Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-14 / 110. szám
www.ujszo.com I 2019. május 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink 40. Egy karóra szúrt fej bámulja Párkányban a Dunát meg a bazilikát JUHÁSZ KATALIN Nem tréfadolog egy köztéri szobor. Egyrészt, ugye, állandó nyilvánosságot kap, a helyiek naponta elsétálnak mellette, a turisták megbámulják és tanulmányozzák rajta a feliratot, vajon kit ábrázol, és az a valaki milyen szerepet töltött be a város, település életében, miért olyan büszkék rá, hogy szobrot állítottak neki. Az utókor pedig sok mindent megtudhat rólunk, például azt, hogy milyen eszmék, értékek mentén zajlott az élet a mi korunkban. Eudovít Stúr párkányi mellszobrából politikai ügy lett. Nem tudni még, mennyire maradandó nyomokat hagy a helyiek lelkében az a hoszszú procedúra, amelynek eredményeképp most ott van, ahol. De egészen biztosan hagy nyomokat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy-egy emlékmű vagy szobor az adott közösség preferenciái helyett a regnáló hatalom produktuma, hiszen általában meg kell szavazni, jóvá kell hagyni, engedélyeztetni stb. Tehát mindig a hatalom üzen vele az egyénnek, de akár az utókornak is. Olven-száz év múlva vajon hányán fogják tudni, volt-e valami köze S túrnak Stúrovóhoz, azaz Párkányhoz? Talán bólogatva nyugtázzák, hogy nyilván a város híres szülöttének állít emléket a szobor. Esetleg felteszik a kérdést, hogy vajon miért lett ilyen fura, karóra szúrt fej-szerű. Most hagyjuk a politikai konnotációkat, maradjunk az esztétikai elemzésnél. És mondjuk ki, hogy a művész bizony alaposan mellélőtt ezzel az alkotással. A karóra tűzött fej egy talapzatul szolgáló kövön díszeleg, a kő pedig egy akkora dombocskán áll, mint amekkora Kukori szemétdombja volt a legendás rajzfilmsorozatban. Stúr szerencsétlenül járt feje valahogy úgy néz szembe erről a buckáról az esztergomi bazilikával, mintha a Hapci halászhajó meg akarna támadni egy repülőgépanyahajót. Nézz csak ide, itt vagyok! Hát nem rettegsz tőlem?! Az anyahajó meg persze észre sem veszi a kis mitugrászt, nem hogy rettegne. Elnézést a hasonlatért, de az abszurd látvány abszurd humort szül. Nehéz elképzelni, hogyan fogják ezt a liliputi valamit évente komoly képpel megkoszorúzni. Mert nyilván fogják, hiszen erre (is) valók a köztéri szobrok. Lehet manifesztálni, hazafiságot kifejezésre juttatni, kamerák előtt pózolni. És közösséget vállalni a többiekkel, akik mind ugyanúgy tesznek, azaz koszorúznak, pózolnak, esetleg beszédet is mondanak - de ha nem, hát legalább megtapsolják a szónokokat. A múlt héten Hanván, egy kis gömöri faluban szintén felavattak két mellszobrot. Egy költő és egy író szobrát, akiket jól ismer a helyi közösség, hiszen Tóth Elemér Hanván született, Mács József pedig a közeli Bátkában. Mindketten halálukig büszkék voltak arra, hogy gömöriek, és biztos vagyok benne, hogy ezt ötven-száz év múlva is tudni fogják róluk. Az a két szobor ráadásul nem provokál senkit, nem tüntet senki és semmi ellen, nem szít indulatokat, nem hergeli egymás ellen a falu magyar és szlovák ajkú lakosait. Micsoda különbség...! Ráadásul még jól is sikerültek, nem támad kuncoghatnékja az embernek, ha rájuk néz... (TASR-felvétel) Az interneten kezdődött a muszlimellenes lázadás Elérhetetlenné tették Sri Lankán az internetes közösségi portálokat, mert muszlimellenes lázadások törtek ki több városban, válaszul a húsváti terrorcselekményekre. Keresztények támadtak a szigetország északnyugati részén fekvő Chilawban muzulmánok üzleteire, egy kereskedő facebookos kommentje miatt. A biztonsági erők a levegőbe lőttek, hogy feloszlassák a csőcseléket. Eközben más városokban is erőszakcselekményeket követtek el muzulmánok ellen. A szigetországban április 21. óta feszült a helyzet, amikor 258 ember halt meg a három templom és három szálloda ellen elkövetett pokolgépes merényletekben. A rendőrség közölte, hogy a Chilawban és környékén a vasárnap bevezetett kijárási tilalmat feloldották, de az internetes közösségi médiát elérhetetlenné tették, hogy ne hergeljék egymást erőszakra az emberek. „Ne nevessetek, egy nap még sírni fogtok” - írta Facebook-oldalán egy muszlim kereskedő. A térségbeli keresztények azt hitték, hogy ez egy következő merénylet elkövetését jelenti. A tömeg szétverte a kereskedő boltját, a rendőrség lépett közbe. Ezután motorosbanda támadt a boltokra Kuliyapitiya településen, ott négy embert vettek őrizetbe a hatóságok, erre többtucatnyian támadtak a rendőrőrsre, hogy kiszabadítsák a fogvatartottakat, ami sikerült is nekik. Az iszlám papokat tömörítő országos ulémák tanácsa ezt követően sajnálkozását fejezte ki, hogy az öngyilkos merényletek óta „megnőtt a gyanakvás a muzulmánokkal szemben”. „Türelemre szólítjuk fel a muzulmán közösséget, és kéijük tagjait, ne tegyenek ki fölösleges dolgokat a közösségi oldalakra” - jelentette ki az ulémák tanácsa. A Facebook, az Instagram és a WhatsApp ezután közölte, utasítást kaptak a távközlési felügyelettől a hozzáférés blokkolására. A Sri Lanka-i mobilszolgáltatókat szintén utasították a Viber, az IMO, a Snapchat és a YouTube blokkolására is. A muszlimok a buddhista többségű egykori Ceylon lakosságának 10 százalékát teszik ki, a keresztények aránya a 22 milliós népességen belül 7 százalék. (MTI) Boris Kollár jobbról előz MÓZES SZABOLCS Tegnap tartott dzsemborit Pozsonyban a Salvini és Le Pen nevével fémjelzett „szuverenista blokk”. Boris Kollár családja is ennek az európai famíliának a része lesz. Boris Kollár nem bír leállni. 2015 őszén egyszer elsüthető viccnek tűnt, amikor beszállt a politikába. Sme rodina pártnév, konzervatív program, keresztény értékek - annak az embernek a szájából, aki tíz gyereket nemzett tíz különböző hölgynek és egyáltalán nem biztos, hogy már leállt. Egy két lábon járó oximoron. Aztán jöttek a választások, Kollár pedig 6,6 százalékkal parlamentbe jutott (külön vicc, hogy a rá szavazók többsége nő volt...). Egyszeri történet, mondták sokan, a Sme rodina viszont azóta sem csúszott a bejutási küszöb alá, időnként két számjegyű támogatottságot is mérnek neki. Ami még rosszabb: a zűrös múltú vállalkozó-politikus nélkül nehéz elképzelni egy Smer nélküli kormányt a 2020-as választás után. Kollár most az európai parlamenti választáson kíván robbantani, amire minden esélye megvan. Azt a teret játssza be, amit évekkel ezelőtt Igor Matovic nyitott meg és foglalt el először. A protestszavazók körében viszont már Matovic is régi arcnak, „politikusnak” számít, ezen a színpadon gyorsan elhasználódnak a sztárok. Matovicnak hiába van már sokkal ütőképesebb és értelmesebb parlamenti frakciója, hiába szerepel többet a Fico-ellenes tüntetéseken és performanszokon, Kollár támogatottságban előtte jár. Mert a „család” a témák után halászva néha átballag az út másik oldalára is, a kotlebásan zöld, tiltott zónába - nem „fmnyáskodik”. Matovic nem tud olyan vad műsort bemutatni, amit Kollár ne tudna kapásból überelni (hogy Kotlebáékról ne is szóljunk), a komolyabb programra és pártokra vágyó, úgymond hagyományos választóknak - akik még mindig a többséget alkotják - viszont még így is komolytalan. Kollár az egyik oldalról a matovici protestszavazókat gyűjtené, a másikról pedig azokat, akik tőle is jobbra találhatók. Ezt a célt szolgálja az olasz belügyminiszter formálódó „európai családjához, a Salviniféle szövetséghez” való csatlakozás is. Az európai parlamenti választás egyik fő témája a több vagy kevesebb Brüsszel, ebben pedig nemzetközi szinten pont a Salviniszövetség az egyik főszereplő. Ok azok, akik a nemzetállamok Európája, a kevesebb Brüsszel, több szuverenitás jelszavakkal operálnak, ráadásként kampányuknak hangsúlyos része a migránsáradat visszaszorítása is. Ezek azok a témák, amelyekben egy Kotleba-szavazó képes egyetérteni Kollárral, utóbbi pedig pont Salviniéknek köszönhetően európai hátországot is tud hozzá mutatni. Egyértelmű Kollárék üzenete a széljobb felé: ha Kotlebára szavaztok, kapcsolatok nélküli embereket küldtök Brüsszelbe, akik partnerek nélkül fognak lődörögni az Európai Parlamentben. Ha viszont ránk szavaztok, az egyik erős frakción keresztül hallatni tudjuk kicsiny kis szlovákiai hangotokat. Kollár a Salvini-féle kapcsolattal feltehetően hosszabb távra építkezik, az EP-választás ebből a szempontból csak a főpróba. Ha sikeres lesz, a 2020-as hazai parlamenti választáson is a fenti narratívát fogja erősíteni, hogy Kotlebáéktól szavazatokat szerezzen. És hogy még kevésbé legyen megkerülhető a következő kormányalakításnál. Ennek az ára viszont az lesz, hogy gyakrabban téved majd át a „kotlebás zónába”, és így egyre nagyobb dilemmát fog okozni a jobboldalnak a hogyan tovább kérdésével. ról, Orbán Viktor vejéről, aki a 32. helyen debütált a leggazdagabb magyarok listáján. Továbbá a budapesti Honvédkórházat bénító orvoshiányról, és a háziorvos nélküli 400 körzetről. Emellett elhangzott az a hír is, hogy az egyetemisták fele a magasabb életszínvonal miatt a kivándorlást tervezi, és hogy Orbán Viktor miniszterelnök 13 éve nem mert részt venni nyilvános politikai vitán. Már a tavalyi kampányban is kellemetlen perceket okoztak ezek a megszólalások az Ml szerkesztőségének, ugyanis a politikusok rendre kikérték maguknak, hogy csak akkor szólalhatnak meg vendégként, ha arra törvény kötelezi a közmédiát. Rendre kifogásolták a közpénzből fenntartott televízió és rádió pártosságát, többen egyszerűen elhagyták a stúdiót, mint legutóbb a DK, demonstrálva, hogy nem asszisztálnának a hazugságokhoz, ugyanis nem akarják azt a látszatot kelteni, mintha normális állami médiája lenne Magyarországnak. (168 óra, ú)
