Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-12 / 135. szám
KÖZÉLET 2019. június 12.1 www.ujszo.com Nagy a bérkülönbség az orvosok közt NAGYROLAND Pozsony. Jelentős különbségek vannak a rendelői orvosok bérei között - figyelmeztetett Duéan Zachar, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője. A legjobban a kardiológusok és a nőgyógyászok keresnek, legrosszabbul pedig az ideggyógyászok és a belgyógyászok állnak. Az INEKO intézet a 2017-es nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatásokra hivatkozva hasonlította össze a magánrendelőkben dolgozó orvosok fizetéseit. Az elemzés alapján egy rendelői orvos bruttó átlagbére meghaladja a havi 2400 eurót, viszont számottevő különbség figyelhető meg az egyes szakirányok között: a legjobban kereső kardiológusok 2,5-szer magasabb bérre számíthatnak havonta, mint a legkevesebbet kereső neurológusok. Egyenlőtlen elosztás Az egyenlőtlen béreloszlásról további árulkodó adat, hogy a 19 legelterjedtebb szakirányból mindössze 6 esetében számíthatnak az orvosok jobb fizetésre, mint az átlag. A kardiológusok bruttó átlagbére 3634 euró, ezzel jócskán kimagaslanak a többi szakirány közül. Átlagban 3000 euró felett keresnek még a nőgyógyászok és a gasztroenterológusok, tőlük pedig nem sokkal maradnak el a gyermekorvosok. A 2400-as átlagnál magasabb bérre számíthatnak még az ortopéd szakorvosok és a fül-orr-gégészek is. Az általános orvosok és a fogorvosok bére megközelíti az átlagbért, mindkét szakiránynál meghaladja a 2300 eurót. Ezzel szemben a pszichiáterek, az urológusok, a tüdőorvosok, a bőrgyógyászok és a logopédusok fizetése nem éri el a havi 2000 eurót. A legjobban kereső kardiológusok bére 2,5-szer magasabb, mint a legkevesebbet kereső neurológusoké (TASR-feivétei) Legrosszabbul a belgyógyászok (1560 euró) és az ideggyógyászok állnak (1418 euró). Kérdéses adatok Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke szerint ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni. „Szövetségünk képviselői éppen két nappal ezelőtt találkoztak az INEKO szakembereivel, hogy részletekbe menően áttárgyalják az elemzésben olvasható adatokat. Mindenképpen dicséretes, hogy az INEKO megpróbálja meghatározni az egyes szakirányok valódi kiadásait és szükségleteit, hiszen ezzel az a járóbeteg-ellátás finanszírozási rendszerét is javíthatják. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy nagyon nehéz összehasonlítani az egyes szakirányok átlagbérét, hiszen rengeteg különféle tényezőt figyelembe kell venni. A szövetség nevében további tárgyalásokat folytatunk majd az intézettel, hogy még pontosabb adatokat határozhassanak meg” - mondta lapunknak Sóth. Az elemzésből az is kiderült, hogy a szlovák szakorvosok fizetése az európai országokkal összevetve a középmezőnyben helyezkedik el. A szakorvosok átlagfizetése nálunk a szlovákiai átlagbér 2,38-szorosa. Összehasonlításképp: Németországban ez a szorzó 3,54, Nagy- Britanniában 3,35, Hollandiában pedig 3,33. Ugyanakkor 10 EU-s tagország rosszabbul áll mint mi, köztük Csehország (2,36), Magyarország (2,34) és Lengyelország (1,4) is. Nőnek a bérek Az INEKO adatai szerint a magánrendelőket működtető orvosok fizetése évről évre növekszik: míg 2014-ben átlagban bruttó 1803 eurót kerestek a szakorvosok, addig 2017-ben már 2416-ot, vagyis az átlagbérük 3 év alatt körülbelül 25 százalékkal emelkedett. A szakértők ennek ellenére folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a járóbeteg-ellátás az összeomlás szélén áll, több száz orvos hiányzik a rendelőkből, a fiatal orvosok pedig tömegesen hagyják el az országot. Dusán Zachar, az INEKO elemzője szerint a rendelői orvosok hiánya egyrészt annak tudható be, hogy a fiatal orvosok jövedelmezőbbnek látják a fekvőbeteg-ellátást, ezért inkább kórházakban helyezkednek el. „Az állami intézményekben dolgozó orvosok számára az is csábító lehet, hogy az alapfizetésük évről évre emelkedik az állam gazdasági fej-A rendelői orvosok bérkülönbségei 1. Kardiológus 3634 2. Nőgyógyász 3208 3. Gasztroenterológus 3017 4. Gyermekorvos 2993 5. Ortopéd szakorvos 2450 6. Fül-orr-gégész 2444 7. Fogorvos 2375 8. Általános orvos 2361 9. Diabetológus 2292 10. Alergológus 2243 11. Szemész 2080 12. Sebész 2027 13. Pszichiáter 1969 14. Urológus 1715 15. Tüdőorvos 1688 16. Bőrgyógyász 1649 17. Logopédus 1595 18. Belgyógyász 1560 19. Ideggyógyász 1418 • Forrás: INEKO gazdaságkutató intézet lődéstől függően. Egy kórházban dolgozó szakorvos bruttó alapfizetése 2017-ben 2031 euró volt. Ez még nem is a teljes összeg, hiszen nincsenek beleszámolva a túlórák és az egyéb juttatások” - fogalmazott Zachar. Az összeomlás szálán Marián Sóth szerint a bérek növekedése annak is köszönhető, hogy az ASL az utóbbi években folyamatosan figyelmeztet a járóbetegellátás katasztrofális állapotára. „Már 2014-ben is hangsúlyoztuk, hogy a fiatal orvosok egyáltalán nem akarnak rendelőkben dolgozni. Ahogy az INEKO is megjegyezte, inkább a kórházakat választják. Szerencsére a helyzet már egy picit javult, de még mindig az összeomlás szélén áll a járóbeteg-ellátás” - jelentette ki az ASL elnöke. Elkobozná az adósok jogosítványát a hatóság )SSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy új törvénymódosításnak köszönhetően megfoszthatnák jogosítványuktól az adótartozásukat nem rendezőket. A tervezetet június végéig lehet véleményezni, januártól lépne életbe a módosítás. Ha valaki nem tesz eleget az adófizetési kötelezettségének, ma arra számíthat, hogy a Pénzügyőrség a béréből levonja az adóhátralékot. A jövő év elejétől az adóhátralékot felhalmozókat új eszközzel veheti rá a fizetésre az adóhatóság: elveheti a jogosítványukat. Ez derül ki abból a törvénymódosításból, amelyet a múlt héten terjesztettek be véleményezésre. Á pénzügyminisztérium ezzel a módszerrel igyekszik csökkenteni az adótartozók számát. A pénzügyi tárca közölte, az új módosítás csak az adótartozó, természetes személyekre vonatkozik. A javaslat egyéb részleteket nem tartalmaz, de azt a minisztérium is elismerte, hogy a pontos feltételeket és kritériumokat ki kell dolgozni. A részletek ismerete nélkül még nem lehet tudni, hogy a törvénymódosítás hány személyt érintene. Nem ismert, milyen összegű adóhátralék esetén vehetik majd el valaki jogosítványát. Jelenleg, a hatályos törvény értelmében 170 euró alatti összegnél nem lehet adóvégrehajtást alkalmazni. Nem teljesen előzmény nélküli ez a megközelítés a szlovákiai jogrendszerben. Tíz éve - a HZDS képviselőinek a javaslatára - fogadták el azt a törvénymódosítást, melynek értelmében a tartásdíjat nem fizetők jogosítványát vehetik el. Tíz éve a módosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy ha valakinek van pénze üzemanyagra, akkor a tartásdíjat is meg tudja fizetni. A törvénymódosítás kapcsán éles vitára lehet számítani, mivel nem egyértelmű, hogy milyen mértékben korlátozza a természetes személyek jogait. A beterjesztő minisztérium azt állítja, motiválni próbálja az adótartozókat az állammal szemben vállalt kötelezettség teljesítésére. Szlovákiában több mint 252 000 személygépkocsit tartanak nyilván. A saját járművön történő közlekedés sokak számára nélkülözhetetlen. (hn, ssz) Etikai eljárás az SZMÍT elnöke ellen ÖSSZEFOGLALÓ Etikai eljárást indítottak a Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) elnöke, Hodossy Gyula ellen, mivel az írószervezet választmányi tagjainak váiemányével szembemenve, aláírt egy megállapodást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM). Pozsony. Ha az etikai bizottság alapszabály-ellenesnek találja az elnök eljárását, az aláírás érvényét veszti. Hodossy szerint azonban csak egy szándéknyilatkozatról van szó, amely a magyar irodalom népszerűsítéséről szól. Az elnök szerint az SZMIT tagjai minden esetben eldönthetik, hogy élnek-e a kínálkozó lehetőségekkel. „Ez senkire semminemű kötelezettséget nem ró, viszont egy lehetőséget jelent azok számára, akik élni szeretnének ezzel” - mondta Hodossy, és hozzátette, a politikai befolyásolás veszélye nem valós. Orbán Viktornak a dokumentum aláírásakor való jelenléte pedig szerinte csak súlyt adott az eseménynek. Hodossy attól sem tart, hogy a magyar kormánnyal szemben kritikus írók nem részesülhetnek majd ezekben a lehetőségekben. „Hiszen ha lesz egy ösztöndíjpályázat, akkor annak lesz kuratóriuma” - mondta, és szerinte nincs szó arról, hogy bárkit is politikai alapon kirekesztenének. Hodossy a dokumentum aláírását azzal indokolta, a közgyűlés választotta meg őt. „A tagság többsége pedig úgy gondolta, együtt kell működni” - magyarázta a PIM-mel való megállapodás megkötését. Szászi Zoltán költő, az SZMIT választmányi tagja szerint a megállapodással az a legnagyobb probléma, hogy nem tartalmaz konkrétumokat. Emellett Szászi attól is tart, hogy a politika megpróbálja befolyásolni az „Nem biztos, hogy az irodalmi mi nőséget figyelembe véve próbálnak majd szlovákiai magyar irodalmi kánontteremteni". Szászi Zoltán költő irodalmat. „Vélhetően politikai érdekek mentén és nem biztos, hogy az irodalmi minőséget figyelembe véve próbálnak majd szlovákiai magyar irodalmi kánont teremteni” - fogalmazta meg aggodalmait Szászi. „A magyar irodalom Kárpátmedencei erőinek egybegyűjtése céljából jelen megállapodás aláírói együttműködnek abban, hogy a magyar irodalmat népszerűsítsék Közép- és Kelet-Európábán, valamint a balkáni régióban” - fogalmaz a dokumentum, amely a következőket is tartalmazza: „a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozandó Petőfi Irodalmi Ügynökség munkáját hiánypótlónak tartjuk, segítjük abban, hogy minél szélesebb körben, minél több magyar olvasóhozjussanak el kortárs magyar szerzők.” Azt, hogy az ügynökség egészen pontosan hogyan éri majd el céljait, az érintettek közül senki, még a dokumentumot aláíró Hodossy sem tudta megmondani. Kerestük a PIM- et is az ügyben, de lapzártánkig ott sem tudtak felvilágosítást adni. Az új főigazgató, Demeter Szilárd által irányított, „erőközponttá” növelt PIM-nek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) javaslata alapján jelentősen megemelték a költségvetéstét. 2019-ben a PIM rendelkezésére álló 2,9 milliárd forinthoz képest 2020-ban és 2021-ben is duplájára emelnék az intézményre költött összeget. A PIM tevékenységére 2020-ban 6,1 milliárd forintot, 2021- ben 5,8 milliárd forintot, 2022-ben pedig 5,4 milliárd forintot, a három évben összesen 17,3 milliárd forintot irányoznak elő.
