Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-15 / 111. szám

KÖZÉLET EP-választás: szavazatunkkal nem csak a képviselőkről fogunk dönteni A néppárti Manfred Weber vagy a szocialista Frans Timmermans lesz az Európai Bizottság új elnöke Ma, este 21 órakor kezdődik az Európai Parlament plenáris üléstermében az Európai Bizottság élére jelölt csúcsjelöl­tek vitája (TASR-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Bár sok tagállam ellenzi, a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer része maradt az idei európai parlamenti választásnak. A hat európai pártcsalád egy-egy csúcsjelöltet indít, mi a kát legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (ÉPP) ás az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltjét mutatjuk be. Az európai parlamenti választás egy hatalmas kinevezési és újabb megválasztási folyamatnak csupán a kezdete. Ugyanis miután az EP- választás eredménye a tagállamok­ban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új Európai Par­lament (EP) alakuló ülését. Ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az öt questort (ők fele­lősek a képviselőket érintő admi­nisztratív és pénzügyekért). Az Eu­rópai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnök­jelöltjéről, figyelembe véve az EP- választás eredményét. A konzultá­ció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített több­séggel döntenek arról, kit javasolja­nak bizottsági elnökjelöltnek. Ezt követően - a tanács javasla­tára, várhatóan júliusban - az Euró­pai Parlament megválasztja az Eu­rópai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az el­nökké választáshoz 353 voks szük­séges, ám egy íratlan szabály szerint a parlament mindig a legtöbb man­dátumot szerzett frakció jelöltjére bólint rá, elvégre az Európai Tanács is őt szokta kivétel nélkül javasolni elfogadásra. Augusztus-szeptember folyamán aztán a tagállamok az Eu­rópai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizott­ságai pedig meghallgatják a biztos­jelölteket. Előreláthatóan október­november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktat­ják a testületet. A rendszer ellenzői szerint az EP azzal, hogy megválasztja az Európai Bizottság elnökét, jogköröket bito­rol el a tagállamoktól, mivel az uni­ós alapszerződés az állam- és kor­mányfőket tömörítő Európai Ta­nácsra ruházza a jelöltállítás jogát. A Néppárt csúcsjelöltje Az 1976-ban kereszténydemok­rata pártok által alapított Európai Néppárt a legnagyobb európai párt. A 13 szlovákiai EP-képviselő közül hat volt tagja az EPP-nek a jelenlegi választási ciklusban. Nagy József (Híd), Csáky Pál (MKP), Eduard Kukán, Ivan Stefanec, Anna Zá­­borská és Miroslav Mikolásik. Az Európai Bizottság aktuális elnöke, Jean-Claude Juncker is az ÉPP kép­viselője volt. Az Európai Parlament legna­gyobb pártcsaládja a 46 éves német politikust, Manfred Webert jelölte a tavalyi, Helsinkiben tartott közgyűlésen az Európai Bizottság élére. „A kampány itt kezdődik, Helsinkiben” - mondta csúcsjelölt­té választását követően Weber, aki Németországon kívül aránylag is­meretlen politikus volt. Például so­ha nem volt miniszter. „Használjuk ki ezt a lehetőséget, hogy 2019 má­jusában győzhessünk” - mondta Weber az ÉPP küldöttjeinek. Sza­vait a Reuters ügynökség elemzői Angela Merkel német kancellár visszafogott, kompromisszum­készséggel jellemezhető stílusához hasonlították. Weber jobb határvédelmet akar, s rákbetegség elleni hatékony orvos­ságról álmodozik. „Olyan Európát akarok, amely nem függ senkitől, s amelyben mindenki közösen dolgo­zik azon, hogy az állampolgároknak jobb élete legyen” - mondta az ÉPP csúcsjelöltje. Fő témáinak tartja a hatékonyabb európai határvédelmet. Nem rejti véka alá, hogy azt szeretné, ha épp Európában sikerülne feltalálni a rákbetegség elleni orvosságot. Ah­hoz, hogy valóban ő legyen az Eu­rópai Bizottság következő elnöke, két dolgot kell teljesítenie: elég sza­vazatot kell biztosítania az EPP-nek a májusi európai parlamenti válasz­táson, s elég támogató szavazatot kell beszereznie a tagállamok kor­mányfőitől, épp ők jelölik az Euró­pai Tanácsban a bizottság elnökét. Az Európai Unió legfontosabb intézményének, az Európai Bizott­ságnak legutóbb a 60-as években volt német elnöke Walter Hallstein személyében. Az akkor még Euró­pai Közösségnek nevezett tömörü­lést viszont a tagállamok számát vagy az integráció mértékét illetően nem lehet összehasonlítani a jelen­legi EU-val. A szocialisták jelöltje Az Európai Parlament második legnagyobb pártcsaládja az Európai Szocialisták Pártja (PES), amely a holland Frans Timmermans politi­kust és diplomatát választotta meg csúcsjelöltnek. A PES tagja Szlová­kiából a Smer három EP- képviselője, tehát Monika Benová, Monika Smolková és Vladimír Manka, valamint Boris Zala, aki idővel már távozott a Smerből. Timmermans a nem egész két hét múlva kezdődő európai parlamenti választást sorsdöntőnek tartja, sze­rinte ez a legfontosabb EP-választás 1979-től, amikor az európai parla­menti képviselőket először választ­hatták az állampolgárok közvetlen voksoláson. A PES csúcsjelöltje szerint az EU nem folytathatja azt az irányt, ame­lyet jelenleg az európai néppártiak tűztek ki. Timmermans meggyőző­dése, hogy a nacionalista mozgal­mak erőre törésének egyik fő oka, hogy az unió állampolgárainak je­lentős része úgy érzi, az EU jelen­legi rendszere rosszul működik. „Nem a nacionalista pártok válasz­tóit bírálom, hanem ezeknek a moz­galmaknak az elnökeit. Az emberek a tanácstalanság, a kilátástalan helyzet miatt válasszák őket. Rend­kívül kritikusaknak kell lennünk a múlttal szemben, javítani kell a munkánkon, s olyan projekttel kell előrukkolni, amely nemcsak puszta frázisokat, hanem konkrét, igazsá­gosabb társadalom felé vezető lépé­seket tartalmaz” - mondta Timmer­mans. Döntő a részvétel Mivel az Európai Parlamentben egyetlen pártcsalád sincs többség­ben, ezért próbálnak az egyes tömö­rülések együttműködni, kompro­misszumot találni saját programjuk megvalósítása érdekében. A jelen­legi parlamentben a néppártiak al­kottak úgymond koalíciót a szocia­listákkal, ez a két párt működött együtt a legszorosabban, mivel kö­zösen többséggel rendelkeztek az EP-ben. Becslések szerint viszont a májusi választás után fordul a koc­ka, az ÉPP és a PES is veszít támo­gatottságából, erőre kapnak a rend­­szerellenes, szélsőséges mozgal­mak, s nehezebb lesz megtalálni az együttműködést az EP-ben. Saját frakciót alapított például az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini. A Nemzetek Mozgalma (ENF) tömö­rüléshez időközben csatlakozott a francia Marine Le Pen, a holland Geert Wilders, Szlovákiából pedig a Smer rodina elnöke, Boris Kollár. Tomás Valásek, a Carnegie Eu­rope think-thank brüsszeli központ­jának vezetője szerint az, hogy vé­gül milyen erős hangja lesz a szél­sőséges mozgalmaknak az EP-ben, egyebek mellett attól is függ, elég erős frakciót tudnak-e létrehozni. „Ám ehhez például a jobboldali és baloldali szélsőségeseknek is szö­vetségre kellene lépniük, amit nem igazán tudok elképzelni” - nyilat­kozta a témával kapcsolatban la­punknak Valásek. A rendszerellenes és unióellenes retorikát hangoztató mozgalmak megerősödése az EP-ben egyebek mellett attól is függ, milyen lesz a részvétel a májusi választáson, s mely mozgalmak képviselői járulnak majd többségben az urnákhoz. Kevesen tudatosítják ugyanis, hogy azon túl, hogy a választáson az állampolgárok döntenek a tagállam EP- képviselőiről, tulajdonképpen az Európai Bizottság elnökének a sze­mélyét is megválasztják. „Azzal, hogy valaki részt vesz az EP- választáson, nemcsak azt befolyá­solja, hogy ki jut ki, hanem azt is, hogy melyik pártcsalád erősödik” - nyilatkozta az elmúlt napokban la­punknak Rácz Orsolya elemző, hoz­zátéve: afelől is érdemes tájékozód­ni, hogy mely pártcsaládhoz tartoz­nak az egyes EP-jelöltek. (dem, MTI) Manfred Weber (EPP) ► A német politikus 1972. július 14-én született a bajorországi Ladshut községben. Miután 1996- ban Münchenben megszerezte a mérnöki diplomát, egy tanácsadó céget alapított. 2002 és 2004 között volt képviselő a bajor tartományi gyűlésben. ► Weber a Keresztényszociális Unió (CSU) alelnöke, a párt az Európai Néppárt (ÉPP) tagja. 2004 júniusától európai parlamenti képviselő, 2014 júniusától vezeti az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakcióját. Nemcsak a jelenlegi EP legfiatalabb frakcióvezetője, az ÉPP történetének legfiatalabb vezetője. ► 2016-ban a német gazdasági és energetikai miniszternek írt levelében bírálta az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) gázvezeték megépítésének terveit. Ebben azt állította, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára jelent veszélyt, ha növekedni fog az orosz Gazprom gázipari cégtől való függőség. ► Idén májusban, miután az ÉPP felfüggesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban, sajnálatát fejezte ki, hogy Magya rország Orbá n Vi ktor vezetésével rossz i rá nyba ta rt. Frans Timmermans (PES) ► Teljes nevén Franciscus Cornelis Gerardus Maria Timmermans 1961. május 6-án született Maastrichtban. Francia irodalmattanult Hollandiában, majd Franciaországban szerzett magiszteri címet európai jog, francia irodalom és történelem szakokon. ► Tanulmányainak befejezése után apja nyomdokaiba lépett, aki sikeres diplomata volt. A holland külügyminiszternél, majd később Hollandia marokkói nagykövetségén dolgozott. ► A 90-es évek végén indult be politikai karrierje, amikora szociáldemokrata Munkáspárt színeiben került a holland parlamentbe. 2012 és 2014 között volt holland külügyminiszter. ► A Jean-Claude Junckervezette Európai Bizottság első alelnöke. Jelenleg a bel-és igazságügyi együttműködésért felelős biztos. Egyebek mellett a Magyarország és Lengyelország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokat vezeti. ► A holland politikus még németül, angolul, franciául, olaszul és oroszul is beszél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom