Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-14 / 110. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. május 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Svédország kéri Assange kiadását Stockholm. Újraindította a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt. A svéd vádhatóság 2017 májusában szüntette meg a nyomozást, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén. Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de idén április 11 -én a Scotland Yard a képviselet épületében őrizetbe vette. A svéd ügyészség azt is közölte, kérik Assange kiadását, amint az ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban. (MTI) Litvánia új elnöke: lesz 2. forduló Vilnius. Gitanas Nauseda közgazdász és Ingrida Simonyte korábbi pénzügyminiszter a vasárnapi litvániai elnökválasztás továbbjutói az előzetes adatok alapján. A harmadik komoly esélyesként indult Saulius Skvemelis kormányfő nem jutott tovább a 2. fordulóba, ezért tegnap közölte, hogy - korábbi ígéretéhez hűen-július 12-én lemond kormányfői tisztségéről. Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem kapott 50%-nál több szavazatot, 2. forduló is lesz, amelyet május 26-án, az európai parlamenti választással párhuzamosan tartanak. (MTI) Ismét keresztény templomban öltek Ouagadougou. Ismét megtámadtak egy keresztény templomot a nyugat-afrikai Burkina Fasóban vasárnap. Az incidensben hat ember meghalt. A hatóságok szerint Dablo városban ismeretlen fegyveresek körbezárták a katolikus templomból távozó híveket, és tüzet nyitottak rájuk. A templomot ezután felgyújtották, egy gyógyszertárat és néhány másik üzletet kifosztottak, majd gépkocsin távoztak. Ez volt két héten belül a második ilyen támadás. Burkina Fasóban egyre gyakrabban követnek el támadásokat különböző szélsőséges iszlamista szervezetek mind keresztény, mind mérsékelt muszlint közösségek ellen. (MTI) Szabotázsakció az Ománi-öbölben Rijád. Két szaúdi tartályhajó jelentős károkat szenvedett az Egyesült Arab Emírségek kizárólagos gazdasági övezetében vasárnap elkövetett, rejtélyes szabotázsakcióban - közölte Hálid al-Fálih szaúdi energiaügyi miniszter. Az Omániöbölben történt incidensben senki sem sérült meg, és nem került üzemanyag a tengerbe. A szaúdi külügyminisztérium bűncselekménynek nevezte az incidenst, az iráni külügyminisztérium pedig közleményben ítélte el az akciót. (MTI) Holnap uniós csúcsjelölti vita Az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt jelöltek csapnak össze A liberálisok csúcsjelöltje, Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos. A sikeres politikus keményen nekiments nagy technológiai cégeknek, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az európai pártcsalódok által az Európai Bizottság óléra javasolt csúcsjelöltek május 15-ei vitájával folytatódik az európai parlamenti (EP) választás kampánya. A másfél órás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják, 21 órától. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el, a jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué (Európai Baloldal), Ska Keller (Európai Zöldek Pártja), Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége), Margrethe Vestager (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Manfred Weber (Európai Néppárt), Frans Timmermans (Európai Szocialisták Pártja). A vita témái között szerepel „Az én Európám: hogyan néz ki?”, „Környezetvédelem” és „Értékeink és a világ”. A vitát három, a Eurovision által kiválasztott újságíró vezeti. A 23 nyelven sugárzott vitát élőben közvetít az EBU (Eurovision) és az EbS (Europe by Satellite). A csúcsjelöltek (vezető jelöltek) rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először. A csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az EP-választás eredményei alapján választja meg az Európai Parlament azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választáson, majd az EP-ben. A közvélemény-kutatások szerint az európaiak úgy látják, a vezetőjelölti folyamat jelentős előrelépés az uniós demokrácia szempontjából, és átláthatóbbá teszi az Európai Bizottság elnökének megválasztását. A folyamat a listavezetők megnevezésével kezdődik: az európai politikai pártok - amelyek európai szinten működnek, és legalább a tagállamok negyedében választott parlamenti képviselővel rendelkező nemzeti pártok képviselőit tömörítik -2018 végén, 2019 elején nevezték meg listavezetőjüket. Az Európai Néppárt (ÉPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) a cseh Jan Zahradilt (ODS) nevezte meg vezető jelöltjeként. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) - mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert - hét jelöltből álló Európa-csapatot jelölt az európai választásra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének. A vitát követően az európaiak május 23. és 26. között megválasztják az új Európai Parlamentet. A választás után várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét és a 14 alelnököt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek. Donald Trump tegnap végre fogadta Orbán Viktort Donald Trump amerikai elnök tegnap este fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az utolsó vezető a visegrádiak közül, aki a Fehér Házban tárgyalt Trumppal. 2010-es megválasztása óta Orbán először tanácskozhatott az amerikai elnökkel Washingtonban. Washington. A Fehér Ház szerint a „régóta fennálló kapcsolatok elmélyítésének érdekében” tárgyaltak kereskedelmi, energetikai és kiberbiztonsági kérdésekről (az utóbbi alatt az USA a kínai Huawei mobilszolgáltató ügyét érti). Emellett - mivel mindkét ország NATO-tag -, a nemzetekre rótt biztonsági felelősségről is szó volt, és az ország csatlakozásának 20. évfordulójáról is megemlékeztek. A magyar haderő szempontjából is jelentős változásokat hozhat Orbán és Trump találkozója - értesült a Direkt36 több diplomáciai forrásból. Információik szerint az elmúlt hónapokban jelentős fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről folytak tárgyalások a magyar és az amerikai kormány között (Magyarország gázt vásárolhat az amerikai ExxonMobil cég romániai tengeri gázmezőiről). Ami pedig a katonai együttműködést illeti, hamarosan egy 1 milliárd dolláros nagyságrendű üzletet jelentenek be, amelyet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin céggel kötne Magyarországgal. A jó magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatok miatt a Fehér Ház szakértői előzetesen óvták Trumpot, hogy túlságosan barátságosan tárgyaljon Orbánnal. Washingtont az Ukrajnával szembeni elutasító magyar magatartás is zavarja. Az orosz és a kínai ügyekben az USA- t leginkább ezek biztonsági vonatkozása aggasztja - mondta a Politico lapnak egy korábbi magyar kormányzati tisztviselő. Washingtonban úgy látják, hogy Budapesten olyan nagyra nyitották a kaput Moszkva és Peking előtt, hogy a magyar hatóságok immáron nem képesek és nem is akarnak az USA-val rivális hatalmak befolyásának határt szabni. Orbán az uniós vezetők közül elsőként biztosította támogatásáról Trumpot még a kampány idején, 2016-ban, ám erős lobbizása ellenére csak most tudta elérni, hogy meghívják a Fehér Házba. Orbán Viktor egyébként első miniszterelnöksége idején, még a Clintonérában, 1998-ban, majd ifjabb Bush idején, 2001-ben is volt a Éehér Házban. A 2010 utáni években az Obamaadminisztrációval nem volt jó az Orbán-kormány viszonya, nem is hívták őt a Fehér Házba, sőt, egyáltalán sehol nem találkozott Obamával hivatalos látogatáson. (NapiG, ú) Közel száz afrikai illegális bevándorló megostromolta Marokkóban az egyik spanyol exklávé, Melilla határkerítését. Az összecsapásban a marokkói biztonsági erők hét embere és két migráns olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett őket vinni. Az ostromlók közül 40 migránst őrizetbe vettek. Marokkóban két spanyol exklávé van: Ceuta és Melilla. Az előbbiben 8,7, Melillában 12 km hosszan védik 6 méter magas dupla kerítések a marokkói-spanyol határt. Tavaly a két exklávéban összesen 6800 illegális bevándorlót regisztráltak, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. (TASR/AP) Büntethetik Bukarestet Bukarest. Az Európai Bizottság (EB) haladéktalanul megkezdi a jogállamisági eljárást Románia ellen, ha az életbe lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait - figyelmeztette Frans Timmermans a román vezetőket. A bizottság első alelnöke a román államfőnek, a miniszterelnöknek és a kétkamarás bukaresti parlament házelnökeinek küldött levelében felidézte: az EB az utóbbi hónapokban többször jelezte a romániai jogállamiság helyzetével kapcsolatos aggodalmait, figyelmeztetve Bukarestet, hogy visszalépéseket észlel az utóbbi években elért fejlődéshez képest. Timmermans úgy értékelte: Románia nem vette figyelembe sem az EB, sem a Velencei Bizottság, sem a Korrupció Elleni Államok Csoportja ajánlásait, a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos gondok pedig tovább mélyültek az utóbbi időben. A bizottság első alelnöke szerint a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv és a korrupciós bűncselekményekről szóló jogszabály múlt hónapban megszavazott módosításai gyakorlatilag büntetlenséget biztosítanak az elkövetőknek egy sor bűncselekmény - köztük korrupciós cselekmények - esetében. Timmermans példaként az elévülési határidők csökkentését említette, ami szerinte oda vezethet, hogy sok esetben nem születik idejében jogerős ítélet olyan súlyos bűncselekmények - pénzhamisítás, piaci visszaélés vagy gyermekpornográfia - esetében, amelyek tényleges, arányos és elrettentő büntetését európai irányelvek irányozzák elő. Az EB alelnöke azt is kifogásolta, hogy a büntetőjog módosítása felére csökkentené a büntetést azoknál a korrupt tisztségviselőknél, akik megtérítik az okozott kárt: ez szerinte aláássa a büntetőjog elrettentő hatását. (MTI)
