Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-15 / 111. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. május 15. | www.ujszo.com 22 milliós támogatás az öntözőrendszerekre Pozsony. Megugrott az érdeklődés az agrártermelők részéről az öntözőrendszerek modernizációjára fordítható állami támogatás iránt. Az Agrárkifizető Ügynökséghez (PPA) végül 60 kérelem érkezett, míg egy hónapja még csak 12 kérvény szerepelt az ügynökség listáján. Akár 1 millió euró „Az öntözőrendszerek modernizációjára 22 millió eurót különítettünk el, miközben egy-egy projektre legfeljebb 1 millió eurót folyósítunk. A jelzett mutatók szerint a kereslet lényegében fedve lesz” - mondta Dániel Hrezík, a földművelésügyi tárca sajtóosztályának a munkatársa. Az Agrárkifizető Ügynökség április közepén zárta le a felhívást. A benyújtott kérelmeket a hatályos kiírás értelmében legkésőbb 140 napon belül kell kiértékelni. Jobb későn, mint soha A szlovákiai gazdák már huzamosabb ideje várták ezt a felhívást. 2016-ban ugyan volt egy ilyen jellegű, de azt érvénytelenítették. „Örülünk, hogy 60 termelő érdeklődik a támogatás iránt. Sok függ azonban a benyújtott projektek minőségétől is” - figyelmeztetett Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Amikor tavaly megjelent a felhívás az öntözőgazdálkodás támogatására, a gazdák rögvest jelezték, hogy elenyésző összegről van szó, vagyis azt mindenképpen növelni kellene olyan projektek forrásainak az átcsoportosításával, (TASR-felvétel) amelyek iránt kisebb az érdeklődés. „Talán eltúloztuk a követeléseinket, de valamennyien jól tudjuk, milyen állapotban vannak az öntözőrendszereink. A tervezetre elkülönített 22 millió eurós összegnek elegendőnek kellene lennie. Ha mégsem, arra az esetre van egy megállapodásunk a földművelésügyi tárcával a támogatás növeléséről” - erősítette meg Macho. Ahhoz azonban, hogy az agrártárca más támogatásokból csoportosíthasson át pénzt, szükség lesz az Európai Bizottság beleegyezésére is. Elöregedett vezetékek „Az öntözővíz Szlovákiában nem kerül sokba: 10 ezer köbméter nagyjából egy euró. Az öntözőrendszerek nem gazdasági, hanem műszaki problémát jelentenek” - véli Eubos Jurík, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti Karának az oktatója. Szlovákiában nagyjából 318 ezer hektáron vannak kiépítve az öntözőrendszerek, ezeknek azonban csak az elenyésző része működőképes. (sb) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A kassai acélműben marad a négynapos munkahét Peter Ziga gazdasági miniszter (a képen balra) és a kassai acélmű elnöke, James E. Bruno kedden arról is tárgyalt, hogyan segíthetne a kormány a 12 ezer embert foglalkoztató üzemnek (TASR-feivétei) Kassa. A12 ezer embert foglalkoztató kassai U. S. Steel acélmű dolgozói e hónapban még biztosan egy nappal rövidebb munkahétre számíthatnak. A cégvezetés szerint azonban a négynapos munkahét, amely miatt csökkent a dolgozók fizetése, akár több hónapig is maradhat. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy fenntartsuk a jelenlegi foglalkoztatottságot, az acéliparban azonban napról napra rosszabb a helyzet. Már az idei első negyedév is rosszra sikeredett, és az év hátralevő részére sem bizakodunk látványosabb javulásban” - nyilatkozta kedden James E. Bruno, a kassai acélmű elnöke, miután találkozott Peter Ziga gazdasági miniszterrel. Az acélmű elnöke ezért úgy látja, hogy a rövidített munkahét több hónapig is eltarthat. Hogy pontosan meddig, arra azonban nem válaszolt. A szakszervezettel egyelőre júniusban szeretnének megegyezni. „Az európai acélipar nincs könnyű helyzetben, épp ezért értékeljük a U. S. Steel igyekezetét, hogy fenntartsa a foglalkoztatottságot. A cégvezetéssel arról tárgyaltunk, hogy a kormány miben segíthetné őket” - nyilatkozta Ziga. „Az alkalmazottak azért a munkanapért, amelyen otthon maradnak, a bérük 70 százalékát kapják meg” — nyilatkozta Ján Baca, a társaság szóvivője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak nagyjából 6 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak a rövidített munkahét miatt. A társaságnál a dolgozói munkakörökben tavaly 1746 euró volt a bruttó átlagfizetés. Baca szerint a csökkentés megtakarítást jelent a cégnek, ugyanakkor ezzel elkerülhetők az elbocsátások. „Eredetileg abban egyeztünk meg, hogy a rövidített munkahét csak májusra lesz érvényes” - nyilatkozta még április végén Juraj Varga,aKovoU. S. Steel Kosice szakszervezet elnöke. Az acélműben jelenleg sztrájkkészültség van, mivel a szakszerv ezet kilenc fordulót követően sem tudott megegyezni a cégvezetéssel a kollektív szerződés bérkiegészítéséről. (TASR, mi) Kevesebb búza teremhet idén a szárazság miatt Fellélegezhetnek a gazdák: a kora tavaszi kegyetlen szárazságot követően az elmúlt napokban esősre fordult az idő, jelentős mértékben javítva a talaj nedvességtartalmán. A gazdák szerint azonban az elmúlt időszak szárazsága így is visszavonhatatlan károkat okozott a termésben. Pozsony. „Míg április közepén az aszály miatt a leginkább veszélyeztetett régiók az ország keleti részében voltak, az ottani gazdák ma már nem beszélnek szárazságról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tavaszi száraz időjárás nem tett károkat a növényzetben. Mindenekelőtt az őszi vetésűek sínylették meg az időjárás viszontagságait. Több helyen gyengébben fejlődik a búza, a repce, valamint a zöldségfélék is” - nyilatkozta Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte május 10- ig fokozatosan javuló feltételekről számoltak be az ország nyugati régióiból, de Zemplénből és az északkeleti országrészből is. Az elmúlt napokban a pozsonyi régióban 23-30 millimétemyi csapadék hullott, és a levegő lehűlése is jót tett a növénykultúráknak, csökkentve a párolgást. „Ha minden héten legalább pár napot esne, ideális időjárásról beszélhetnénk” - állítja Juraj Macaj szenckirályfai magángazda, az SPPK elnökségi tagja. A kiadósabb esőzéseknek örültek a gazdák Alsó- Zemplénben is, április közepe táján ugyanis ebben a régióban rendkívüli szárazságot mértek. Az utóbbi két hétben azonban mintegy 40 millimétemyi eső hullott, ami pótolta a hiányt. „Azon őszi vetésüeken, amelyek áprilisban komoly csapadékhiányban szenvedtek, a mostani esőzések azonban már nem nagyon segítenek. Néhány táblán gyengén fejlődik a búza, és már most feltételezhetők az alacsonyabb hozamok” - nyilatkozta Alexander Palágyi, az SPPK elnökségi tagja. (sb) Nem a jegybanknak köszönhetően csökkent a hitelfelvétel Az uniós tagországok háztartásai közül mára a szlovákiai családok halmozták fal az egyik legnagyobb adóssághegyet. Az elmúlt hónapokban ugyan visszafogottabban nőtt a lakossági hitelpiac, ez azonban a Tatra banka elemzése szerint nem a jegybanki szigorításoknak köszönhető. Pozsony. Míg korábban Szlovákiának nem voltak gondjai a lakossági hitelezéssel, hiszen a családok nagy része rettegett az eladósodástól, az elmúlt években fordult a kocka. A történelmi mélyponton levő hitelkamatok azokat is meggyőzték, akik korábban nem is gondoltak hitelfelvételre, Szlovákia lakossága így mára régiós összehasonlításban is az egyik legnagyobb adóssághegyet halmozta fel. Telített hitelpiac A családok korlátlan eladósodását már a jegybank sem nézhette tétlenül, tavaly megnyomta a vészcsengőt, olyan szabályozást vezetve be, amellyel szerette volna elvenni a lakosság kedvét a további hitelek igénylésétől. A Tatra banka legfrissebb elemzése szerint a hitelek iránti igény az elmúlt év vége felé valóban csökkent, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy a csökkenés hátterében a jegybanki intézkedések állnának. „A visszafogottabb hiteligénylés egyik oka, főként a fogyasztási kölcsönök esetében, hogy a lakossági hitelpiac mára telített, vagyis újabb kölcsönöket már nem akarnak vagy nem tudnak igényelni” - áll a pénzintézet most közzétett felmérésében. A szlovákiai háztartások az elmúlt év végén 36,7 milliárd euróval tartoztak a pénzintézeteknek, aminek a nagy részét a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek tették ki. A többi hitelfajta az előző évhez képest nem mutatott nagyobb növekedést. Szigorúbb szabályok A jegybank az elmúlt időszakban több olyan szabályt is bevezetett, amellyel a hitelfelvételt szerette volna visszafogni. Az egyik legutóbbi a hitelplafon volt. A tavaly nyáron életbe lépett szabály szerint a lakosság által felvett hitel teljes nagysága nem lépheti túl az ügyfél nettó éves keresetének 8-szorosát. További fontos megkötés, hogy már A szlovák jegybank szigorított a hitelezésszabályain (TASR-felvétel) nem nyújtanak jelzáloghiteit a megvásárolni kívánt lakás vagy családi ház teljes értékére, vagyis egyre nagyobb önrészre van szükség. Annak ellenére, hpgy a szigorítások többségét már tavaly év közben bevezették, a tavalyi harmadik negyedévben még nőtt is a hitelek iránti igény. A hiteligénylés látványosabb csökkenésére csak az év végén került sor. A lakáshitelek növekedési üteme decemberre 2012 eleje óta nem látott mélypontra zuhant, és ez a trend folytatódott idén januárban és februárban is. Hogy a negyedik negyedévben csökkent a hitelfelvétel, az a Tatra banka elemzői szerint azonban elsősorban azzal magyarázható, hogy a négy legnagyobb hazai bank közül kettő elzárta a pénzcsapot, látványosan csökkentve az új lakáshitelek összegét. „Úgy tűnik, hogy a jegybanki intézkedéseknek szinte semmilyen hatásuk nem volt a hitelezésre” - áll az elemzésben. (TASR, mi)
