Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-11 / 108. szám
www.ujszo.com | 2019. május 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR így ünnepli a szlovák a fasizmus legyőzését Kotleba pártja a második legerősebb lett, gratulálhat a gátőr MÁRIUS KOPCSAY Igazán sajátosan ünnepelte Szlovákia május 8-án a a II. világháború befejeződésének évfordulóját és a fasizmus felett aratott győzelmet: Kotleba pártja a második legerősebb párt lett. Az AKO közvélemény-kutató friss felmérése ismét igazolta a Smer gyengülését (19,1 százalék), és mögötte felugrott a második helyre Kotleba ESNS-e, amelyet április végén nem oszlatott fel a Legfelsőbb Bíróság. Persze hogy eszébe jut az embernek a napokban született karikatúra szövege, melyen két tévés bemondó olvassa a híreket:,.Néhány változásra kell felkészülnünk az ESNS-szel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán. Például május 8-án most először fogjuk ünnepelni a győzelem napját egy olyan rezsim felett, amely semmiféle fenyegetést nem jelent a demokráciára”. Kotlebáékat kétségtelenül felbátorította, hogy nem zavarták szét őket, nőttek a szavazóik szemében is, és a bírósági ítéletet most úgy mutogatják, mintha valami igazolást kaptak volna arról, hogy ők bizony egy tisztességes és demokratikus párt. Némelyikük annyira felbuzdult ezen a hirtelen jött tisztességen, hogy a szociális hálón rögtön elkezdték megosztani, kit kellene miért és mijénél fogva fellógatni. A zöld pólós fiúkat nemrég beemelte a figyelem középpontjába Robert Fico, a legfőbb gátőr is, aki ugye a kormányalakításkor bejelentette, hogy így akarnak gátat szabni az extrémizmus terjeszkedésének, nemrég meg köszönetét mondott Kotleba képviselőinek, hogy támogatták a Smer javaslatát a nyugdíjkorhatár plafonjának bevezetéséről. Na meg adtak közösen még egy pofont a liberálisoknak a parlamentben - Kotleba kigyúrt fiainak ez még jobban esett. Aztán Kotlebáék május 4-én kivonultak zöld zászlóikkal a Stefánik-emlékműhöz is, szegény liberális foroghatott a síijában. Nem hiányozhattak a S láváiról sem, ahol az amerikai motorkerékpárokon érkező orosz Éjjeli Farkasokat fogadták, azok meg hálásan visszaintegettek az összesereglett szlovák ruszofiloknak. Közéjük tartozik Kotleba kompániája is, hiszen az ESNS honlapján ez olvasható: „A Nyugat, élén az Amerikai Egyesült Államokkal, agresszív politikájával és provokációival térdre akarja kényszeríteni Oroszországot, hogy az egész világ felett uralkodhasson”. Az elnökválasztási kampányban Kotleba is valamiféle amerikai provokációról beszélt, amit az oroszok ellen akar beindítani 2030-ban. Csakhogy Kotlebáék nem tagadhatják meg önmagukat és nem tagadhatják le, hogy fekete egyenruhákban, fáklyákkal meneteltek a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján. És mivel a fasizmus elleni harc az orosz nemzeti büszkeség egyik alapköve, Putyin és senki a környezetéből soha nem fogna kezet Kotlebával - ebben igaza van Andrej Dankónak, az SNS elnökének. De erre nincs is szükség, kézfogás helyett elég egy kis vállon veregetés a színfalak mögött, meg némi pénz. Hiszen Kotlebáék erősödnek, és ezzel a politikai célkitűzésük is - kiléptetni Szlovákiát az EU-ból és a NATO-ból. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa I 7 Csányi Sándor a lovát ugratja SZOMBATHY PÁL Elszakadt a cérna Magyarország leggazdagabb emberénél: az MLSZ elnöke a hazai klubfutball pazarlásait ostorozza, ígérve, véget ér a pénzszórás felelőtlen Kánaánja. A magyar focilobbi azonban fojtóan erős. „Magyarországon mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai. Képzeljék el, van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlenegy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?” (Csányi Sándor elnök a Magyar Labdarúgó-szövetség éves közgyűlésén) A legmódosabb magyar üzletember nem kapkodós vezetőtípus, elég ránéznünk az olyan óriás megfontolt mozgására, mint élete fő műve, a privatizált OTP: az nem szokott hirtelen fordulatokat tenni. Csányi Sándor kilenc éve áll a magyar labdarúgás élén, megmentőként fogadták, s valóban: eddigi működése, Orbán Viktorral meglévő különleges kapcsolatát jól kamatoztatva, elhozta a magyar fociban a bőség korát. Állami stadionépítési hullám, utánpótlás-akadémiák pazar adótámogatása, egekbe emelkedő játékosfizetések, kistafírozott 12 csapatos NB I, magas köztelevíziós jogdíjakból támogatva; aki a magyar futballban szerepet vállalt az utóbbi évtizedben, az ország egyik túlfinanszírozott szektorában ténykedhetett. „Leigazolják, aztán nem játszatják? Majd elküldjük, és kifizetjük a hátralévő pénzt. Nincs következménye. Én a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám. Majdnem, hogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi. Tisztelet a kivételnek.” (Csányi Sándor MLSZ-elnök) Csányi alapvetően óvatos, körültekintő ágazati vezető. Ha rossz döntéseket hoz - lásd kapitány kérdések, s leginkább az elriasztó szurkolói kártyák ügye -, akkor is sokáig kitart a választott út mellett, hogy mások számára már-már érthetetlen ideig tétovázva a végén kész legyen beismerni mellényúlását. Most mégis asztalrepesztő verbális csapást intézett az MLSZ éves közgyűlésén a magyar NB I klubgazdálkodása, tulajdonosi felelőtlensége ellen. Csányi korábbi célkitűzése ugyanis az volt, hogy eredményes utánpótlás-nevelést építve nőjön folyamatosan a fiatal magyar játékosok száma a bajnokságban, csakhogy a trend megfordult, légiósdömping van, meg fizetéspazarlás. Az államilag finanszírozott, nem piaci alapon működő inkubátor-NB I vidáman éldegél és focizgat, ám mintha az MLSZ-vezér ezt nem akarná tovább tűrni. „Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon.... Ennek a pénznek a nagy részét a külföldiek viszik haza. Átlagban 28 éves külföldi játékosokat hozunk ide. 28 éveseket! Eközben a Salzburg vagy az Ajax 22-23 éveseket. Itt 28 éveseket, nagy pénzekért, aztán nem is játszanak. És ez nem segíti a magyar válogatottat sem.” (Csányi Sándor) Hogy miért most döbbent meg nyilvánosan a legbefolyásosabb magyarok egyike, a futballcár? A NB I siralmas adatai mellett befolyásolhatta az időzítést az a vita is, amelyben egymásnak ugrott a két topklub, a Fradi és a Vidi - egy ukrán focista elhappolása miatt. Csányi innentől pénzügyi szigort ígér, a nemzetközi gazdálkodási fair play kikényszerítését, csakhogy. Lesz ereje az általa is teremtett siserehad megtöréséhez? „Életem talán legnehezebb feladatát vállaltam el, s egyáltalán nem biztos, hogy sikeres tudok lenni.” (Csányi Sándor 2010 nyarán, MLSZ-elnökké választásakor) Csakhogy a magyar futball évtizedek óta mozdíthatatlan rendszerproblémákat mutat, a szereplők a 2010 óta tartó anyagi élmény fürdőben nem a piaci versenyelvek bevezetésére kényszerültek, inkább a hatalmi kapcsolatok kihasználásának képességére alapoztak. A reform felülről indult, állami támogatási csapokból, minden fokozatosság nélkül, az ellenőrzés szigorának elmaradásával, így a magyar focira rátelepült a hatalmi lobbizás szelleme. Az eredmény: hordjuk a vizet a tengerbe. Csányi elnök most meghőköltette a paripát: ha komolyan gondolta, akkor kilenc év után eljött fociélete legkeservesebb feladata, amelyhez képest egy BL-döntőt rendezni smafu: úrrá lenni - saját magán is. Az EU lakossága 2,8 földnyi erőforrást használ el egy évben Idén május 10-re esett az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mintáz európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerültek volna. A kontinens lakói 2,8 földnyi erőforrást használnak el évente - ismertette a kutatás eredményét a Global Footprint Network. Á szervezet minden évben nyilvánosságra hozza a túlfogyasztás világnapjának dátumát, idén először pedig az európai túlfogyasztás napját is meghatározta. A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-re esett, amikor az emberiség fogyasztása túllépte azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más képet mutat. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-re esett. Ezt a dátumot úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Antal Alexa, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország kommunikációs vezetője elmondta: minden évben más-más a dátum, hiszen az emberek fogyasztása és ökológiai lábnyoma is változik. A Föld eltartóképességét, a termékeny területeket állítják párhuzamba az emberi igényekkel, jelenleg az utóbbiak a nagyobbak. Globálisan az 1970-es évek elején léptük át az egyensúlyi állapotot. Az Európai Unióban a tegnapi nappal elhasználtuk az egy évre elegendő erőforrást. A természeti ökoszisztémák működése jelenleg az összeomlás szélén van a túlhasználat miatt. Az Európai Unióban 2,8 Földnyit fogyasztunk, a túlfogyasztásban élen járunk. Ha az Európai Unió ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb ökológiai lábnyomú ország volna, az Egyesült Államok és Kína után. „Ha mindenki úgy élne, mint Magyarország állampolgárai, már akkor is több mint két Földre lenne szükség” - tette hozzá a WWF magyarországi szakértője. Globális és helyi szinten is szükség van a cselekvésre a folyamat megfékezéséhez, illetve visszafordításához. Egyénileg a fenntartható életmóddal lehet sokat tenni, hiszen az élelmiszer-pazarlás globálisan 3 0 százalék. Emellett a közlekedés, a csomagolóanyagok és a nem szelektív szemétgyűjtés a fő probléma. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett a fogyasztó is sokat tehet, hiszen a kereslet hat a kínálatra. (MTI)
