Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-02 / 101. szám

www.ujszo.com I 2019. május 2. HASZNOS TANÁCS Mitől függ a nyugdíj összege? A nyugdíj összegét elsősorban a ledolgozott évek száma és a fizetés nagysága befolyásolja (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíj alanyi jogon jár, ösz­­szoge testre szabott, ós több szempont figyelembe vitelé­vel számolják ki. Márciusban az átlagos öregségi nyugdíj 457,11 euró volt, a bruttó át­lagkereset pedig 2018-ban 1013 euró volt. Eszerint az átlagos nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze a 43—45%-a, és sok idős személy nincs felkészülve ekkora bevételcsökke­nésre. Képlet szerint A konkrét összeget a következő képlettel állapítják meg: POMB xODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priememy osobny mzdovy bőd), az ODP a teljes nyug­díjbiztosítási időszak (obdobie dö­­chodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dő­­chodková hodnota). Akinek a nyug­díjkorhatár elérése után is volt társa­dalombiztosítása, először kiszámít­ják, hogy a nyugdíjkorhatár elérésé­nek a pillanatában milyen járandó­ságra jogosult, majd azután a ledol­gozott időszakot külön értékelik, kü­lön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána is­mét munkába áll, a biztosító az új biz­tosítási időszak alapján kiszámított összeggel megtoldja a havi járandó­ságot. Korábban ezt az emelést kérni kellett. Jelenleg a biztosító automati­kusan is megteszi. A dolgozó nyug­díjasok járandóságát akkor is átszá­molják, ha még tart a munkaviszo­nyuk. Az emelés mértékét a munka­adótól továbbított adatok alapján számolják ki. Korengedményes nyugdíj Korengedményes nyugdíj össze­gét úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatá­rig, levonnak 0,5 százalékot. Ha va­laki 2 évvel korábban kéri a nyugdí­jaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyug­díjként megkaphatna. A rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igé­nyelhet öregségi nyugdíjat, ponto­sabban az addigi juttatása automati­kusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíj­ként jóváhagyott összeget fogják fo­lyósítani - csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelke­dik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik. Rokkantak A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkant­ság fokának megfelelően a biztosí­tottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több mint 70 száza­lékkal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 száza­lékkal csökkent; 3. a rokkantságot - alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával - saját maguk okozó személyek. A nyugdíj megál­lapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzászámolják az ún. hozzáadott időszakot (pripocítané obdobie), vagyis annyi évet, amennyi hiányzik a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig. A konkrét összeget 3 bonyolult képlet alapján számolják ki. A biztosító honlapján van nyugdíjkalkulátor, amellyel mindenki kiszámíthatja a feltételezett járandósága összegét. Özvegyek ós árvák Az özvegyi nyugdíj összege 60%­­a annak az öregségi, korengedmé­nyes vagy rokkantsági járandóság­nak, amelyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve ame­lyikre addig jogosultságot szerzett. Az árvasági nyugdíj 40%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, amelyet az elhunyt szülőnek vagy örökbefo­gadónak a haláláig folyósítottak, il­letve amelyikre addig jogosultságot szerzett. Minimálnyugdíj Csaknem 4 éve létezik minimál­nyugdíj Szlovákiában: azzal a céllal vezették be, hogy az anyagi szükség­­helyzetben levő idős személyek ne szoruljanak szociális segélyre, ha­nem az állam automatikusan bizto­sítson számukra egy minimális jöve­delmet az alapvető életkörülmények biztosítására. Ahhoz, hogy valaki jo­gosult legyen minimálnyugdíjra, nem elég az a puszta tény, hogy nagyon alacsony a Szociális Biztosító által kiszámított havi járandósága. Ren­delkeznie kell legalább 30 év minő­sített társadalombiztosítási időszak­kal is, vagyis ledolgozott minimum 30 évet, és aktív éveiben bizonyos mi­nimális jövedelemmel rendelkezett. Az 1993 előtti évek esetében nem vizsgálják a fizetés nagyságát, ezt kö­vetően pedig csak azokat veszik fi­gyelembe, amelyekben az ügyfél legalább az átlagbér 24 százalékát megkapta. Akinek 30 beszámítható éve van, annak a járadéka ezt köve­tően nem lehet alacsonyabb a létmi­nimum 136 százalékánál, ami jelen­leg 278,9 euró. Akinek ennél kisebb a nyugdíja, a Szociális Biztosító kiegé­szíti erre az összegre. A minimál­nyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal, e felett pe­dig évente 3 százalékponttal nő az arány, vagyis aki 39 évet dolgozott le, az a létminimum 154 százalékára számíthat, 40 ledolgozott évért pedig a létminimum 157 százaléka jár. Nyugdíjemelás Amikor valaki benyújtja a nyug­díjkérelmét, a Szociális Biztosító ki­számolja a nyugdíj összegét, de nem ez lesz érvényben a nyugdíjas élete végéig. A járandóságokat mindig ja­nuárban törvényből kifolyólag valo­rizálják, a dolgozó nyugdíjasok pe­dig mindig kettős emelésre számít­hatnak, éspedig a nyugdíjaztatásuk után szerzett biztosítási időszakkal és az elvezetett járulékokkal összhang­ban. Időről időre valamilyen tör­vénymódosításnak köszönhetően előfordulhat valamilyen rendkívüli, egyszeri valorizáció is. Ilyen volt ta­valy az ún. „régi nyugdíjak”, vagyis a 2004. január 1-je előtti szabályozás alapján nyugdíjba vonultak járadé­kának az átszámolása, ami 2018. ok­tóber végéig lezárult. „Összesen 130 ezer járandóságot vizsgáltunk meg. 115 ezer nyugdíjasnak megemelték a nyugdíját, 15 ezer személynek nem. A járandóságokat átlagosan 42,33 euróval valorizálták” - tájékoztatta lapunkat Peter Visváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Szociális segály Vannak kisnyugdíjasok, akik nem teljesítik a minimálnyugdíjra való jo­gosultság feltételeit — például nem rendelkeznek elegendő (esetenként semmilyen) beszámítható biztosítási időszakkal -, és a havi járandóságuk a megélhetés határát súrolja: ők a szociális ügyi hivataltól számíthat­nak bizonyos segélyre. A támogatás összege az igénylő családi helyzeté­től és attól függ, hogy eltart-e valakit, kivel él együtt. Az egyedül élő nyug­díjas jelenleg legtöbb 64,70 euró se­gélyre számíthat havonta, párok ese­tében a segély 168,40 euró. Aki más személyekkel él együtt, a szociális ügyi hivatal az ő anyagi helyzetüket és bevételeiket is megvizsgálja, és csak ezt követően határozzák meg a segély összegét. Lehet ún. védelmi hozzájárulást kérni, ez 66,20 euró - annak jár, aki kedvezőtlen életkörül­ményei miatt képtelen saját munka­­tevékenységével emelni a bevételeit. A nyugdíjasok intézhetnek lakás­­fenntartási hozzájárulást is - egytagú háztartás esetében ez 55,80, többtagú háztartás esetében 89,20 euró. (sza) A Szociális Biztosító válaszol A Szociális Biztosító a hatá­lyos vonatkozó törvénnyel összhangban több tízezer - úgynevezett régi nyugdíjas­nak számító - szenior járadé­kát számolta át, és az esetek többségében megemelték a nyugdíjat. Régi nyugdíjasnak számít az, aki 2003. december 31-e előtt, tehát még a régi rendszerben ment nyugdíjba. A biztosító az összes érintett személy nyugdíját átszámolta, de emelésre csak az számíthatott, akinek ha a 2004. január 1-jétől hatályos normák szerint számolták volna ki a járandó­ságát, magasabb összeg jött volna ki, mint 2003. december 31-éig. A nyugdíjak átértékelésével kap­csolatban olvasóink részéről több kérdés is felmerült, ezeket továbbí­tottuk a Szociális Biztosítóba, és az alábbiakban ismertetünk két olvasói levélre kapott választ. 1. Hol tart a régi nyugdíjasok já­randóságának az átszámolása? Folyamatban van? Vagy leálltak vele? 1948-ban születtem, én is régi nyugdíjas vagyok, és a mai napig nem kaptam semmilyen értesítést a Szociális Biztosítóból. A falumban. Lakszakállason többen vagyunk így. Mikorra várható a biztosító ezzel kapcsolatos levele és a nyug­díjemelés? A Szociális Biztosító már befejezte az ún. régi nyugdíjasok járadékának az átszámolását. A vonatkozó tör­vény értelmében a biztosítónak ezt 2018. október 30-áig el kellett végez­nie, és e határidőig el is készültünk vele. Vagyis a Szociális Biztosító tör­vényből kifolyólag, automatikusan átszámolta a járandóságukat azok­nak, akik erre jogosultságot szerez­tek, és teljesítették a törvényes felté­teleket. Az érintettek erről már kap­tak határozatot, de csak azok, akik­nek megemelték a nyugdíját. Akik nem kaptak levelet a biztosítótól, nem szereztek jogosultságot a nyugdíje­melésre. Minden eset egyedi, ügyfe­leinkről nem adhatunk ki bizalmas információkat, általánosságban azonban elmondható: a nyugdíjakat mindig a hatályos törvénnyel össz­hangban, individuálisan számolják ki, ezért a saját járandóságunkat soha nem lehet összehasonlítani a szom­szédéval, a kollégákéval, más család­tagokéval. Mindenkinek más élet­helyzetei, évről évre mindenkinek más és más bevételei, betegségei és biztosítási időszakai voltak. A meg­vizsgált 130 ezer járandóságból 115 ezret megemeltek, 15 ezret pedig nem. Az utóbbiaknak továbbra is az eredeti összeget folyósítja a Szociális Biztosító, mert az átszámolás során kapott összeg alacsonyabb volt a je­lenleginél, úgyhogy maradt a maga­sabb összeg. 2. Zsigárdon élek, régi nyugdí­jas vagyok, és még nem kaptam levelet a Szociális Biztosítótól a nyugdíjam átszámolásáról. Nem tudok jól szlovákul, ezért a fiam segítségével érdeklődtem, mi­korra várhatom az emelést. Azt mondták, nem vagyok jogosult. Miért? 2222 koronával mentem nyugdíjba. Nem tévedhetett a biztosító? Azt, hogy az ún. régi nyugdíjas a járandósága átszámolása után jogo­sultságot szerzett-e az emelésre, be­folyásolta az eredeti nyugdíj jóváha­gyásának az időpontja, valamint az, hogy melyik törvény alapján ment nyugdíjba, illetve milyen átlagkere­set alapján számolták ki az eredeti nyugdíjat. (A Szociális Biztosító honlapján van egy táblázat, hogy mi­lyen átlagfizetésből számolták ki a járandóságukat azoknak, akik jogo­sultságot szereztek az emelésre az 1965-2003 között nyugalmazottak közül.) Akik nem teljesítették a fel­tételeket, azok nyugdíját nem emel­ték, illetve, ha az átszámolás eredmé­nye alacsonyabb összeg volt, akkor maradt a magasabb összeg. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: A SZOCIÁLIS SEGÉLY ■ MENNYIVEL NŐ AZ ÖSSZEGE, HOGYAN KELL KÉRNI?

Next

/
Oldalképek
Tartalom