Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-17 / 113. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. május 17. | www.ujszo.com Vitatkozó uniós csúcsjelöltek A vita fő témája a migráció, az adó- és versenyjog, a klímaváltozás és a populizmus volt Uniós csúcsjelöltek a vita előtt. A jövő heti európai parlamenti választást megelőző utolsó csúcsjelőlti vita valamivel élesebb hangulatú volt, mint a korábbiak, több témában is szócsata alakult ki. (íasr/ap) RÖVIDEN Boris Johnson lépne May helyére London. Boris Johnson volt brit külügyminiszter bejelentette, versenybe száll a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségének elnyeréséért Theresa May miniszterelnök távozása után. Ha Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának szószólója kerül a párt élére, ő lesz egyben Nagy-Britannia következő kormányfője is. May már decemberben jelezte, nem ő kívánja a következő parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt vezetőjeként. Távozásának várható időpontját viszont nem fedte fel, ám közölte, Ha elfogadják a brexitről szóló megállapodást, akkor kész az általa tervezettnél is korábban távozni tisztségéből. (MTI) Őrizetbe vették az ETA volt vezetőjét Párizs. Őrizetbe vették Franciaországban a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet egykori vezetőjét, Jose Antonio Urrutikoetxea Bengoetxeát. Az ETA Josu Temera néven ismert egykori politikai vezetőjét a francia Alpokban fogták el, Sallanches településen a spanyol és a francia biztonsági erők közös műveletében. A most 68 éves Temerát a spanyol hatóságok azzal vádolják, hogy részt vett a baszk szeparatista szervezet egy 1987-es támadásában a spanyol csendőrség egy zaragozai kaszárnyája ellen, a robbantásos merényletben 11 embert gyilkoltak meg. A férfi emiatt 2002 óta nemzetközi körözés alatt állt. (MTI) New York első embere elnök lenne New York. Bili de Blasio New York-i polgármester bejelentette, hogy versenybe száll, hogy megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Az 58 éves politikussal együtt eddig 23-an jelezték, hogy a demokraták elnökjelöltjeként indulnának a választáson. Köztük Joe Biden korábbi alelnök a legnépszerűbb, valamint Bemie Sanders vermonti szenátor is ringbe száll, aki a legutóbb Hillary Clintonnal szemben maradt alul a párt előválasztási sorozatában. (MTI) Venezuelai válság: titkos tárgyalások Oslo. Norvégiában folytatnak tárgyalásokat a venezuelai kormány és az ellenzék képviselői. A kormány küldöttségében részt vesz Jorge Rodriguez tájékoztatási miniszter és Héctor Rodriguez, az észak-venezuelai Miranda állam kormányzója is. A kormány részéről Nicolás Maduro elnök nem erősítette meg a tárgyalás hírét, viszont egy tévébeszédében tudatta, hogy Jorge Rodriguez nagyon fontos küldetést teljesít külföldön. Oslo korábban jelezte: kész közvetíteni Maduro és az ellenzéki vezér Guaidó támogatói között. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Közelebb kell hozni Európát az állampolgárokhoz, hogy ne érezzék azt, Brüsszelben a fejük fölött, nélkülük döntenek - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője a csúcsjelöltek szerda esti vitáján. Manfred Weber a migráció kapcsán hangsúlyozta: egyedül a közös megoldás lehet eredményes, teljes mértékben vissza kell szerezni a külső határok feletti ellenőrzést, meg kell erősíteni az uniós határ- és partvédelmi ügynökséget (Frontex), ezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a humanitárius felelősségről sem, és stabilizálni kell a helyzetet Afrikában. Hozzátette, ez utóbbi témához önálló biztosi tárcát rendelne. Aláhúzta, hogy 2050-re klímasemlegessé kell tenni Európát, amihez azonban konkrét lépésekre, innovációra lenne szükség. Megemlítette azt is, hogy át kell térni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatalra a tagországok kormányainak tanácsában. Weber figyelmeztetett, hogy a nacionalizmus, az egoizmus visszatért a kontinensen, ezért mielőbb határozottan fel kell venni a harcot az Donald Trump elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről - egyértelmű, a kínai Huawei óriáscégről és a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó. Washington/Peking. Az elnöki jogszabály - amelyet a The Washington Post című amerikai lap „országos rendkívüli állapotot” kihirdető rendeletnek nevezett - széles körű felhatalmazást ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az USA számára. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyérkósaandrAs Szankciókat készít elő Mészáros Lőrinc ellen az amerikai kormányzat korrupciós ügyek miatt, de egyelőre nem léptetik életbe - írta a Wall Street Journal és azÁtlétszó.hu is. A budapesti amerikai nagykövet úgy tagadta az értesülést, hogy valójában nem cáfolta. Budapest. Két nappal azután, hogy Orbán Viktor hazaért Washingtonból, egyszerre közölt cikket Mészáros Lőrincről a The Wall Street Journal és az Átlátszó.hu. Az amerikai napilap azt írta, „az amerikai kormány szankciókat készített elő Orbán Viktor legközelebbi társai ellen”. A lap azt írja, az amerikai kormány agintegrációt lerombolni kívánók ellen, illetve demokratikusabbá kell tenni az EU-t, mivel azt az emberek jelenleg nem érzik magukénak. Megismételte korábbi javaslatait egy, az alapértékeket megsértő tagállamok elleni hatékony fellépést biztosító, független mechanizmus felállításáról. Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták csúcsjelöltje azon véleményének adott hangot, hogy tévednek a status quo védelmezői, szátelmű, hogy a kínai Huawei óriásvállalatról, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó. A rendelet szövegezői megemlítik, hogy az USA külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is. Az elnöki rendelet felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy állítson le minden olyan, kommunikációs technológiákat is magában foglaló beszerzést, amely külföldi kormányzatokkal kapcsolatban álló cégekhez köthető. Ezek ugyanis - a rendelet szerint - „elfogadhatatlan kockázatot” jelentenek az USA nemzetbiztonságára. A kínai kormányzat tiltakozott és a godalommal figyeli, hogy az Orbánkormány egyre távolodik a nyugati szövetségi rendszertől és ezért döntött úgy, gyakorlatilag megzsarolja a lehetséges szankciókkal a miniszterelnököt, hogy a „táboron belül tartsa”, ugyanakkor reméli, ezeket nem kell foganatosítani. Az Átlátszó.hu azt írta, az ún. Magnyitszkij-törvényt alkalmazva készítik elő a büntetőintézkedéseket. Az egyik orosz oligarcháról elnevezett jogszabály arra biztosít lehetőséget, hogy megtagadják a beutazást azoktól a személyektől, akik korrupcióval, pénzmosással, embercsempészéssel vádolhatok, súlyosabb esetben amerikai vagyontárgyaikat, számláikat is zárolhatják. Az Átlátszó.hu szerint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Rogán Antal kerülhet rá a listára, de mivel Trump igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni mos téren reformokra van szükség. Kiemelte, minden tagországban be kellene vezetni a minimálbért, azt a mediánjövedelem legalább 60 százalékában meghatározva, minden európai fiatalra ki kellene teijeszteni az Erasmus-programot, 16 évre kellene leszállítani a választókort, tovább kellene dolgozni a nemek közötti egyenlő bérek megteremtésén, ki kellene kényszeríteni a jogállamiságot minden tagállamban és prioritásszükséges intézkedések megtételét ígérte, miután az amerikai kormányzat súlyos szankciókkal sújtotta a Huawei Technologies óriásvállalatot. A Huawei észszerűtlennek és jogsértőnek nevezte az amerikai döntést. Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője kijelentette, Kína határozottan szembeszáll más országokkal, amelyek egyoldalú büntetőintézkedéseket vernek ki kínai vállalatokra. „Kína már többször hangsúlyozta, nem szabad visszaélni a nemzetbiztonság eszméjével, nem szabad a kereskedelmi protekcionizmus eszközeként felhasználni” - mondta Kao Feng, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak el kellene kerülnie az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok további élezését. A brit kormány felülvizsgálja a Orbánnal - ennek jegyében fogadta őt a Fehér Házban -, vélhetően nem kerül sor semmilyen büntetőintézkedés bevezetésére. Ugyanakkor már maga az előkészítés is azt jelzi, hogy egyre nő az aggodalom a korrupció magyarországi helyzete, valamint a túl baráti magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatok miatt. A portál felidézi, hogy nemrég négy szenátor és kilenc kongresszusi képviselő is arra kérte Trumpot, hozza szóba Orbán Viktornak a demokrácia magyarországi állapotát - köztük van a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch is. Trump végül zárt körben sem hozott szóba semmilyen érzékeny témát - erről a Népszava írt, egy zárt körű beszélgetésre hivatkozva David C. Comstein amerikai nagykövet és más, Budapestre akkreditált diplomaták között. sá kellene tenni az éghajlatpolitikát. A menekültügyről szólva úgy vélte, előbb-utóbb a belső határellenőrzések visszaállításával fog járni, ha egyes kelet- és közép-európai országok továbbra is elutasítják a szolidaritást, márpedig ezt el kellene kerülni. Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció listavezetője egy lefokozott, decentralizált EU-ról beszélt, amely tiszteletben tartaná a nemzetek szuverenitását, amely kevesebbet tesz, de jobban, és amelyben Brüsszel nem oktatná ki a tagállamokat. Elutasította a kötelező menekültügyi kvótákat, amelyek szerinte nem működtek, csak mélyítették a keleti-nyugati szakadékot. A klímaváltozás ellen szociálisan fenntartható, fokozatos fellépésre lenne szükség, irreális célkitűzések nélkül - mondta. A liberálisok képviseletében Margrethe Vestager aláhúzta, a globális felmelegedés elleni harc fokozásával munkahelyek milliói jöhetnek létre, számos szükséges technológia pedig már létezik, ezért nem szabad tovább várni a cselekvéssel. Ska Keller, a zöldek két jelöltjének egyike teljességgel elfogadhatatlannak minősítette, ami a Földközi-tengeren történik, és kijelentette, hogy uniós kutatási és mentési műveletre van szükség. Huawei kínai távközlési óriáscég szerepvállalását a brit 5G távközlési hálózat kiépítésében - közölte tegnap a Downing Street. Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője úgy fogalmazott: a kormány vizsgálatot indított annak meghatározására, hogy mi legyen a brit 5G-hálózat fejlesztésének megfelelő iránya. A múlt hónap végén belpolitikai botrányt okozott Nagy-Britanniában, hogy kiszivárgott a kormány nemzetbiztonsági tanácsának döntése, amely szerint a Huawei a brit 5G-hálózat nem központi infrastrukturális elemeinek beszállítójaként korlátozott szerephez juthat a fejlesztésben. May május 1-jén menesztette Gavin Williamsont a védelmi miniszteri tisztségből, miután a vizsgálat Williamsont találta felelősnek a kiszivárogtatásért. (MTI) Maga Comstein az ATV Egyenes beszéd című műsorában „hamis hírnek” nevezte a fenyegetést, mint fogalmazott, az amerikai kormány vagy kivet ilyen büntetőintézkedéseket, vagy nem, de „fenyegetni” nem szokott velük. Comstein ugyanakkor azt is mondta, „ő nem hallott ilyenről” - ez nem cáfolja azt, hogy ne folyna az adminisztrációban előkészítő munka és a nemzetközi diplomáciába az is belefér, hogy informálisan az érintettek tudomására hozzák ezt a tényt. Egyébként nem lenne példa nélküli ilyen szankció a magyar-amerikai kapcsolatokban, 2014-ben bombaként robbant a hír, hogy hat magyar állampolgár beutazását tiltották meg. Hivatalosan senkit nem neveztek meg, ám Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke később közölte a sajtóval, hogy ő valóban érintett. Trump rendelete a kínai távközlési cégek ellen Amerikai szankciók jöhetnek Orbán barátja ellen?
