Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-12 / 135. szám
www.ujszo.com I 2019. június 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kevesebb a hét, mint az egy? Caputová nem teljesen ezt ígérte, de ez is több, mint ami eddig volt MÓZES SZABOLCS magyar tanácsadó helyett héttagú kisebbségi Egy minitanács, két magyarral. Nem az, amit ígértek, bár több, mint ami eddig volt. Az új államfőt kisebbségi ügyekben egy héttagú testület fogja segíteni, melynek két-két magyar, roma és ruszin tagja lesz, a magyar ügyekben Simon Attila és Németh Ilona meglátásaira támaszkodhat az államfő és csapata. Tömören ennyi a pár nappal ezelőtti hír, ami után kisebb vita támadt a magyar közbeszédben. Mielőtt megvizsgálnánk, ez a forma milyen eredményt hozhat, nézzük az elvárásokat! Andrej Kiska államfő öt éve a magyarok egyöntetű támogatásának is köszönhette, hogy győzött, ám gyakorlatilag semmilyen gesztust nem tett a közösség felé, sokszor a neki címzett megkeresések sem tudtak célba érni. Ezért is fogalmazódott meg igényként, hogy jó lenne, ha a következő államfő közvetlen környezetében lenne olyan magyar tanácsadó, aki egyrészt képbe tudja helyezni az elnököt a magyar ügyekkel kapcsolatban, másrészt közvetítő tud lenni. Zuzana Caputová a márciusi elnökválasztás két fordulója között találkozott a Kerekasztal képviselőivel, és megígérte, hogy csapatában lesz egy tanácsadó, aki a kisebbségi ügyekkel foglalkozik. A választás után pedig háttérbeszélgetés is volt e témában, a tapogatózások sorra ebbe az irányba mutattak: egy magyar tanácsadó kerestetett. Végül nem ez lett. A másik probléma a szervezeti struktúrával van. Mennyiségét tekintve a kettő több mint az egy, a hét pedig pláne. A gond azzal van, hogy a felkért szakértők nem az elnök belső tanácsadói, nem tagjai a csapatának, hanem egy kéthavonta ülésező testületben fogják elmondani a véleményüket. Ez is több, mint ami eddig volt - a felkért személyiségek szakmai életútja pedig garancia arra, hogy becsülettel végzik a munkájukat. Mindez gesztusként remekül eladható a választóknak, ám nem ugyanazt a hatékonyságot biztosítja, mint egy belső tanácsadói pozíció. Például Marián Lesko napi-heti kapcsolatban lesz az elnökkel, ráhatása lesz a politikai agendára, a szűkebb csapat rálátással bír a havi programra, ügymenetre, egy csomó olyan apróságnak tűnő részletre, ami egy-egy ügyet jelentősen előre tud mozdítani. Egy példa: Kiskát többször kérte a Kerékasztal, szakítson egy órácskát a magyar civil szférával való találkozásra, évente kapott meghívást a Gombaszögi Nyári Táborba, ám minden kezdeményezés süket fülekre talált. E sorok szerzője évekkel ezelőtt egy interjúkészítés után az egyik fő tanácsadójának próbálta elmagyarázni, miért lenne jó pár ilyen gesztust tenni, például a Pohoda mellett nyáron elmenni Gombaszögre, de az illető nem tudta igazán értelmezni ezeket az információkat. Ezek azok a finom ráhatások, amiket valaki belső körben effektiven meg tud valósítani, kívülről annál nehezebben. Ettől függetlenül természetesen a dolog jól is elsülhet. Mivel nem tudjuk, pontosan milyen lesz a testület munkabeosztása, a tagok kivel fogják tartani a kapcsolatot, kész agendára kell-e válaszokat adniuk vagy témákat vethetnek fel, lesz-e közvetlen kapcsolatuk az államfővel, és ha igen, milyen mélységű és gyakoriságú, erről legfeljebb hipotetikus jellegű vitát lehet vezetni. A fentiekben leírtak a tények, amik makacs dolgok. A CIA-nak dolgozott Kim féltestvére A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két éve gyilkoltak meg Malajziában. Az információt közlő The Wall Street Journal azt írta több illetékesre hivatkozva, hogy Kim Dzsong Nam és a CIA között volt kapcsolat, de sok részlet erről nem ismert. „Ám valószínűtlen, hogy a féltestvér, aki éveken át Eszak-Koreán kívül élt és nem volt ismert hatalmi bázisa Phenjanban, tudott érdemi részletekkel szolgálni a titkolózó ország belső működéséről” - írta a lap. A WS J szerint ugyanezek az illetékesek mondták azt, hogy Kim Dzsong Namnak szinte biztosan voltak kapcsolatai más államok, különösen Kína titkosszolgálatával. Az újság szerint Kim Dzsong Nam 2017 februárjában, amikor megölték, azért utazott Malajziába, hogy találkozzon a CIA-s kapcsolattartójával, és vélhetően nem ez volt útja egyetlen célja. A 45 éves Kim Dzsong Namot ekkor gyilkolták meg Kuala Lumpur repterén úgy, hogy arcára VX idegmérget kentek. A megvádolt két elkövető, az indonéziai Siti Aisyaho és a vietnámi Doan Thi Huong azt vallotta, úgy tudták, hogy ártatlan, rejtett kamerás felvételben vesznek részt. A gyilkosság vádját mindkettejük esetében visszavonták. Az ügy ezzel gyakorlatilag lezárult, mivel a gyilkossággal kapcsolatban megnevezett négy északkoreai nincs őrizetben,-a gyilkosság napján elhagyták Malajziát. Kim DzsongNam volt Kim Dzsong II néhai diktátor legidősebb fia, régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet. (MTI) Nem jött el a reformkor DUDÁSTAMÁS a szlovák gazdaság teljesítményét értékeljük, nem kerülhetjük meg azt a kettősséget, ami a jelenlegi gazdasági teljesítmény és a jövőbeni kilátások közti ■ JL. vt' különbséget jelenti. A szlovák gazdaság még jól teljesít, 2019 első negyedévében 3,7 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ennek megfelelően a munkanélküliség is rekordszintre csökkent, és a bérek növekedése is átlagon felüli. Ne hagyjuk azonban, hogy ezek az adatok túlzott elégedettséggel töltsenek el, ugyanis a felszín alatt továbbra is olyan hiányosságok húzódnak meg, melyek a közeljövőben komoly gondokat okozhatnak. Ezekre a hiányosságra két nemzetközi elemzés is felhívta az elmúlt hetekben a figyelmet. Június első hetében jelent meg az európai szemeszter 2019. évi tavaszi csomagja, melyet az Európai Bizottság elemzői készítettek. Ez a dokumentum országspecifikus ajánlásokat tartalmaz: az Európai Bizottság a következő 12—18 hónapra vonatkozóan nyújt gazdaságpolitikai iránymutatást az uniós tagállamoknak. Szlovákia számára a legfontosabb tanulság ebből a dokumentumból az, hogy a közszféra több területén is olyan hiányosságok vannak, melyek hátráltatják a jövő szempontjából létfontosságú innovációkat. A bizottság elemzői felhívják például a figyelmet a kutatás-fejlesztés állami támogatási csatornáinak széttördeltségére, ami csökkenti a források felhasználásának hatékonyságát. Kevés előrelépés történt az egyetemek és a vállalati szféra közötti tudástranszfer területén, és a Szlovák Tudományos Akadémia transzformációja sem tekinthető sikeresnek. Ehhez még hozzájönnek az oktatási rendszer problémai, amelyek közül talán a szegényebb családokból származó diákok gyenge tanulmányi eredményei a legégetőbbek. A nem túl pozitív képhez hozzájárul az állami hivatalok hatékonyságproblémája és a vállalkozói szféra túlzott adminisztratív és szabályozási terhelése. A felsorolt hiányosságok visszaköszönnek a legújabb nemzetközi versenyképességi listán is: Szlovákia csak az 53. a vizsgált 63 ország közül. Igaz, hogy az ország az előző évhez képest két helyet előrelépett a listán, de a visegrádi országok közül még így is a legkevésbé versenyképes. Összehasonlításképpen: Csehország a sokkal előkelőbb 33. helyet tudta megszerezni, és a nemrég még mögöttünk lévő Lengyelország is befért a világ negyven legversenyképesebb gazdasága közé. A lista szerzői Szlovákia legnagyobb hiányosságait is feltüntetik, amelyek több mint ismerősek. Ismét előkerül az oktatási reform szükségessége, ami felkészítené a hazai munkavállalókat a negyedik ipari forradalomra. Emellett már krónikus a képzett munkaerő hiánya. A kihívások listájáról nem hiányzik a fizikai, a digitális infrastruktúra alul fejlettsége és az állami kiadások reformjának szükségessége sem. Nagyrészt tehát pontosan azok a dolgok, melyek az Európai Bizottság jelentésében is megjelennek. Az igazság az, hogy ezek nem új dolgok, már legalább egy évtizede rendre felbukkantak különböző listákon és elemzésekben. Sajnos a legtöbb témában csak korlátozott előrelépés történt, és a jelenlegi kormányzati ciklust is nagyrészt elpazaroltuk. A választásig fennmaradó hónapokban számottevő reformok nem várhatók, a kormánypártok jó ideje csak a szociális csomagokra koncentrálnak, ám ezek a felsorolt problémákon nem sokat segítenek. Bízzunk benne, hogy a következő választási ciklusban olyan pártok kerülnek kormányra, amelyek végre komolyan előrelendítik az oktatási rendszer reformját és hatékonyabbá teszik a közszféra működését. Ellenkező esetben fel kell készülnünk arra, hogy a nemzetközi összehasonlításokban Szlovákiát továbbra is a lemaradó országok csoportjában találjuk. FIGYELŐ A rendőrség akarta kicsinálni Golunovot Ejtették a vádat a kábítószerrel való üzérkedéssel megvádolt orosz újságíró, Ivan Golunov ellen - közölte az Interfax hírügynökség tegnap Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszterre hivatkozva. A tárcavezető a Medúza ellenzéki hírportál munkatársa elleni vádat megalapozatlannak nevezte. Golunovot pénteken vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, eltörték a bordáját. A vád szerint a hátizsákjában és a lakásán kábítószert találtak. Az ügy széleskörű felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült a gyanú, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálják elhallgattatni a korrupciós ügyekkel foglalkozó újságírót. Kiderült az is, hogy nem találták meg az új ságíró ujj lenyomatát a táskájában és a lakásán talált kábítószereken sem, amelyekre hivatkozva őrizetbe vették. A korrupciós ügyeket felfedő Golunov elleni nyomozás az orosz sajtó szerint egyértelműen az újságíró cikkei miatti bosszú volt, alaptalan vádakkal. Ezt erősíti az ujjlenyomatok hiánya a kábítószeres zacskókon, de az is, hogy az orosz belügy által kiadott kilenc fotóról kiderült: csupán egy készült az újságíró lakásában, noha a lakásának képeiként adták ki, így hivatkozott rá az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is. Golunov a Szövetségi Biztonsági Szolgálat tisztjeihez köthető temetőbizniszhez gyűjtött anyagot, emiatt fenyegető üzeneteket kapott. Az orosz sajtó ismert alakjai egységesen kiálltak mellette, több újság közös címlappal jelent meg, Mi vagyunk Ivan Golunov felirattal. Ha „sikerül” a rendőrök akciója, Golunovot akár 20 évre rács mögé küldhették volna. A belügyminiszter Putyin elnöknél kezdeményezte Andrej Pucskov vezérőrnagy, moszkvai rendőrparancsnok, és Jurij Gyevjatkin vezérőrnagy, a kábítószer-ellenes részleg vezetőjének felmentését. Az ügyet átadták a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottságnak (SZK). (ú, index.hu, mti) Cap utóvá
