Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-04 / 103. szám

www.ujszo.com | 2019. május 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Elmaradt oszlatás Kotlebáék ereje vagy veszélyessége nem abban rejlik, hogy hányán ülnek közülük a parlamentben, hanem hogy degradálják a politikát A MÁRIUS á'LÁ KOPCSAY kte, Peter Pellegrini kormányfő elutazott az Egyesült Ál­lamokba, a Fehér Házban fogadta őt Donald Trump. Jól értesült források azt is leírták elő­re, milyen üzenetet visz Washing­tonba Pellegrini: „Meg kívánja erő­síteni például korábbi kijelentéseit, hogy soha nem lesz hajlandó elfo­gadni a kormányszinten való együtt­működést a szélsőséges erőkkel”. O, majdnem elfelejtettük! Azzal kezdődött a hét', hogy nem tiltották be Kotleba pártját. Orömködött is a Vezér, és kijelentette, hogy ezentúl demokratikusnak tekinthető az ESNS. Természetesen erről szó sincs, egy bírósági ítélet nem arról szóló „iga­zolás”, hogy mostantól demokrata vagyok. Zuzana Caputová megvá­lasztott államfő a döntésről ezt írta a szociális hálón: „.. .helytelen úgy értelmezni a Legfelsőbb Bíróság döntését, hogy ezzel megcáfolta, hogy az LSNS szélsőséges párt len-Pellegrini a Fehér Házban (Lubomir Kotrha karikatúrája) ne. A bíróság azt mondta ki, hogy a Főügyészség beadványa nem sora­koztatott fel elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a párt tevé­kenysége a demokratikus berendez­kedés felszámolására irányul”. Vélhetően valóban nem voltak elég meggyőzőek a bizonyítékok, mivel Jana Zemková, a bírói szená­tus elnöke kijelentette, a demokrácia veszélyeztetésével kapcsolatban a közvetlen és azonnali fenyegetettség mértékét vették figyelembe. Ezt pe­dig nem találták elég nagynak, mivel Kotleba pártjának messze nincs ele­gendő képviselője ahhoz, hogy olyan törvényeket fogadhasson el, amelyek fenyegetik a demokráciát. Azt inkább el se képzeljük, hogyan szüntethetne meg a parlament egy politikai pártot, amelynek 76 képvi­selője lenne, vagy akár kétharmados többsége, és egyetlen szavazással felszámolhatná a demokráciát. Ám Kotlebáék már megmutatták, hogy van súlya a szavazataiknak, ha a szövetkeznek a kormánypártokkal vagy Kollár Sme rodinájával, és be­biztosítják a nyugdíjkorhatár-plafon bevezetését vagy az Isztambuli Egyezmény lesöprését az asztalról. Bármilyen üzenetet vitt is Pelleg­rini Washingtonba, a Smer már így­úgy együttműködött az LSNS-szel. Ha arról van szó, hogy szűkítsük va­lakik jogát, ez esetben a nőkét, a „dzsendzser” ellenzői még példá­­sabban tudnak egyesülni, mint a vi­lág proletárjai. Kotlebáék ereje vagy veszélyes­sége nem is abban rejlik, hogy há­nyán ülnek közülük a parlamentben, hanem abban, hogy degradálják a politikai kultúrát és a politikai pár­beszédet, és a hagyományos, politi­kai fősodorban levő pártokat is a jobbszél felé húzzák. Caputová azt is megjegyezte: „Persze vitázhatunk arról, hogy mennyire volt jól előkészítve a bí­rósági beadvány, hogy nem késtek-e vele, és hogy miért tartott ennyi ideig, amíg ítéletet hirdetett a bíró­ság. De az nem gondolhatjuk, hogy egy bíróság egyetlen ítélettel meg­oldhatná helyettünk a szélsősége­sekkel és fasisztákkal kapcsolatos problémát”. , Hát ezt tényleg nem remélhetjük. De a határokat meg kell húznia vala­kinek. Különben egy nap tényleg rá­döbbenhetünk, hogy Kotlebáék va­lóban nem fenyegetik a demokráciát - mert már nincs mit. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Két férfi, egy eset SZOMBATHY PÁL Európai Néppárt jövője a tét az európai parlamenti vá­lasztás előtti kampányhelyezkedésben: ezért kóstolgatta az európai politika két fenegyereke a jó öreg jobbközép elefántot. „Európa rettegett kapitánya” (A Time magazin Matteo Salvmiről) A májusi európai parlamenti választás fö témáját Matteo Salvini beván­dorlásellenes olasz csúcspolitikus délről, míg Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök kelet felől erősíti. A két „rosszfiú” budapesti találkozása új fejezetet nyitna az EU politikájában, a központosítás helyett a nemzetálla­mi alapú társulás ideológiája felé. „Azért félnek tőlem és Orbántól, mert mi a családot, a munkát és a biz­tonságot állítottuk a politika központjába... Veszélyben vannak a keresz­tény gyökerek, és ha nem teszünk ellene, akkor feladjuk magunkat, és Eu­rópa iszlám kalifátus lesz.” (Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyet­tes, belügyminiszter) Salvini mumus az európai baloldal és a németek dominálta jobbközép erők szemében. O már nem kelet-európai kisállamok hangos frontembere, vele az új szelek betörtek a régi unióba. Salvini dinamikus, mobilizál, vi­tázik, keményen fogalmaz - és szövetségeseket keres a jobboldal újraszer­vezésének jegyében. „Salvini szöget vert a bevándorláspárti politikusok koporsójába, és Ma­gyarország ugyan kisebb szöggel, de szintén csatlakozott ehhez a művelethez.” (Orbán Viktor miniszterelnök) A jobboldal újraértelmezése, szalonképes jobbra tolása Orbán fö törek­vése az európai pártpolitikai porondon. Otthon a Fidesszel a centrumba helyezte magát, a baloldal és a Jobbik közé, Európában viszont a hagyo­mányosjobboldali és baloldali nagy pártok ideológia közeledésével (kü­lönösképpen a meghatározó német modellt tekintve) űr keletkezett a radi­kálisabb, szitokszóval populista erők és’nézetek számára. Az értelmezések harca a néppárti jobboldalon folyik a vezető eszméért. Liberális jobbkö­zép-bal vagy konzervatív fordulat, ez a tét. „Egy Salvinivel való találkozó rossz jel. Európában nincs és nem is lehet semmilyen együttműködés a jobboldali populistákkal.” (Markus Söder, a CSU elnöke) A legnagyobb kihívás a legnagyobb pártcsaládot érte a migráció ügyén keresztül: a Néppárt meggyengülhet, ha Fidesz méretű tagoktól szabadul meg, ugyanakkor a néppárti politikai szövetség már jó ideje a centrumból bal felé tekint, oda köti több érdek. Ennek az uralkodó középvonalnak te­hát óvnia kell táborát a radikalizálódástól, mert azzal vezető szereplői el­veszíthetik döntő befolyásukat. A képlet jelen pillanatban az, hogy a régi jobboldal jobbra zárt, balra nyitott, mert ennek látja nagyobb politikai hasznát, ide köti szocializációja, értékrendje is, gazdasági érdekei mellett. „Átmeneti időszakban vagyaink. A hazafias pártok tulajdonképpen át­vették az eredeti, hagyományos konzervatív pártok helyét. A hagyomá­nyos konzervatív értékek nagyon is életben vannak még az Európai Unió országaiban, de az elit már nem képviseli őket.” (Marcel de Graaff, a Nem­zetek és Szabadság Európája EP-képviselőcsoport holland társelnöke) Orbán Viktor alighanem helyesen ismerte fel közép-európai történelmi tapasztalatok birtokában, hogy egy régi világ megint leáldozóban van. Át­élte és megnyerte a háborút saját országában az elkorhadó szocialistákkal szemben, s most ugyanúgy veti bele magát a küzdelembe az elaggottnak vélt európai liberalizmussal szemben, amely ma már bal- és jobboldali középpártok képében vált uralkodó eszmévé. A nagy kérdés az, hogy a Salvini-Orbán tengely győztes csata előtt áll-e - vagy még csak egy, vala­mikor győzelemmel is kecsegtető hadjárat elején. „Ki dönti el, mely politikák »populisták« és melyek »egészségesek«?” (Ivan Krastev bolgár politikai gondolkodó) A fogalmak használatáért, újraértelmezéséért folyik a küzdelem. A populizmus ma egyszerre ijesztő kifejezés a demagóg felelőtlenség szi­nonimájaként, ugyanakkor hívószó az érzés számára, hogy a demokrati­kus politika visszatér a választók közé. A bevándorló rémképe csak ürügy: májusban szavakba csomagolt politikai gondolkodásmódokról dönt Európa. Kína beérte az oroszokat kémkedésben Oroszország csaknem válto­zatlan intenzitással használja a hamis internetes profilokat és a propaganda kiilönfóle eszközeit, és várhatóan meg­próbál beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztásba is. Ezt Christopher Wray, a Szövet­ségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója jelentette ki egy nemzetközi előadá­sán. Wray elmondta, Moszkva mind a 2016-os elnökválasztás, mind a ta­valy őszi, félidős amerikai választás idején aktív volt, megpróbálta befo­lyásolni az amerikai választókat, de a választási infrastruktúrába nem si­került behatolnia. „Az orosz hírszerző szervek meg­próbálnak egymás ellen fordítani bennünket, ellenségeskedést szítani közöttünk, megpróbálják megrendí­teni az amerikaiak demokráciába vetett bizalmát” - fogalmazott. Ez a veszély nem csupán a válasz­tások időszakára érvényes, hanem az esztendő minden egyes napjára. Az FBI igazgatója dicsérte az in­formatikai óriások és a nagy közös­ségi portálok erőfeszítéseit a hamis profilok kiszűrésére. Ám Wray nemcsak Oroszországról beszélt, hanem Kínáról is. Peking elsősorban az ipari kémkedés miatt jelent ve­szélyt. „Egyetlen ország sem jelent súlyosabb fenyegetést a hírszerzési információk gyűjtésében, mint Kí­na” -jelentette ki. Sajnálattal állapította meg, hogy Kína hírszerzési tevékenységének jelentőségét évtizedeken keresztül alábecsülték, és „Peking minden le­hetséges módon lop információkat vállalatoknál, egyetemeken és más szervezeteknél, hírszerző szerveze­tek, állami vállalatok, diplomás fia­talok vagy kutatók révén”, mondta Wray. Az FBI igazgatója elárulta, a gazdasági hírszerzéssel kapcsolatos vizsgálataik „csaknem mindig Kí­nához vezetnek”. Leszögezte: meg­látása szerint Peking gazdasági vi­lághatalmi szerepet akar magának az Egyesült Államok rovására. (MTI) FIGYELŐ Pályázaton keresnek elnöki szóvivőt VolodimirZelenszkij megválasz­tott ukrán államfő nyílt pályázatot hirdetett szóvivője posztjára, egy ukrán hírportál közölte, hogy máris háromezren jelentkeztek. Zelensz­­kij a Facebookon videóüzenetben közölte a feltételeit. A jelentkező­nek legalább három nyelvet kell beszélniük, az ukránt, az oroszt és az angolt, rendelkeznie kell újság­írói vagy más közéleti területen . szerzett tapasztalattal, és készen kell állnia arra, hogy akár napi 24 órát dolgozzon. A megadott e­­mail-címre küldtek pályázatot hét­köznapi emberek is, akik képesnek érzik magukat a feladatra, de szá­mos ismert személyiség, például újságírók, tévés műsorvezetők, bloggerek, színészek is. A stáb ne­veket nem árult el. A válogatás több szakaszban zajlik. Először a száz legalkalmasabb je­löltek választják ki, akik kapnak néhány kreatív feladatot, például egy jelentés vagy egy videóüzenet elkészítését. A munkákat Zelensz­­kij csapatának tagjai szakértők be­vonásával értékelik ki. A legjobb tíz jelentkezővel a HR- osztály vezetője és Zelenszkij sze­mélyesen fog elbeszélgetni. Nekik kötelezően át kell esniük a nem­zetbiztonsági szolgálat és a kor­rupcióellenes hatóságok átvilágí­tásán ÍS. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom