Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-20 / 115. szám

www.ujszo.com | 2019. május 20. RÉGIÓ Vágsellyén folytatják a parkosítást Vágsellyén az utóbbi években megszépültek a parkok, tisztábbak a zöldterü­letek (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A Szlovákia zöld települései projekt jóvoltából csaknem száz fát ültetnek ki Vág­­sellyón. Amint a csapadékos napokat felváltja a kelleme­sebb tavaszi időjárás, a Vág menti parkerdőben is folytat­ják a környezetszépítő mun­kákat. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SAZP) munkatársai május első hetében látogattak Vág­­sellyére, hogy megismerkedjenek a Szlovákia zöld települései projekt megvalósításához kidolgozott ter­vek részleteivel. Felvételek készül­tek a kiválasztott városrészekről, il­letve arról, hová kerülne a 95 fa. Vágsellye önkormányzata 16 500 euró pályázati pénzt kap erre a célra, a fákat az ügynökség által is jóvá­hagyott beruházótól vásárolják. A fákat a Nyitrai és a Vágkirályfai úton, valamint a Vágvecse város­részben lévő Holly és Novomesky utcában ültetik ki, ahol a város a kö­zelmúltban újította fel a lakóházak közti területet. Fenyő-, tölgy-, gyertyán-, hárs- és juharfákat ültet­nek ki a városban. Folytatják a Vág partj ánál levő, két töltés közti erdős terület rendezését, parkosítását is. A város vezetése 2015-ben együttműködési memo­randumot írt alá a Vág Menti Fo­lyamkezelő Vállalat (Povodie Vá­­hu) vezetésével. A Renováció és az In Vest társulás, valamint az Urba­­riát társulás közösen újítják fel a parkerdőt. Megújult az évek óta el­hanyagolt, gazzal benőtt terület, amelyet húsz évre vettek bérbe. Vágsellyén minden nagyobb kiterjedésű zöldterületet számon tartanak. Az egykori kórház parkját 2015-től bérli a megyétől az önkor­mányzat. A tizenöt évre szóló bérleti szerződésben kötelezte magát a vá­ros arra, hogy a pihenőzónában lévő zöldterületet gondozza. A parkban 2017-ben megnyitották A nagyma­ma udvara vadasparkot, később ját­szóteret építettek a közelben, és új padokat helyeztek el a járdáknál. A parkosítás és a területrendezés mellett Vágsellye vezetése azt is fontosnak tartja, hogy megfelelő közvilágítással, az átláthatatlan bo­zótok irtásával biztonságosabbá te­gye a járási székhelyen levő zöldte­rületeket. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Egyetért azzal, hogy ötéves kortól kötelező legyen az óvoda? Kozmér Krisztina: Jelenleg is így van, tudtommal. Az iskola előtti 1 év kötelező. Ez így rendben is van, előtte (bár szerintem egyáltalán) ne kötelezzék a szülőt semmire a saját gyerekét (annak nevelését) illető­en! Vojtech Farkas: Ebben szerintem csak egy veszély rejlik, méghozzá az, hogy az állam inkább fogja tá­mogatni a szlovák óvodákat, úgy, mint az iskolákat. Ezen kell elgon­dolkozni és valamit csinálni. Mert tudjuk, hogyan végződik a magyar gyerekek szlovák iskolába íratása. Es most még az óvodák! Jojo Jozef Vanya: Hároméves kortól mehet, nem kötelező, és is­kolakezdés előtt egy évvel kell a felkészítésben. Mázán István: Óvónőknek kell a gyerek vagy a szülőknek? Seres Sándor: Aki nem akarja, hogy lemaradjon a gyereke a többi­től, azt kényszeríteni sem kell. Nagy Attila: Valamikor a gyerekek sokat játszottak együtt az utcán. Ma? Bizony, legalább az oviban le­gyenek együtt minél hamarabb. Betka Radvanszky: Szerintem igen, a gyerekeknek már az ötéves kor késő, hogy megszokják a kö­zösséget, főleg az egykék, akikből manapság sajnos elég sok van. Nagy Krisztina: Ha az egészsége engedi, nyugodtan menjen akár 3 évesen is. Csak előnye származhat belőle. Sok szépet tanulnak ott. Viktor Sedlák: Persze, rögtön oda kéne szülni. Szabolcs Boros: 3 éves kortól nyu­godtan mehet a kicsi oviba, szokja a gyerektársaságot, sokat tanul, és legalább az anyuka (vagy az apuka) is kiszabadul a monoton mindenna­pokból. Kun Zsuzsa: Mindig is volt egy év kötelező óvodalátogatás. Akkor ké­szítették fel a gyerekeket az iskolá­ra, megszokni a közösséget, a fe­gyelmet, a figyelést. Nem is gyere­kekkel, hanem a szülőkkel van a gond, akik nem képesek elengedni a gyermeküket. Nagy Richard: Szerintem már az 5 éves kor késő az óvodakezdéshez. Meg kell szoknia a gyermeknek, hogy közösségben él. Katka Culáková: A mai 5 éves gyerek értelmileg nagyon jó szin­ten van. Szerintem egy évvel az is­kolába lépés előtt nagyon is jó döntés. Szocializálás, a közösség­ben való viselkedés, immunrend­szer megerősítése, higiéniai szo­kások elsajátítása, valamint az 1. osztályra való felkészítésre ez na­gyon ideális kor. Pali Petrus: Nem! Ne kötelezzenek semmire! Majd ha rendet tudnak tenni ebben a csodás rendszerben! Persze, majd más ember fia fog dönteni az én gyerekem életéről. Bombek Éva: Fantasztikus ötlet, de akkor biztosítsanak hozzá ele­gendő óvodát és óvónőt. Mert nin­csenek tisztában azzal, hogy óvoda és óvónőhiány van. Pár év múlva még rosszabb lesz a helyzet. A vá­rosi óvodákba 24-25 gyermek van bezsúfolva. Katarina Némethová: Szerintem az óvoda 3 éves kortól már nagyon jó! Az én kislányom 3 éves korától járt oviba, és 6 évesen már kezdte az iskolát! És az óvodában tanultaknak köszönhetően tökéletesen megfelel az iskolában, és a közösségben is megtalálta a helyét! Vajda Dániel: Igen, mindenképp legalább azt az egy évet kellene óvodába járatni a kisgyermeket. Hozzá kell szoknia az emberekhez, az új környezethez. Meg kell tanul­nia az alapokat viselkedésből, kö­zösségi életből. Molnár Ivett: Egész Európában bevett szokás, sőt a nulladik osztály is nagyon hasznos, hajó a pedagó­gus. Gurányi Tünde: Magyarországon 3 éves kortól kötelező és jó dolog. Lőrincz Veronika: Igen, és én már az utolsó 2 évet kötelezővé tenném, mivel 1 év nagyon rövid és kevés. Mi változott a külföldi mobilhívásokban május 15-től? Úgy tudtam, már korábban el­törölték a roamingdíjakat, és egy-két éve más tagállamokból is ugyanannyiért telefonálunk, mint otthonról. Most nem ér­tem, május tizenötödikétől mi lesz még olcsóbb? A május 15-i változás nem a roa­­mingra vonatkozik, hanem az ún. nemzetközi hívásokra és SMS- ekre: amikor a saját országunkból, belföldi mobil- vagy vezetékes telefonunkról hívunk egy másik uniós tagállambeli telefonszámot vagy ilyen számra küldünk mobi­lunkról SMS-t. Ezzel szemben a roaminghívás külföldről indított hívás, amelyre az uniós barangolási szabályok vonatkoznak (barangolás angolul: roaming). A roaminghívásokat 2017. június 15-től belföldi tele­fonhívásként - tehát járulékos költségek nélkül - számlázzák a szolgáltatók. A belföldi díjszabás az SMS-ezésre és adatfelhaszná­lásra is vonatkozik. Netezéskor azonban visszaélésszerű haszná­latkor barangolási többletdíjat számolhat fel a szolgáltató. Az ún. méltányos adathasználatra vonat­kozó szabályokat ugyanis az al­kalmi utazó számára hozták létre. Aki folyton úton van, vagy huza­mosabb ideje tartózkodik külföl­dön, egy idő után roamingdíjat köteles fizetni. A nemzetközi hívásokat és SMS- ezést érintő új szabályozás egy következő lépés az egységes uniós digitális piac megvalósítása felé. Célja a tagállamok közti nagy ár­különbségek eltörlése, ezáltal a külföldi utazások anyagi korlátai­nak mérséklése. A más tagállamba intézett mobilhívások díja eddig átlagban háromszor olyan magas volt, mint a belföldi hívásoké, de előfordult, hogy a tízszeresébe is belejött. Az ÉU-n belüli nemzetközi hívá­sok és SMS-ek árplafonjait az Eu­rópai Elektronikus Hírközlési Sza­bályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek a létrehozásáról szóló 2018/1971 sz. rendelet fek­teti le. Ezentúl az uniós országok közötti telefonhívásokért per­cenként legfeljebb 19 cent + áfa, egy SMS-ért legfeljebb 6 cent + áfa díjat kell fizetni. Az áfa mér­tékét a hívó fél uniós tagállama határozza meg. Jelenleg az áfa­kulcs a tagállamokban 17 és 27% között mozog. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL Az új árazás automatikus, azt az ügyfél kérése nélkül is alkalmaz­nia kell a szolgáltatóknak. Az új árplafonok csak a magán­­ügyfelekre - fogyasztókra - vo­natkoznak. Az üzleti ügyfelek ed­dig is kaphattak különféle speciá­lis kedvezményeket, tekintettel a szolgáltatóval kötött megállapo­dásukra. A szabályozás május 15-én mind a 28 uniós tagállamban életbe lépett. Norvégia, Izland és Liechtenstein rövidesen szintén ez alá a maxi­malizált árképzés alá esik, amint beledolgozzák az Európai Gazda­sági Térségről szóló megállapo­dásba. Sokan vannak, akiknek olyan csomagjuk van a távközlési szol­gáltatójukkal, amely egy megha­tározott díj ellenében adott mennyiségű, az EU-n belül fel­használható nemzetközi hívást és SMS-t tartalmaz. Ilyenkor az ár­korlát nem alkalmazható. Viszont ezek az ügyfelek is bármikor át­válthatnak az unión belüli hívások percalapú díjszabására, ha úgy látják, jelenlegi csomagjuk már nem előnyös. Az új szabályozás­ról a szolgáltató SMS-ben vagy e­­mailben értesíti az ügyfeleit. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Rendkívüli állapotot hirdettek Zsolnán Zsolna. A szombat éjjel keletke­zett tűz miatt tegnap rendkívüli állapotot hirdetett Zsolna városa. A Zsolna-Záriecie vasútállomás közelében, a Rondel-körforgalom pillérei alatt kigyulladt egy szal­maszínház. A tűz gyorsan átterjedt a pillérekre, és komoly károk ke­letkeztek a híd szerkezetében. A városban hétfőn közlekedési ká­osz várható, mert a körforgalom egy részét lezárták, és Zsolnán épp több helyen útfelújítás folyik. A polgármester arra kérte a sofőrö­ket, minél többen válasszák a tö­megközlekedést. Az előzetes becslések szerint a keletkezett anyagi kár csaknem 200 ezer euró. (TASR) 62 ezer eurót felejtettek a vonaton Kassa. Szombaton 18 óra után a vasúti rendőrséget nem minden­napi eset miatt riasztották. Egy is­meretlen 62 ezer euró készpénzt tartalmazó táskát felejtett az egyik vonaton. A táskában nem voltak iratok, ezért nyomoznak a tulaj­donosa után. Valószínűleg egy idősebb úr lehet, aki a bankból ki­vette a megtakarításait a túl magas kezelési költségek miatt, aztán a teljes összeggel útra kelt. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom