Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-29 / 123. szám
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. május 29. | www.ujszo.com A keleti országrészben Kassán volt a legmagasabb a részvételi arány: 23,19 Százalék (Németi Róbert illusztrációs felvétele) Nagyrőcei járás A Nagyrőcei járásban öt évvel ezelőtt a lakosok 12,13 százaléka, idén 16,32 százaléka élt szavazati jogával. A Smer 19,93 százalékos, Kotleba pártja 17,74 százalékos támogatottságot kapott a nagyrőcei térségben. Őt évvel ezelőtt a Smer 28,54, Kotleba pártja pedig 6,82 százalékos arányban győzött a térségben. Az MKP öt évvel ezelőtt 19,28, idén 13,13 százalékos támogatottságot kapott, a Híd a korábbi európai parlamenti választások során 9,47 százalékot ért el, idén a választók 4,93 százaléka támogatta a párt jelöltjeit. Nagyrőcén, ahol a lakosok 16,7 százaléka járult az urnákhoz, a Smer kapta a legnagyobb támogatottságot - a lakosok 25,35 százaléka választotta a képviselőjelöltjeiket. Kotleba pártja valamivel több mint 20 százalékot kapott. Tornaiján, ahol a lakosok 16,66 százaléka járult az urnákhoz, lényegesen más volt a helyzet. A választók több mint 39 százaléka az MKP jelöltjeit tartotta a legalkalmasabbnak, hogy képviseljék őket az európai parlamentben. A Híd 10,97 százalékot kapott, a Smer alig 9 százalékot, és Kotleba pártját is csak a lakosok 5 százaléka támogatta. Rozsnyói járás A Rozsnyói járásban néhány százalékkal alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az országos átlag: a szavazásra jogosultak 18,88 százaléka voksolt szombaton. Többségük - 22,19 százalék - az MKP listájára szavazott. A járásban az ESNS lett a második, 14,74 százalékos eredménnyel. A Smer és a PS-Spolu is megelőzte a Hidat, amely csak 8,1 százalékot kapott. Rozsnyón egy százalékkal alacsonyabb volt a részvételi arány a járási átlagnál. A járási székhelyen a PS-Spolu győzött a szavazatok 20,45 százalékával, az MKP 12,93 százalékkal lett a második. A Hidat a ESNS, a Smer és az SaS is megelőzte. A járás magyar falvaiban az MKP kapta a legtöbb szavazatot, a Híd általában a második vagy a harmadik helyen végzett. Krasznahorkaváralján Kotlebáékra voksolt a lakosok 15,43 százaléka, több mint két százalékkal előzték meg a Hidat, és csak mintegy kilencc százalékkal maradtak le az MKP mögött. Burdiga Pál, a Híd járási szervezetének elnöke lapunknak azt nyilatkozta, várható volt Kotlebáék erősödése. „Várható volt, bár nem tudom, mit várnak tőle. Eddig még semmit nem csinált, csak reklámozta magát. Úgy tűnik, vakon hiszünk a dolgokban. Fáj az eredmény, de tovább kell dolgozni és elmagyarázni az embereknek, hogy az ilyenek, mint Kotleba, nem fognak rajtunk segíteni” - mondta Burdiga Pál. Tőketerebesi járás A 2019-es európai parlamenti választás eredményei azt mutatják, hogy a Smemek az ország keleti részében továbbra is nagy szurkolótábora van. Míg a Tőketerebesi járásban az öt évvel ezelőtti EP- választásokon induló 29 politikai párt közül 2147 érvényes szavazatot kaptak a Smer színeiben induló képviselők, a szombati választásokon 2076-an (a szavazók 16,23 százaléka) voksoltak a Smer valamelyik EP- képviselőjére. A második helyen 2009 szavazattal az MKP végzett (a szavazatok 15,71 százaléka), őket 1254 szavazattal a Marian Kotleba nevéhez fűződő ESNS követi. A negyedik a leadott szavazatok 9,74 százalékával (1246 érvényes szavazat) a Híd lett. A túlnyomórészt magyarlakta településeken - például Battyánban, Kistárkányban, Perbenyikben vagy éppen Bodrogszerdahelyen - az MKP képviselőire szavaztak a legtöbben, de volt olyan település is - például Ticsacsemyő, Dobra, Királyhelmec, Lelesz, Rad-, ahol aHíd győzött. A Tőketerebesi járásban az idei EP-választásokon összesen 82 012 szavazásra jogosult állampolgárt regisztráltak, de ebből mindössze 13 119-en mentek el szavazni, ami járási szinten a szavazók 15,99 százalékát jelenti. Az öt évvel ezelőtti választáson egyébként hasonló eredmények születtek, azzal a különbséggel, hogy akkor kétszer annyian szavaztak az MKP-ra (1822 szavazat), mint a Hídra (899 szavazat). Nagymihályi járás A Nagymihályi járásban is a Smer győzött, fölényesen megszerezve a szavazatok 20,96 százalékát (3006 voks). Második helyen az OLaNO végzett 1584 vokssal, harmadik helyen az ESNS 1481 szavazattal. A negyedik 1464 szavazattal a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója lett. Mivel ebben a járásban jóval kevesebb magyar él, mint a Tőketerebesi járásban, talán nem meglepő, hogy az MKP-t mindössze a választók 7,94 százaléka, a Hidat pedig 4,61 százaléka választotta. A Tőketerebesi járással ellentétben itt valamivel nagyobb volt a lakosok szavazókedve - 14 677-en (a szavazásra jogosultak 22,74 százaléka) mentek el voksolni. A legutóbbi EP-választáshoz képest most sokkal nagyobb számbeli eltérések születtek, azonban a Smerre - csakúgy, mint öt éve - átlagosan most is háromszor annyian szavaztak, mint a többi pártra. (béva, vkm, száz, nr) Mikor még Jiskra hadait szenvedte a város Kevesen tudják, hogy ezek a romok arról tanúskodnak, egykor a husziták vára állt itt (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Van egy máig nem kutatott, sok titkot őrző hely a Drázus parti Athénben, azaz Rozsnyón. Ez a hely a város temetője. ROZSNY' A püspöki katedrálistól alig pár lépésnyire, a Sajó folyó által faragott sziklaoldalon csekélyke romok tanúskodnak arról, hogy egykor a husziták vára állott itt. Egy zűrzavaros korszak Amikor Habsburg Albert meghalt, és az özvegy királyné, Luxemburgi Erzsébet hatalma biztosítása érdekében 1440-ben megkoronáztatta a fiát, a Komáromban világra jött Utószülött, más nevén V. Lászlót, a fiatal királyka védelmezőjéül az új csehországi vallást, a huszitizmust gyakorló, Brandísból származó Jiskra Jánost hívta el. A kelyhes hadak híres és kiváló katonaként ismert vezére fel is esküdött a kis király szolgálatára, majd hadaival Eszak-Magyarországnak főleg ke-Lejkozoíebb Qömörrákos templomát mutálj ük 6e. leti és részben a középső részét elfoglalva a Szepességet téve meg igazgatási központjának, bő két évtizedig uralta a vidéket. Ez alatt az idő alatt saját pénzt is veretett, háborúkat is vívott, a hitét is teijesztette - ezért tartják a reformáció előfutárának -, ezért, ha nem is sok helyen, de templomokat, erődöket is épített, átépített. Jiskra János ténykedésének egyik nyomát Rozsnyón lehet megtalálni. A hadvezért a források szerint 1445- ben felvidéki főkapitánynak nevezte ki a király, valószínűleg ekkoriban kezdhette meg a terjeszkedést a gömöri bányavidéken. Alig egy éven belül eltörölték a rendek a neki adott címet, de ez Jiskrát egy cseppet sem akadályozta abban, hogy hatalmát erősítse. Egyre jobban terjeszkedett, már egészen Nógrádig kitolva hatalmát, a Losonc melletti Apátfalva kolostorát erődítve meg, onnan sarcolta a vidéket. Annyira megerősödött az úgynevezett interregnum ideje alatt, hogy 1451-ben Hunyadi János hadait is képes volt legyőzni részben a hagyományos huszita hadi technika, a szekérvár bevetésével, részben pedig azzal, hogy jól képzett és harcedzett zsoldosai voltak. Jiskra Rozsnyón A feltételezések szerint a felvidéki kapitányság idején az akkoriban már fontos kereskedelmi, bányászati központként létező Rozsnyó városát az elsők közt foglalta el a huszita had. A város stratégiai központja a székesegyház és annak a város többi részéhez képest kiemelkedő - mintegy két-három méter relatív magasságú - dombja lehetett. A terep máig arra utal, hogy a templomot egykor kerítőfal vehette körbe, jórészt a hajótól északi irányba elterülő temetővel, amely később tovább terjeszkedett folytatólagosan északi irányba, egy természetes dombocskán, amelynek nyugati oldala meredeken szakad alá a Sajó folyó teraszaként, déli irányba pedig hatalmas földbástya alakját mutatva formálódik. Ma is itt található a régi sétány és azon egy öntöttvas emlék. A huszita vár központi része a temetőben levő információs tábla szerint a nyugat felé kicsit lejtő domb mesterségesen kialakított, helyenként két-három méter szintkülönbséget mutató kiemelkedésén lehetett. Ezen a részen főleg a múlt század elejéről származó sírok találhatók. Érdekes azonban az a félig betemetettnek tűnő, biztosan többszintes négyszögletes alaprajzú toronymaradvány, amely ma is egészen jó állapotban található, de tudomásom szerint feltáratlan és nem kutatott. Hozzá igen erős, fél méterTájoló Rozsnyó huszita várához a városközpontból Betlérfelé vezető úton juthatunk el, a vár romjai a 48.665/20.528 GPS-koordinátáknál figyelhetők meg. nél vastagabb fal csatlakozik, amely még néhány tucat méter hosszan máig egészen jó állapotban fennmaradt. Persze kérdéses, hogy maga az egykori várfal-e ez, vagy a későbbi századok alatt a temető elkerítésére húzták fel. Egy kutatást megérne ennek kiderítése! Rozsnyó huszita várát írásos emléke 1456-ban mint romot említi, a husziták ugyanis 1454- ben elhagyták. Az 1457-ben visszatérő kelyhesek ismét helyrehozták a lehetőségek szerint, majd 1460-ban végleg távoztak Rozsnyóról. Ma a temető része. Jiskra egészen 1462-ig hadakozott Mátyás király ellen, máj d annak kegyelmét nyerte el, a király megházasította, birtokot adott neki, s hadait a saját céljaira használta. Jiskra 1476-ban a moldvai fejedelemség elleni háború seregének vezére volt, ez az utolsó feljegyzés róla, de a családja a 17. századig létezett még Magyarországon.
