Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-02 / 101. szám
8 KULTÚRA 2019. május 2.1 www.ujszo.com Első röptére készül a Festett madár Jerzy Kosinski világhírű regényéből hosszas előkészületek után a cseh Václav Marhoul készített filmet Petr Kotlár, a borzalmakkal teli történet főszereplője SZABÓ G. LÁSZLÓ Cannes 2013-as fesztiválján Krzysztof Kieslowski-díjjal jutalmazták Václav Marhoul forgatókönyvét, amelyet a lengyel származású amerikai író, Jerzy Kosinski Festett madár című regénye alapján írt. A film már elkészült, szlovákiai bemutatója szeptemberben várható. A történet egy kisfiúról szól, akit 1939 őszén, nem sokkal a második világháború kitörése után több ezer sorstársához hasonlóan egy eldugott kis falu rejtekébe küldenek a szülei. Egy meg nem nevezett kelet-európai nagyvárosból kísérőjével indul el a gyerek, hogy ismeretlen „nevelőszülei” megmentsék a háború borzalmai elől. Szüleinek az apa náciellenes tevékenysége miatt illegalitásba kellett vonulniuk, ezért döntöttek úgy, hogy gyermeküket egy nagyobb összeg fejében idegen kezekre bízzák. A háború és a megszállás szörnyű eseményei közepette a szülők elveszítették a kapcsolatot azzal a személlyel, aki fiuknak biztonságos helyet talált. Közben a gyermek „új anyja” két hónap után meghal, a gyerek magára marad, s elindul vészterhes útján. Négy évig kóborol, az egyik faluban egy időre befogadták, a másikból azonnal elkergették. Fekete volt a haja, fekete a szeme, olajbama a bőre. Hol cigánynak, hol zsidónak nézték, ráadásul olyan nyelvet beszélt, amelyet a parasztok alig értettek. Kinek kell az ilyen gyermek? Egyébként is, ha befogadnák őt, az életükkel játszanak. Egy ilyen kölyöknek gettóban és haláltáborban a helye, hirdetik a németek. Mi várhat ilyen időkben egy szerencsétlen, egyedül bolyongó, sorsüldözött gyerekre? Az emberi megaláztatás és az állati kegyetlenség számtalan formája. Zsidó származása miatt az 1933- ban Lodzban született Jerzy Kosinski is bujdosni kényszerült a háború idején. Világhírű regényébe a saját élményeit is beleszőtte. Festett madárnak érezte magát ő is. A vidéki nép ugyanis így nevezte azokat, akik külső jegyeikkel különböztek a többségtől. Volt is egy elborzasztó szokás a falusiak körében: különböző módszerekkel csapdába csalták a madarakat, tollazatukat harsogó színűre festették, majd elengedték őket. Csakhogy a raj már nem fogadta vissza a festett egyedet, mert idegennek, ellenségnek bitte. Számkivetettségtől, megvetéstől, kitaszítottságtól szenved Kosinski hőse is, aki végtelennek tűnő vándorlása során sem talál igazi menedékre, érző szívű felnőttekre. Csak a rettegés, az éhség, a sorozatos megaláztatás, a belső magány kíséri útján, mert más, mindenki szemében festett madár. A több nyelvre lefordított regény megfdmesítési jogát nyolc hollywoodi producer próbálta megvásárolni az elmúlt évtizedek során. A jogokkal rendelkező chicagói könyvkiadó azonban egyikükben sem bízott. Václav Marhoul prágai producer-rendező is tudta: egy látszólag filmre vihetetlen regény megfilmesítését vette a fejébe. Megszállottságával, elszántságával, s nem utolsósorban művészi elképzeléseivel a kiadó képviselőit is meglepte. Többórás meghallgatása után döntöttek úgy, hogy megadják neki az engedélyt a világszerte sikeres könyv megfilmesítéséhez. A kérdéseikre kapott válaszok alapján ugyanis megbizonyosodtak arról, hogy Marhoul nem azért ragaszkodik az anyaghoz, mert bestsellerré vált, hanem érti is, kelet-európaiként pedig még köze is van hozzá. Cannes-ban 2013-ban négyszáz támogatásra pályázó forgatókönyv közül a tizenkét legjobbat választotta ki a zsűri, s ezekből hozták ki győztesként A festett madarat. A munka nehezebb része azonban csak ezután kezdődött. Több mint négy éven át kereste a szponzorokat, hogy (Képarchívum) az akkor még elegendőnek bizonyult 160 millió koronából leforgathassa élete moziját. Nem háborús filmet és nem is egy újabb holokauszttörténetet, csupán egy tízéves gyermek embertelen megpróbáltatásokkal teli szenvedéstörténetét, amely felkiáltójel lehet napjaink migránskérdésének megítélésében. De vegyük sorra az eseményeket. Időrendi sorrendben. 2008 nyarán dönti el Václav Marhoul, hogy belevág a filmbe. A következő év áprilisában már az amerikai kiadóval tárgyal. 2010 májusában aláírják a szerződést. A forgatókönyvben három év munkája fekszik. Miután díjazzák Cannes-ban, elkezdődik a szereplőválogatás. Marhoul világsztárokat keres meg ajánlatával, és mindenki elsőre igent mond neki. Stellán Skarsgard, Harvey Keitel, Udo Kiér, Julien Sands biztosítják őt arról, hogy játszani fognak a filmben. 2017 márciusában elkezdődik a forgatás, John Singletont gyászolja A pillanat varázslója - Farkas József kiállítása Pozsony. Május 6-án 17 órakor a magyar sport napja alkalmából nyitják meg a Pozsonyi Magyar Intézetben Farkas József (1938-2019) fotóriporter A pillanat varázslója című életműkiállítását. A megnyitón Komiss Péter Kossuth-díjas fotóművész méltatja Farkas József munkásságát. 1967 novemberétől a Képes Sport című hetilap fotóriportere, majd hét évig a lap fotórovatának a vezetője volt Farkas József. 1992 januárjától a Nemzeti Sport fotóriportereként dolgozott. Három olimpián és három labdarúgóvilágbajnokságon, valamint sok más világversenyen fényképezett. Sportképeivel számos díjat nyert. Az Ezüstgerely-pályázat első díját háromszor nyerte el. 1973-ban a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíjával jutalmazták. A World Press Pboto nemzetközi pályázatán bronzéremmel díjazták Titel drámája című sorozatát. A Magyar Intézetben a megnyitót követően levetítik a müncheni és a mexikói olimpia magyar sportsikereit bemutató dokumentumfilmet. (tb) Farkas József: Albert Flórián (Magyarország-Jugoszlávia, 1967) Los Angelesben 51 éves korában elhunyt John Singleton filmrendező és producer, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Fekete vidék, a Halálosabb iramban vagy az Elhurcolva. Singleton a múlt hónapban agyvérzéssel került kórházba, ahol később kómába esett. Állapota olyan súlyos volt, hogy az orvosok nem láttak rá esélyt, hogy magához térjen. A rendező hétfőn hunyt el, miután a család beleegyezésével lekapcsolták a gépről. John Singleton 1968-ban született Los Angelesben. 1991-ben forgatókönyvíróként és rendezőként az erőszakot hitelesen ábrázoló Fekete vidék volt debütáló munkája, amelyért mindkét kategóriában Oscar-díjra jelölték. Ezzel két elsőséget is megszerezett: az első afroamerikai rendező volt, akit Oscarra jelöltek, és ő volt a legfiatalabb (24 éves) jelölt. Az önéletrajzi vonatkozásokat John Singleton (1968-2019) (Fotó: TASR/AP) tartalmazó Oscar-jelölt alkotása Los Angeles fekete vidéknek nevezett szegénynegyedében játszódik. A kőkemény történet főhőse Tre Styamely 16 hónapra köti le a színészeket. Ä főszerepet egy nyolcéves cseh kisfiú, Petr Kotlár kapta, akinek ez az első filmes megnyilvánulása. Egy Cesky Krumlov-i vendéglőben bukkant rá a rendező, amelynek a gyerek dédszülei a tulajdonosai. A több mint egy évig elhúzódó forgatás száz napja alatt a gyerekből kiskamasz lett, felnőtté érésének legfájdalmasabb stációit negyvenhárom helyszínen kísérhetik figyelemmel a nézők. Négy országban zajlottak a felvételek: Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban. Hogy milyen nyelven beszélnek a szereplők? Sem lengyelül, sem ukránul, sem csehül, sem szlovákul. Egy szláv hangzású, művi nyelven, amelyet Európa szláv nyelvterületén minden országban hetven százalékban érteni fognak. Ez is hosszas vita tárgya volt annak idején a chicagói megbeszélésen. A könyvkiadó képviselői — 1983-ban, New Yorkban megjelent, amerikai bestsellerről lévén szó - ugyanis azt szerették volna, hogy A festett madár angolul beszélő film legyen, és színes. Marhoul azonban nem adta meg magát. Háromórás alkotását, ahogy azt eredetileg elképzelte, fekete-fehérben vette fel Vladimír Smutny, a hét Cseh Oroszlánnal díjazott prágai operatőr kamerája. A film egyik legnehezebb, ám leglátványosabb jelenete a kozák csapatok és a Vörös Hadsereg összecsapása volt, amely során egy egész falut égetnek fel. Ez az epizód csaknem 10 millió koronát emésztett fel, de a stáb munkatársai szerint Frantisek Vlácil Marketa Lazarovája óta ilyen képsorokat most rögzített először cseh film operatőre. Ahhoz viszont, hogy mindez megvalósulhasson, Marhoul több milliós hitelt vett fel, és a saját zsebéből állja a nagyszabású produkció pluszköltségeit. Mostantól fogva pedig reménykedik. Legfőképpen abban, hogy a film ugyanazt az élményt nyújtja majd a nézőinek, mint Kosinski regénye az olvasóknak, s ha így lesz, a költségek is megtérülnek. A szerző a Vasárnap munkatársa a filmvilág les (Cuba Gooding Jr.) itt nőtt fel, de nem rontotta el a környezete. Elege van abból, hogy reggelente fegyverdörgésre ébred, és abból is, hogy a legjobb haverjait látja összeesni egyegy utcai tűzpárbaj során. Két barátjával elhatározza, hogy kitörnek ebből az ördögi körből. Ezt követte a Rosewood, az égő város című történelmi dráma 1997- ben, mely a floridai Rosewood városban játszódik a 19. században. A településen óriási a feszültség, mindennapos az összetűzés a fehérek és a feketék között. De vannak, akik keresik a kiutat, róluk szól a film. Népszerű volt még Singleton 2000- ben forgatott Shaft című munkája, melyben a címszereplő nyomozó egy fekete diák gyilkosát igyekszik rács mögé juttatni, valamint a 2005-ös Négy tesó, remek szereposztással: ebben négy örökbe fogadott fiú keresi anyjuk gyilkosát. Singleton rendezői műhelyéből került ki a Halálosabb iramban, valamint az Elhurcolva című akcióthriller is. (tébé)
