Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-27 / 121. szám
4 KÖZÉLET 2019. május 27.1 www.ujszo.com REAKCIÓK Geist: A 20 százalékos részvétéi sem ad okot túlzott optimizmusra SZALAY HAJNALKA Andrej Kiska köztársasági elnök „A negyedik egymást követő választás is azt mutatja, hogy az emberek változást szeretnének. Örvendetes és egyben inspiráló az új jelöltek győzelme a régi politikusaink felett. A szélsőséges erők támogatottsága azonban sajnálatosan nagy.” Zuzana Öaputová megválasztott államfő „Büszke vagyok Szlovákiára. A szlovákok megmutatták, hogy Európa jövője nem közömbös számukra. Úgy tűnik, az Európai Parlamentben főleg Európapárti politikai erők fognak minket képviselni. A félelem terjesztése soha nem fogja megoldani a problémákat.” Peter Pellegrini miniszterelnök „A szombati választás előtt két dolog fenyegetett: hogy a szlovákok idén sem tulajdonítanak jelentőséget az EP- választásnak, és hogy az Európa-ellenes erők lehetőséget kapnak tönkretenni az európai projektet. Az eredményekből már most kitűnik, hogy a két félelmünk közül egyik sem válik valóra. Bár a részvétel nem dönt rekordokat, többen mentek el szavazni mint legutóbb. Ez már siker. Külön örömmel tölt el, hogy az Európa-párti erők kaptak bizalmat, amelyeknek célja Szlovákiát a közös európai otthonban tartani.” Andrej Danko a parlament elnöke „A Szlovák Nemzeti Párt tiszteletben tartja a választás eredményét. Sajnálatos-, hogy a nemzeti érzelmű hazafiak az ESNS-nek hittek, és így hangjuk elveszett. Az idő majd megmutatja, hogy a gárdista egyenruhát viselő Kotleba mind itthon, mind külföldön csak kárt okoz a szlovák nemzeti politikának. A politika és a világ nem a megosztásról és a szélsőséges gondolatokról szól. Sajnos, ennek vagyunk tanúi a politikai spektrum jobb és baloldalán, ami a jövőre nézve nagyon rossz hír Szlovákiának.” (szh) Radovan Geistet, az EURACTIV portál elemzőjét kérdeztük az európai parlamenti választás eredményéről. Hogyan értékeli a nem hivatalos eredményeket? Az eredményekre nem mondhatjuk, hogy teljesen meglepőek vagy hogy nem ezt vártuk. Számíthattunk a Smer támogatottságának a csökkenésére, de a Progresszív Szlovákia és Spolu koalíció győzelmének a mértéke kicsit meglepő. Ok azok közé a pártok közé tartoznak, amelyeknek a kampánya túlmutatott az óriásplakátokon és az internetes kampányon. A személyes találkozások és az élő viták a választókkal úgy látszik, kifizetődtek. Kotlebáék magas támogatottsága szintén megjósolható volt, úgy látszik, sikerült aktivizálniuk a választóikat. Számítani lehetett a Néppártban jelenlévő pártok visszaesésére is, mint amilyen az MKP vagy a Híd is. Egyedül a KDH az, amely megőrizte támogatottságát. Összességében semmi váratlan nem történt. Mit gondol a Progresszív Szlovákia és Spolu koalíciójának győzelméről? Az európai parlamenti választáson elért eredmény segítheti majd őket a hazai politizálásban is. Fontosabb kérdés, hogy vajon egyben marad-e a koalíció, és hogyan helyezkednek majd az Európai Parlamentben. Még nem tudjuk, hogy melyik párt hány képviselőt küld Strasbourgba, de feltételezhető, hogy mindkét párt képviselve lesz, és az is, hogy mindkét párt más-más pártcsaládba fog majd jelentkezni. Ez a szétválás negatív jel lehet a választók felé, hiszen ők egy közös csoportra szavaztak. Ez számukra mindenképp nagy siker, de a hazai politikai karrierjük attól függ, a jövőben milyen lesz az együttműködésük. A támogatottságukat Andrej Kiska pártjának megalakulása is befolyásolhatja. Nem tartja veszélyesnek, hogy a szélsőséges Kotleba-féle néppárt szintén küldhet képviselőket az EP-be? Radovan Geist Kotlebáéknak nem volt valódi programjuk, volt néhány pontjuk, amelyekkel inkább csak összezavarták a választókat, de mondhatjuk, hogy ezeket sikeresen kommunikálták a választóik felé, és aktivizálták is őket. A sikerüket csak tovább növeli, hogy az összes nacionalizmussal operáló, uniókritikus, többé kevésbé radikális párt kevés szavazatot szerzett. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) esetében ez feltételezhetően nagy részben köszönhető a pártelnöknek, aki bárhova megy, szégyent hoz magára és a pártra is, de a többiek esetében arról van szó, hogy a nacionalizmust hirdető pártoknak nem sikerült megszólítani a választóikat. Ez érvényes a magát szinte már nacionalista vezetőnek képzelő Boris Kollárra is, akinek ez az eredmény - az előrejelzések fényében - biztosan csalódás. Ezután Kotlebáék felléphetnek majd, mint az egyetlen nemzeti érzelmű, Brüsszel-ellenes párt, de nem hinném, hogy bekerülnének akármelyik frakcióba is. Szerintem még a populista Matteo Salvini sem fog foglalkozni velük. Azok közé az extrémista pártok közé fognak tartozni, amelyeket egyetlen nagyobb csoport sem fogad be, és így semmilyen hatásuk sem lesz az európai politikára. De ez nem fogja őket gátolni abban, hogy itthon majd azt állítsák, belülről próbálják gátolni az EP munkáját. Az SNS mellett a Híd sem fog képviselőt küldeni az EP-be. Ezt mivel magyarázza? A Híd ráfizetett a jelenlegi koalícióra, az SNS pedig arra, hogy nem talált alkalmas jelölteket, és a kampányt is elkönnyelműsködték. Szavazóik egész egyszerűen nem mentek el választani. Mi lehet az oka annak, hogy a Smer 2004 óta először nem nyerte meg az országos választást? A standard demokráciában elképzelhetetlen, hogy egy párt tizenöt éven keresztül minden választást megnyerjen, és mindehhez hozzájön az is, hogy a Smer most éli a legkomolyabb belső válságát. Vezetőjük a népszerűtlensége ellenére is képtelen lemondani, kampányuk pedig mintha nem is lett volna. Szerintem a párt belülről radikalizálódik, és a többséget képező nemzeti érzelmű és konzervatív választóik számára Monika Benová nem volt megfelelő jelölt. A szlovákiai magyar képviselet teljesen hiányozni fog a következő öt évben az EP-ben. Ennek milyen hatása lehet? (Képarchívum) Az MKP már a legutóbbi választáson is nehezen jutott ki Brüsszelbe, a Híd választói fokozatosan elvesznek, de ez nem jelenti automatikusan, hogy esetleg jövőre sem sikerülne őket aktivizálni. Az EP- választást kevésbé tartják fontosnak, de a két magyar párt mostani eredményéből nem következtethetünk arra, hogy az MKP 2020-ban is megelőzné a Hidat. Ilyen alacsony részvételnél nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Idén a szavazati joggal rendelkező lakosság kb. 20%-a ment el szavazni, ez több, mint öt évvel ezelőtt. Minek tulajdonítható a nagyobb részvétel? Alakultak új pártok, amelyeknek sikerült megszólítaniuk azokat a választókat, akiket az eddig létezők nem tudtak. Bár sok párt közül lehetett választani, az újaknak volt esélyük, így az emberek nem érezték azt, hogy a szavazatuk elveszne. Másrészt érdekes, hogy a két egymással ellentétes kampánynak, a PS/Spolu liberális, uniópárti és Kotlebáék szélsőjobb, unióellenes kampányának sikerült a leginkább mozgósítani a választókat. A 20%os részvétel lehet, hogy országon belül viszonylag jónak számít, de nem ad okot az ünneplésre. Melléklet az Uj Szóban! A TARTALOMBÓL: • Védje gabonáját a kalászosodás és virágzás idején • Hatékony segítség a napraforgónak • A legjobb teljesítményű repcehibridek Szőgyénben • Védekezés a kalászosok kórokozói ellen MÁJUS 28-ÁN keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! UJ SZÓ
