Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-23 / 118. szám
2 I KÖZÉLET 2019. május 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Sykora távozik a ZMOS éléről Pozsony. Michal Sykora a mai választáson már nem pályázza meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöki posztját. 1993-tól állt a szervezet élén, a ZMOS 30. közgyűlésén felolvasta utolsó beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy a társulás megbízható szociális partner, amely saját tagjainak érdekeit képviseli. „Hallani rólunk, védjük az önkormányzatok értékeit. Nem azt mondjuk, amit jó hallgatni, hanem azt, ami helyes és fontos” - közölte tegnap Sykora. (TASR) Matovic „illegális" parlamenti ülése Pozsony. Nem engedte tegnap a parlament, hogy Igor Matovic, azOLaNO elnöke felolvassa javaslatát, mely szerint a parlamenti képviselők fizetését 1500 euróval csökkentenék. Andrej Hmciaknak (Híd), a parlament alelnökének javaslatára ráadásul ezt a programpontot a következőjúniusi ülésre halasztották, ahol az utolsó programpont lesz. „Hihetetlen, milyen méreteket öltött az arroganciájuk” - közölte Matovic, hozzátéve: nem engedi, hogy megfélemlítsék, így a parlamenti ülés befejezése után megtartotta saját, „illegális ülését”, amelyen folytatta felszólalását. (dp) Nem a kötelező óvodalátogatásra Pozsony. Az oktatási minisztérium a világhálón indított szavazást, melyben arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik a lakosság a kötelező óvodalátogatás bevezetéséről. Az ankétba 6900-an kapcsolódtak be. A válaszadók 69%-a elutasítja, 31 %-a pedig támogatja az intézkedés bevezetését, mely minden ötéves gyermek számára kötelezővé tenné az óvodát. Az ankéthoz 320 hozzászólás érkezett. A javaslatot tárcaközi egyeztetés nélkül kormánykoalíciós képviselők terjesztették be a parlamentbe. Az oktatási tárca szóvivője jelezte, hogy az ankét végeredményét nem fogják figyelembe venni a törvényalkotás során. „Ez csupán információ a tárca számára” - közölte Andrea Pivarciová szóvivő. (TASR, ie) Ismét áramlik a kőolaj Szlovákiába Pozsony. Tegnap estétől ismét áramlik a kőolaj Szlovákiába - közölte a Barátság kőolajvezeték szlovákiai üzemeltetőjével, a Transpetrollal az ukrán Ukrtransnafta társaság. „Azután, hogy az ukrán fél és a magyarországi MÓL társaság biztosított minket, hogy a kőolaj már nem tartalmaz szennyeződést, beindítottuk a kőolaj áramlást az országon keresztül” - tájékoztatott tegnap esti sajtónyilatkozatában a Transpetrol társaság. A szennyeződés miatt április végétől szünetelt a kőolajszállítás. (TASR) AB-jelöltek: a végtelen történet ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyetlen alkotmánybíró-jelöltet választott meg tegnap a parlament, így a plánum négy nevet küld az államfőnek. Andrej Kiska viszont jelezte, nem nevez ki több alkotmánybírót. A két fél tétlenséggel vádolja egymást. Patrik Palsa ügyvéddel együtt a májusi ülésszak során négy alkotmánybíró-jelöltet választott meg a parlament. Kedden Pavol Boron jogász, Martin Vemarsky akadémikus és Marek Tomasovic ügyész kapott bizalmat a képviselőktől. A plénum tehát ennek a négy jelöltnek a nevét továbbítja az államfőnek. Folytatódó adok-kapok Roman Krpelan, Andrej Kiska szóvivője közölte, hogy az államfő akkor nevez ki újabb alkotmánybírókat, ha a plénum annyi jelöltet állít, amennyit az alkotmány szerint meg kell választania. „Az államfő egy hónappal korábban közölte, kényszermegoldáshoz folyamodott azért, hogy az Alkotmánybíróság működőképessé váljon. Újabb bírókat akkor fog kinevezni, ha a parlament az összes megüresedett helyre megválasztja a bírójelölteket” - közölte Krpelan. A válasz nem váratott sokáig magára. A koalíció szerint az államfőnek lépnie kell. A Smer azzal vádolta meg Kiskát, hogy személyes politikai érdekeit helyezi előtérbe, miközben újabb bírók kinevezését tette számára lehetővé a plénum. A Híd szerint Andrej Kiska 12 alkalmas jelölt közül választhat. „Ha az államfő teljesíti alkotmányos kötelességét, akkor a taláros testület tíz bíróval működhet” - közölte Debnár Klára, a párt szóvivője. A 13 tagú taláros testület kilenc bírájának februárban járt le a mandátuma, a parlament korábban nyolc bírójelöltet választott meg, közülük Kiska hármat nevezett ki. így az Alkotmánybíróság jelenleg hét taggal működik. További hat hely betöltetlen. Képtelen megegyezni Tegnap röviddel a szavazás előtt az SNS és a Híd egyeztetett az ellenzékkel. Ján Marosz (OLaNO) közölte, vázolták a koalíciós képviselőknek azoknak a névsorát, akiket alkalmasnak tartanak a poszt betöltésére. Egyezség azonban nem született. Lucia Zitnanská (független) volt igazságügyi miniszter szerint a polgárok nem bízhatnak az Alkotmánybíróságban, ha a parlamenti képviselők, akik kezében a bírók megválasztása van, nem tisztelik annyira az alkotmányos szervet, hogy időben egyeztessenek a jelöltekről. „Súlyos tiszteletlenségnek tartom ezt a jelöltekkel, az őket jelölő szervezetekkel, az Alkotmánybírósággal és a polgárokkal szemben, akiktől a képviselők mandátumukat kapták” - közölte a volt miniszter azzal, hogy a képviselők nem teljesítették kötelességüket, miközben voltak alkalmas jelöltek. Őaputovára várva? A Via Iuris elfogadhatatlannak tartja a parlamenti voksolás eredményét. „Ideje feltenni a kérdést, mire vár a képviselők egy csoportja, illetve milyen körülmények mellett hajlandók megválasztani az alkotmánybírókat?” — közölte a szervezet, mely szerint fennáll a veszélye annak, hogy az Alkotmánybíróság képtelen lesz döntéseket hozni a polgárok jogainak védelmében, s még tovább elhúzódhat a vitás kérdések rendezése. Mivel az újabb jelöltekről a júniusi ülésen szavazhat a plénum, nagy valószínűség szerint a további alkotmánybírók kinevezése már az új államfőre, Zuzana Caputovára marad. Egyelőre az sem világos, hány bírót kell megválasztania a parlamentnek. Andrej Kiska ugyanis korábban, a három bíró kinevezésekor közölte, a megmaradt öt bírójelöltet nem utasította el, továbbra is jelöltként tekint rájuk. A parlamentnek minden megüresedett helyre két bírójelöltet kell megválasztania. A parlament februártól képtelen feltölteni az Alkotmánybíróságot. (TASR, ie) EP-választás: a részvétel a fontos IBOS EMESE A két legfőbb közjogi méltóság az Európai Unió jelentősógót ós pozitívumait emelte ki az EP-választás kapcsán. Pozsony. A szombaton esedékes európai parlamenti választás előtt Andrej Kiska államfő és Peter Pellegrini kormányfő is a választáson való részvételre szólította fel a lakosságot. A két legfőbb közjogi méltóság a köztévében beszélt arról, milyen jelentősége van az EP- választásnak. Kiska szerint különbözőek a nézetek azzal kapcsolatban, milyen irányba mozduljon el az unió. Vannak, akik a kétsebességű unió mellett voksolnak, és olyanok is, akik a szélesebb integrációt támogatják. Egyre erősödnek viszont azok a hangok is, melyek kétségbe vonják a szabad határokat és az eurót. Kiska szerint nagyon fontos, hogy erős mandátumot kapjanak azok, akik az érdekeinket képviselik. „Az Európai Unió nemcsak a gazdasági fejlődés és a szolidaritás csodálatos projektje, hanem a szabadság és a béke projektje is” - mondta az államfő azzal, hogy vannak olyan területek, mint az álhírek teijesztése, melyekkel Szlovákia egyedül képtelen lenne felvenni a harcot. „Ezekkel szemben csak erőinket egyesítve léphetünk fel”. Az államfő minden lakost arra kér, éljen szavazati jogával, s vegyen részt a szombati voksoláson, mert félő, hogy az Európa-ellenes, szélsőséges politikusok kerekednek felül. Kiskához hasonlóan Peter Pellegrini kormányfő is az EP-választáson való részvételre buzdított. Az utóbbi években Szlovákiában a legalacsonyabb a részvételi arány. Pellegrini szerint, míg a lakosság érti és tudatosítja a parlamenti, az önkormányzati és a megyei választás fontosságát, addig nem tudatosítja, hogy az EP-választásnak, az európai politikának és döntéseknek is súlya van a mindennapi életünkre nézve. „Úgy tűnhet, hogy a tizenhárom, illetve tizennégy képviselő kevés, hogy alapvetően befolyásolja az uniós politikát. Ugyanakkor ha olyan megbízható személyiségek mellett tesszük le voksunkat, akik partnerei lesznek az európai politikusoknak, akik képviselik azokat az értékeket és prioritásokat, melyen az Európai Ünió áll, akkor Európában Szlovákiának hasznos érdekképviselete lehet” - véli a kormányfő. Kitért arra is, hogy az uniós források hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia mielőbb behozza a nyugati országokkal szembeni lemaradását. Legyen szó a helyi úthálózat, az iskolák, az óvodák felújításáról és egyéb fejlesztésekről. „Viharos időkben élük, amikor gyorsan változik a biztonsági és a gazdasági helyzet térségünkben. Tartsuk szem előtt, hogy csak az erős és egységes Európai Unió garantálja nemzeti biztonságunkat és perspektívánkat” - tette hozzá Pellegrini. Ma kezdődik Pavol Rusko újabb bírósági pere ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívül szigorú biztonsági intózkedósek mellett kezdődik ma a Markíza tévétársaság volt igazgatójának, Pavol Ruskónaka bírósági pere a pozsonyi Igazságügyi Palotában. Pozsony. A volt tévéigazgatót azzal vádolják, hogy az alvilágnál megrendelte egykori üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Ruskón kívül három volt maffiafőnök, Mikulás Cérnák, Milos Kastan és Róbert Lalis is vádlott. Az utóbbi három egyéb bűncselekményekért már börtönbüntetését tölti (Cérnák és Lalis életfogytiglanit), Rusko házi őrizetben van, lábán nyomkövető berendezést hord. Ezért is tartják a tárgyalást a pozsonyi Igazságügyi Palotában, melynek környékét és a tárgyalótermet rohamrendőrök fogják őrizni. Cérnák és Kastan Ruskóra nézve Pavol Rusko (TASR-felvétel) tesz terhelő vallomást, ugyanakkor elismerik saját bűnösségüket, s beismerő vallomást tesznek arról, hogy a volt tévéigazgató megrendelésére valóban tervezték Volzová meggyilkolását. A bizonyítékokat Rusko volt testőrei is kiegészítik. Lalis, akit az alvilág egyik legbefolyásosabb személyének tartottak számon, azt állítja, hogy semmire sem emlékszik. Rusko a felsorolt vádakat tagadja, és állítja, soha senkinek a megölését nem rendelte meg. (dp, TASR)
