizonyítja az a remek énekesek­ből álló spanyol formáció, amely pa­ródiába hajló, színházi eszközöket is felvonultató esttel kápráztatja el és nevetteti meg a műfajtól idegenke­­dőket is. Nagy a kereset irántuk, évente 50 országban lépnek fel, ők az Opera Locos (július 18.). Bach zenéjével, elektronikával és öt csellóval „bűvészkedik” Peter Gregson a nagy evangélikus temp­lomban (július 27.). A skót muzsikus gyakran rándul át a popzenébe, pél­dául Ed Sheeran és Rag'n'Bone Man telefonszáma is megvan neki, de ő ír­ta a BBC Sherlock Holmes-soro­­zatának díjnyertes zenéjét is. Június 31-én hazai sztárok, Jana Kirschner, Katarzia, Dán Bárta és a Korben Dallas lép fel szimfonikus zenekarral, augusztus 28-án pedig Pavol Barabás dokumentumfilm­rendező előtt tiszteleg a fesztivál egy különleges, zenés esttel. A kilencedik koncert a Yamaha új versenyzongorájának tündöklése lesz az Eurovea előtt, 500 fejhallga­­tós néző számára, Silent Piano cím­mel. Ennek a dátuma még egyezte­tés alatt áll. Gustave Courbet 200 éve született, de még ma is botrányt kelt Kétszáz éve, 1819. június 10- én született Gustave Courbet francia festő, a modern realis­ta festészet megteremtője. Jean Désiré Gustave Courbet Omans-ban született, jómódú csa­ládban. Első modelljei kishúgai vol­tak. Vidéken nevelkedett, 1839 vé­gén érkezett Párizsba, ahol szülei akarata ellenére nem jogot, hanem festészetet kezdett tanulni. A képzés­re hamar ráunt, saját stílusát keresve a Louvre-ban a spanyol és holland mesterek (Rembrandt, Frans Hals, Van Dyck, Velázquez) munkáit ta­nulmányozta és másolta. Spanyolországba, majd Hollandi­ába ment tanulmányútra, ahol külö­nösen Rembrandt portréi nyűgözték le. Saját műveivel 1844-ben debütált a Párizsi Szalonon, 1847-ben viszont ugyanitt elutasították Pipás férfi című önarcképét. Ezt a művet ugyanis za­bolátlan életöröm hatja át, amit a kon­zervatív ízlésű kritikusok durvának és faragatlannak éreztek. A következő évben megszüntették az elfogadóbi­zottságot, ezt kihasználva több mint tíz képet állított ki. Első igazi sikerét 1849-ben aratta, amikor az újra fel­állított, művészek választotta zsűri hét beküldött munkáját fogadta el. A Délután Omans-ban című festmé­nyét megvásárolta a francia állam, Courbet-t aranyéremmel jutalmaz­ták, ezután anélkül állíthatott ki, hogy be kellett volna mutatnia a műveit a válogatóbizottságnak. Botrányt keltett az 1853-as Szalo­non a Fürdőző nők című képe, amely egy tavacska partján ábrázol két tel­­tebb idomú nőt, az egyiket háttal áll­va, csaknem meztelenül. A legeny­hébb kritika is „Hottentotta Vénusz­ról” írt, a legenda szerint a Szalont még megnyitása előtt meglátogató III. Napóleon császár felháborodásában Az élet eredete nem csak a maga korában számított botrányos festménynek. Nemrég pornográf tartalomra hivatkozva a Facebook is letiltotta azon fel­használóit, akik posztolták Courbet képét. (Fotó: Getty Images) lovaglóostorával végigvágott az ak­ton. A közönség figyelme minden­esetre a kép felé fordult, és Courbet olyan összegért adta el, amely bizto­sította anyagi függetlenségét. Pár év­vel később pedig megfestette a világ talán leghíresebb erotikus festmé­nyét, amelynek Az élet eredete címet adta. A kép sokáig egy magyar báró, Hatvány Ferenc tulajdonában volt, aki egy dobozban tartotta, és csak fér­fi vendégeinek mutatta meg, miután a hölgyek távoztak a teremből. Courbet vérbeli realistaként az élet valamennyi jelenségét megörökítésre méltónak tartotta: embereket, falusi jeleneteket, tájakat, tengert, de csendéletei is híresek. 1869-ben a brüsszeli világkiállítá­son övé lett az első aranyérem, a müncheni nemzetközi kiállításon ő volt a legünnepeltebb mester. Nagy hatással volt Paál Lászlóra és Szinyeireis. (MTI, juk) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom