Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-23 / 118. szám
www.ujszo.com I 2019. május 23. KÖZÉLET 3 Lázad a kultúrközeg Lassáková ellen Egyéves megbízatási ideje alatt mára harmadik, leváltását követelő petíciót indították Lubica LaéSáková kulturális miniszter ellen (TASR-felvétel) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A kulturális miniszter nemet mondott a Kunsthalle működósóhez szükséges költségvetésre. Tette mindezt egy nappal a lemondását szorgalmazó tüntetés előtt. A pozsonyi kortárs művészeti galéria igazgatója, Nina Vrbanová és a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatója, Alexandra Kusá kedden mutatatta be a kortárs galéria működéséhez szükséges költségvetést a kulturális minisztériumban. Ez az összeg magába foglalja az intézmény működéséhez szükséges összes költséget. Eubica Lassáková szerint azonban a kért 710 ezer euró meghaladja a lehetséges keretet. Erről a minisztérium kommunikációs osztályának vezetője tájékoztatott. Mivel a miniszter nemrég radikálisan csökkentette a galéria programjaira szánt támogatást, ezért könnyen lehet, hogy az intézmény rövidesen kénytelen lesz felfüggeszteni a tevékenységét. Nem hivatalos ígéret Információnk szerint a minisztérium ígéretet tett, hogy 100 ezer eurós támogatásban részesíti a galériát. A beígért 15 ezer helyett 30 ezret kap a kiemelt projektként is számon tartott Kunsthalle, és a hetvenezres bérleti díját is visszakapják. így összesen 100 ezer eurónyi támogatással számolhat, és novemberben pedig még 40 ezret kapnak egy akkor kezdődő, 1989-es évforduló alkalmából szervezett kiállításra. Tömeges megmozdulás Nem csak a művészeti galéria támogatása miatt került az utóbbi napokban kereszttűzbe Lassáková, teljesen megvonta az LGBTI- közösségek támogatását, figyelmen kívül hagyva a szakmai bizottságok véleményét. Ez felháborodást váltott ki az emberek körében, így ismét petíciót indítottak (eddig hétezren írták alá), melyben a miniszter leváltását követelik - Lassáková egyéves megbízatási ideje alatt ez már a harmadik ilyen petíció. Hozzáértő minisztert Tegnap A kultúra mellett állunk címmel tüntetést szerveztek a kulturális miniszter ellen, a minisztériumhoz és a Kunsthalléhez is közel lévő fővárosi Sznf téren. A tüntetést a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola diákjaiból álló egyesület, valamint a Kultúmy reparát kezdeményezés szervezte. A petíciót kezdeményező Martin Burlas felszólalásában elmondta, hogy a miniszter pusztán arra képes, hogy megossza az embereket. Szerinte a miniszter a hazugság, a morál és a manipuláció szavakat sem érti, ahogy a kultúrát sem. Nina Vrbanová, a Kunsthalle igazgatója már csak a tömeges megmozdulást tartja az egyetlen járható útnak, mert szerinte itt már a kultúráról mint egészről van szó. „Esélyt adtunk a miniszternek, hogy bebizonyítsa, tevékenysége lehet gyűmölcsöző is, mert jelenleg nem az. A művészet és a kultúra működő, kompetens minisztériumot igényel” - mondta Vrbanová, hozzátéve: Lassáková elvesztette a bizalmat, ezért le kéne mondania. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Bohunka Koklesová, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola rektora, aki kijelentette, hogy azon túl, hogy a kultúra alulfinanszírozott, nem hozzáértő személyek vezetik. Az LGBTI-közösséget Roman Samotny, a Másság Fesztivál programkoordinátora képviselte, aki beszédét azzal zárta, hogy Szlovákia olyan kulturális minisztert érdemel, aki nem elhallgatni próbálja az ország sokszínűségét, hiszen az csak gazdagítja a kultúránkat. A megmozduláson többek között még részt vett Lucia Gregorová Stach, a Szlovák Nemzeti Galéria kurátora, Boris Farkas és Martin Huba színészek, valamint Jana Bucka filmrendező. A kulturális minisztérium rövid sajtónyilatkozatban reagált tegnapi tüntetésre. „A kulturális minisztérium tiszteletben tartja a polgárok véleménnyilvánításra való jogát, ám inkább a konstruktív megbeszéléseket támogatjuk a tárgyalóasztalnál” - közölte a tárca azzal, hogy személyes tárgyalásra is meghívta a LGBTI képviselőit, ám ők elutasították a részvételt. Martin Mackó, az Inakosf szervezet elnöke közölte: nem egész 24 órával a tervezett találkozó előtt kapták meg a meghívót, így már nem tudtak részt venni rajta, ezért a tárcától új időpontot kértek. 21 millió euró miatt kockáztat 895 milliót a magyar kormány Lapértesülések szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, próbálja meggyőzni a norvég kormányzatot, ne álljon el a fegyverbeszerzési projekttől csak azért, mert a magyar kormány beleszólna a NorvégAlapból a magyarcivil szervezeteknek járó támogatás elosztásába (TASR-felvétel) KÓSAANDRÁS Az egymilliárd dolláros (895 millió euró) fegyverbeszerzéshez képest minimális összeg a civileknek szánt 7 milliárd forint (21 millió euró), mégis emiatt áll a bál a norvég és a magyar kormány között. A magyarországi civil szervezeteknek juttatandó norvég támogatások miatt van patthelyzet a magyar és a norvég kormány között egy egymilliárd dolláros (895 millió euró) fegyverbeszerzés ügyében - írta több egymástól független forrásra hivatkozva a Népszava és a Direkt36.hu tényfeltáró portál is. Az egybecsengő információk szerint a magyar kormány eldöntötte, hogy norvég-amerikai légvédelmi rakétarendszert vásárol. Ez az úgynevezett NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missiile System - Norvég Fejlett Föld-Levegő Rakétarendszer), amit az amerikai Raytheon által gyártott AMRAAM rakétákkal szerelnek fel - ez a cég gyártja a Patriot rakétákat is, és ilyen norvég—amerikai védelmi rendszer védi magát a Fehér Házat. Két légy A NASAMS-szal két legyet is üthetne egy csapásra a magyar kormány, hiszen az amerikai kormány mellett egy európai NATO- szövetségestől is nagy értékben vásárolna, ami nyilván erősítené a kapcsolatokat. Csakhogy a jelek szerint a beruházás összegéhez képest elenyésző civil támogatás van olyan fontos a magyar kormánynak, hogy emiatt az egész üzlet sikerét kockáztassa. Norvégia 70 milliárd forintot (215 millió euró) biztosít fejlesztési programokra Magyarországnak a Norvég Alap keretében, ennek 90 százaléka gazdaságfejlesztésre, környezetvédelemre és hasonló célokra megy, ezek elosztásában sosem volt vita. Csakhogy 2014-ben a Fidesz nyilvános boszorkányüldözésbe kezdett a hazai civil szféra egyes szereplői, elsősorban a jogvédő szervezetek ellen. Ennek csúcspontjaként 2014 szeptember elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai kommandósokkal szállták meg több civil szervezet, többek között a „norvég pénzeket” elosztó Ökotárs Alapítvány irodáit, az alapítvány vezetőjét, Móra Veronikát rendőrautóval vitték el az irodából. Bár utólag kiderült, hogy a hatóság emberei mindent rendben találtak, nem indult egyetlen szabálysértési, vagy büntetőeljárás sem - sőt, abszurd fordulatként Móra Veronikát civil tevékenységéért három évvel később állami kitüntetésben részesítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter -, a jogvédők azóta is szálkát jelentenek a kormány szemében. Kormánynak kedves Igaz, a teljes ellehetetlenítésük helyett a kormány most már „csak” annyit szeretne, hogy a nekik járó 7 milliárd forint elosztását ne egy teljesen független civil szervezet végezze, hanem beleszólhasson a kormány is. Ez azért is vicces, mert a Miniszterelnökségen belül külön működik egy költségvetési alap, amiből állami pénzhez juthatnak a kormánynak kedves civil szervezetek. Csakhogy ebbe a norvég kormány nem akar belemenni. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy mint a Népszava megírta, ez volt az egyik a kevés konkrét téma között Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni tárgyalásain, a magyar kormányfő arra kérte az amerikai elnököt, hogy járjon közbe a norvég kormánynál az ügy érdekében. Remény vagy kívánság Orbán Viktort a jelek szerint szorítja az idő: mivel konkrét ígéretet tehetett Trumpnak a rakétarendszer megvásárlására, eredményt kellene felmutatnia. Hogy az üzlet már „csőben van”, jelezheti az is, hogy David Comstein budapesti amerikai nagykövet Orbán látogatása után azt mondta a 444.hu-nak, Maróth Gáspárral, a magyar kormány haderőfejlesztésért felelős megbízottjával személyesen is ellátogattak a Raytheonhoz és a Lockheed Martinhez, és „azt hiszem, nagyon meggyőző volt a számára mindkettő, úgyhogy reménykedünk benne, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket”. A diplomácia nyelvén ez egy amerikai nagykövettől nem „reménykedés”, hanem kívánság, aminek jó eleget tenni, ha Orbán jóban akar lenni a Fehér Házzal. A Lockheed Martinnál tett látogatás egyébként arra utal: a magyar kormány ettől a cégtől tervez vadászgépeket vásárolni a lejáró lízingszerződésű Gripenek helyett. Mint ismert, Orbán Viktor még első miniszterelnöki ciklusa alatt mindenki megdöbbenésére az utolsó pillanatban döntött a svéd gépek mellett 2001-ben, miközben mindenki előre elkönyvelte, hogy felújított F-16-osokat vesz. Most könnyen elképzelhető, hogy majd húsz évvel később jóvá a „ballépést”, a Lockheed Martin által gyártott másik szóba jöhető típus, a legfejlettebb F-35-ös még így is nagyon drága lenne.
