Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-20 / 115. szám
4 KÜLFÖLD 2019. május 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Öböl menti csúcstalálkozó Dzsidda/Rijád. Az Arab Liga, valamint az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagállamainak vezetőit csúcstalálkozóra hívta május 30-ára Mekkába a szaúdi király, hogy az elmúlt napok eseményeinek tükrében megvitassák a térség biztonságának és stabilitásának a megszilárdításával kapcsolatos teendőket. Szalmán bin Abdel-Azíz azzal összefüggésben hívja össze a térség tagállamainak (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia) vezetőit, hogy múlt vasárnap ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el négy teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuziszoros bejáratánál, két nappal később ajemeni lázadók drónokkal támadtak szaúdi olajipari létesítményeket. (mti/afp/apa) Merkel: szétvernék az Európai Uniót Zágráb. Az Európai Unió közösségét szétrombolni akaró áramlatokról beszélt Angela Merkel német kancellár szombaton a horvát fővárosban a radikális jobboldali pártok milánói kampányzáró nagygyűlése kapcsán. „Az Európai Unió az együttműködés mellett döntő országok szövetsége, de vannak politikai áramlatok, amelyek megvetik az értékeket, és megpróbálják szétrombolni a közösséget” - mondta Angela Merkel a horvát kormányfővel, Andrej Plenkoviccsal közös sajtótájékoztatóján. ' (MTI) Veszélyes lehet a Perzsa-öböl Dubaj. A perzsa-öbölbeli veszélyekre figyelmeztették a tengeröböl felett közlekedő légitársaságokat szombaton amerikai diplomaták, és felhívták a figyelmet arra, hogy járataik téves azonosítás áldozataivá válhatnak az iráni-amerikai feszültségek közepette. Az amerikai diplomáciai képviseletek az amerikai szövetségi légiforgalmi hatóság (FAA) figyelmeztetését közvetítették, hangsúlyozva azokat a kockázatokat, amelyeket a feszült helyzet jelent a világ légi forgalmában létfontosságú szerepet betöltő régióra. (MTI/AP) Jóváhagyta az USA a fegyverüzletet Washington. Az Egyesült Államok légelhárító rakétarendszerek eladását hagyta jóvá Dél- Koreának és Japánnak - jelentette be az amerikai külügyminisztérium. A már korábban engedélyezett 94 SM-2 blokk típusú, közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta mellett Washington 12 irányítórendszer eladását is jóváhagyta. Összesen 313,9 millió dolláros üzletet kötnek. Az US A zöld utat adott 160 AMRAAM levegő-levegő rakéta és egy irányítórendszer eladásának Tokió számára 317 millió dollár értékben. (MTI) Előrehozott választás Ausztriában Bécs. Bejelentette az osztrák kormánykoalíció felbontását, és mielőbbi új választások kiírását javasolta Sebastian Kurz. Az osztrák kancellár azért kényszerült erre a lépésre, mert korrupciós botrány miatt lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről Heinz- Christian Strache, a koalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője. Kurz többször elhalasztotta nyilatkozatát az üggyel kapcsolatban. A kancellári hivatalban tartott válságtanácskozás alatt több ezren tüntettek az épület előtt a koalíció felmondását, a kancellár lemondását és új választások kiírását követelve. Alexander Van der Bellen osztrák államfő azt mondta szombat este: előrehozott választásra van szükség Ausztriában, ez az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák az emberek közintézményekbe vetett bizalmát. Van der Bellen nyilatkozatában ; megjegyezte, az FPÖ vezetőjének tá; vozása csak az első lépés, mert „világos, kíméletlen és teljes tisztázás; ra” van szükség. Az államfő méltatta azt a központi szerepet, amelyet az újságírók játszottak ebben az ügyben. Ä sajtó jól teljesítette a feladatát - mondta. Az APA osztrák hírügynökség szerint az előrehozott választást legkorábban augusztus közepére írhatják ki, de ez a nyári vakációk miatt nem valószínű, reálisan szeptember-október környékére várható. Az Ibizán készült videófelvétellel, illetve a történtekkel kapcsolatban Heinz-Christian Strache a sajtónak úgy fogalmazott: „butaság, felelőtlenség és hiba volt”. Elismerte, hogy túlzott mértékű alkohol befolyása alatt állt, és az általa tett kijelentések , józanul tekintve katasztrofálisak és kifejezetten kínosak voltak”. Értékelése szerint úgy viselkedett, mint egy tinédzser. A politikus olyan titkosszolgálati akció áldozataként tüntette fel magát, amelyet szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek, hogy „felrobbantsák” az osztrák kormánykoalíciót. A nyilvánosságra került videófelvételről pedig azt mondta, abban a károkozás szándékával tudatosan kiválasztott részeket manipulativ módon vágtak össze. Kijelentette, nem követett el jogsértést, és minden jogi lépést megtesz az ügy tisztázásáért. Strache bejelentése után lemondott tisztségéről az FPÖ parlamenti frakcióvezetője, Johann Gudenus is, akinek közreműködésével jött létre az ibizai találkozó, és aki a tolmács szerepét töltötte be. Szeptember elején rendeznék meg az előrehozott parlamenti választást Ausztriában - derült ki Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök és Sebastian Kurz kancellár vasárnapi találkozóját követően. Elengedhetetlen, hogy az osztrákok esélyt kapjanak az újrakezdésre, hogy helyreállhasson a bizalom a kormányban - írta közleményében Van der Bellen. „Erre az új kezdetre mielőbb szükség van, olyan gyorsan, amennyire az alkotmány lehetővé teszi, így azt javaslom, hogy szeptemberben tartsuk meg a választást, még szeptember elején, ha lehet” - tette hozzá. Kurz hangsúlyozta, elsődleges számára a kormány stabilitásának és tárgyalóképességének megőrzése a választásig. Egyelőre nem tudni, addig lesznek-e személyi változások a kabinetben. Az ellenzék a szabadságpárti tárcavezetők távozását követeli, és szakértőkkel töltené fel a megürült miniszteri tisztségeket. Havasi Bertalan, Orbán Viktor magyar kormányfő szóvivője az osztrák eseményekről csak annyit írt a 444.hu kérdésére: „Strache alkancellár lemondását osztrák belügynek tartjuk, így a kormány nem kívánja kommentálni. Azt pedig több alkalommal világossá tettük, hogy a magyar kormány nem foglalkozik üzleti kérdésekkel, így a médiatulajdonosok döntéseivel sem.” (MTI/APA/dpa) May „új, merész javaslatot” teijeszt a parlament elé MTI-TUDÓSÍTÁS A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépós törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek. London. Theresa May brit miniszterelnök szerint a kormány „új, merész” javaslatot teijeszt az alsóház elé, amikor a jövő hónapban szavazásra bocsátja a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) törvénybe iktatását célzó tervezetet. A konzervatív párti kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében olyan ,javított intézkedéscsomagnak” nevezte a törvényjavaslatot, amelyhez véleménye szerint támogatást lehet nyerni a parlamentben. May nem ismertette közelebbről a tervezetet, csak annyit közölt, hogy a kabinet jövő héten tekinti át részletesen a változtatásokat. Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a BÍ3C televíziónak tegnap kijelentette: pártja nem látta még az új tervezetet, de ő nem hallott semmi olyasmit, ami arra vallana, hogy az alsóházban eddig háromszor elvetett brexitmegállapodáshoz képest a kormány törvényjavaslata alapvető újdonságokat tartalmazna. Corbyn hozzátette: a Munkáspárt „ez idő szerint” továbbra sem támogatja a brexitegyezményt. Theresa May minap bejelentette, hogy a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexitmegállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a brexitmegállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek. A brit kormányfő felfedte: a kabinetjövő héten megvitatja azt is, hogy hasznos lenne-e, ha az alsóház még a brexit-törvénytervezet beterjesztése előtt szavazásokat tartana különböző lehetséges megoldásokról, annak próbájaként, melyiknek milyen támogatottsága lenne a képviselők körében. Theresa May nem árult el részleteket arról sem, hogy ha lesznek próbaszavazások, milyen opciók kerülhetnének az alsóház elé. Azt azonban megerősítette cikkében, hogy nem támogatja az újabb EU-népszavazás kiírását. A kormányzó brit Konzervatív Párt és a Munkáspárt May kezdeményezésére az utóbbi hat hétben több tárgyalási fordulót tartott olyan lehetséges kompromisszumos megoldásokról, amelyeket ha elfogadnak, Nagy- Britannia rendezett módon, megállapodással tudna kilépni az Európai Unióból. Ezek a tárgyalások nem vezettek érdemi eredményre, és Jeremy Corbyn pénteken bejelentette, hogy a Munkáspárt nem folytatja a kormánnyal az áprilisban kezdett egyeztetéseket. Theresa Mayhez intézett levelében úgy fogalmazott, hogy a tárgyalási folyamat eljutott a lehetséges végső határáig, mivel a konzervatív kormány folyamatosan destabilizálódik, cselekvési hatásköre egyre szűkebb. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexitügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírásának lehetősége a brexit feltételrendszeréről. A Munkáspárt emellett állandó vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a brexit utánra. A kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. Jeremy Corbyn a BBC tegnapi műsorában - az újabb népszavazás lehetőségét firtató kérdésre — azt mondta: bármiféle jövőbeni referendum akkor lehetséges, ha hiteles választási lehetőségek között lehet dönteni. A Munkáspárt vezetője szerint ilyenek jelenleg nincsenek, mivel a parlamentben semmiről nem sikerült megállapodni. Legalább 17 ember megsérült, amikor tegnap pokolgép robbant egy turistabusz mellett Egyiptomban. A robbanás Kairó külvárosában, az új egyiptomi múzeum mellett történt, közel a piramisokhoz. A helyi források szerint a sérültek nagyrészt turisták. Halottakról nincs hír, helyi értesülések szerint a sérültek között dél-afrikai állampolgárok is vannak. (Képarchívum) Irán nem akar háborút Teherán. Irán nem akar háborút - állította tegnap az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka.„Köztük és köztünk az a különbség, hogy ők félnek a háborútól, és nincs meg az akaratuk hozzá” - mondta Hosszéin Szalámi, az iráni fegyveres erők elitcsapatának számító egység alig egy hónappal korábban kinevezett vezetője, vélhetőleg az USA-ra és térségbeli szövetségeseire utalva. Korábban több nyugati és arab tisztségviselő aggodalmaskodott amiatt, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fokozódása háborúhoz vezethet a Perzsaöbölben. Washington és Teherán között azután romlott meg a viszony, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut. Washington arra hivatkozott, hogy Teherán nem tett eleget a szankciók feloldásáért cserébe vállalt kötelezettségeinek. Az iszlám köztársaság múlt héten leszögezte: nem tesz eleget a szerződés rá eső részének, ha az atomalku fennmaradását támogató európai aláírók nem enyhítik az olajipart és a bankszektort sújtó szankciókat. Néhány nappal később Washington Teheránból érkező fenyegetésre hivatkozva úgy döntött, hogy a térségbe vezényli az Abraham Lincoln amerikai repülőgéphordozót, és B-52-es nehézbombázókat küld egy katari amerikai légi támaszpontra. Múlt vasárnap ismeretlen tettesek szabotázst követtek el négy kereskedelmi hajó ellen az Omániöbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, két nappal később pedig a jemeni lázadók drónokkal támadtak szaúdi olajipari létesítményeket. Rijád Teheránt vádolta a dróntámadás elrendelésével, amerikai kormányzati források pedig felvetették, hogy a tengeri szabotázs mögött is az iszlám köztársaság állhat, de Irán tagadta. (MTI/apa)
