Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-01 / 77. szám

KÜLFÖLD www.ujszo.com | 2019. április 1. 9 Új élet kezdődhet Ukrajnában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A helyszíni jelentések szerint délutánig általában nyugalomban zajlott a válasz­tás Ukrajnában az elnökvá­lasztás első fordulójában. A befutásra esélyes jelöltek közül Volodimir Zelenszkij humorista és Julija Timosen­­ko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje már délelőtt leadta a voksát. A civil szervezetek néhány szabály­­sértést jeleztek. „Új élet kezdődik, korrupció és kenőpénz nélkül. Egy új országban, a változások országában. Mi ebben bízunk” - mondta az Ukarjinszka Pravda hírportál szerint újságírók­nak Volodimir Zelenszkij. Ajelöl­tek népszerűségi listáját heteken át magabiztosan vezető showman arra a kérdésre, hogy szerinte bejut-e a választás második fordulójába azt válaszolta, hogy nem tudja, erről az országnak kell döntenie. A legutób­bi felmérések alapján a legnépszerűbb jelöltet, Zelenszkij humoristát követte fej fej mellett Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko volt kormányfő, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt jelöltje. Utóbbi a TSZN hírtelevízió tudósítása szerint szavazata leadása után szűkszavúan csak annyit mon­dott, hogy bízik a sikeres és gazdag Ukrajnában, majd mindenkinek jó hangulatot kívánt. Férje hozzátette, hogy Szlovákiában az ország törté­nelmében első alkalommal nyerte meg nő az elnökválasztást Zuzana Caputová személyében. Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján az egyik kijevi sza­vazókörben dolgozott megfigyelő­ként a tavaly augusztusban elhunyt John McCain amerikai szenátor öz­vegye, Cindy McCain. A néhai sze­nátort „Ukrajna nagy barátjaként” emlegették, a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetéseken is ott volt, és buzdító beszédet mondott a de­monstrálok előtt. A rendőrség közlése szerint 39 ezer rendőrt vezényeltek ki a sza­vazókörökhöz a rend biztosítására. Csemyihiv megyében egy férfi Molotov-koktélt dobott az egyik szavazókörben a fülkébe. A tüzet el­oltották, senki sem sérült meg, a fér­fit őrizetbe vették. A szavazás me­netében az incidens nem okozott ko­molyabb fennakadást. Közben az OPORA és a CSESZ­­NO választásokkal foglalkozó uk­rán civil szervezetek jeleztek né­hány szabálysértést. Két szavazó­körben Voliny, illetve Rivne me­gyében nem engedték be az OPO­RA megfigyelőit a nyitás előtti reg­geli választási bizottsági ülésre. Volt néhány szavazókor, amelyik késve nyitott ki, volt, ahol túl korán nyi­tották ki a szavazólapokat tartalma­zó széfet, illetve olyan szavazókor is, amelyik nem kapott elég szavazóla­pot. Zsitomir megyében egy szava­zókörben személyigazolvány nélkül szavaztak. Néhány helyen rejtett agitációt is feljegyeztek. A szavazóhelyiségek este nyolcig várták a szavazásra jogosult ukrán állampolgárokat. A szavazólapokon 39 jelölt neve szerepelt, ami rekord­számú a független Ukrajna történel­mében. A választáson hivatalosan 35,6 millió ukrán választó vehetett részt, ám ebbe beleszámolták a megszállt területeken - a Krím fél­szigeten, valamint a donyecki és a luhanszki szakadár „népköztársasá­gokban” - élőket is. Az előrejelzések szerint nem volt valószínű, hogy bármelyik jelölt is meg tudta volna szerezni a szava­zatok több mint felét, ezért minden bizonnyal még egy fordulót kell rendezni három hét múlva, azaz áp­rilis 21-én. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be. Öt rakétát lőttek ki Gázából Izraelre tegnapra virradóra, a zsidó állam válaszul tankokkal lőtte a Hamász szélsőséges palesztin szervezet katonai állásait - kö­zölte az izraeli hadsereg. A rakéta ki lövésre azután került sor, hogy palesztinok ezrei vonultak a gázai-izraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első év­fordulóján, és összecsaptak izraeli katonákkal. Gázai források szerint négy palesztin - köztük két gyerek - meghalt, és mintegy százan megsebesültek. Izraeli ka­tonák könnygázt és éles lőszert vetettek be a határ túloldalán lévő tüntetők ellen. Az izraeli hadsereg becslése szerint 40 ezren gyűltek össze, és kövekkel, kézi­gránátokkal, égő gumiabroncsokkal dobálták meg a katonákat. A palesztinok azért tüntetnek, hogy visszatérhessenek azokra a jelenleg izraeli területekre, ahon­nan a zsidó állam megalakulásakorfelmenőikelmenekültek. (TASR/AP-feivétei) Brexit: Ma várhatóan ismét a ház elé kerülnek az alternatív forgatókönyvek Phenjan: terrortámadás volt a betörés Phenjan. Eszak-Korea súlyos terrortámadásnak minősítette a február végi betörést madridi nagykövetségére az incidensre vonatkozó tegnapi első hivatalos nyilatkozatában. A diplomáciai képviselet elfoglalásával és az adatlppással súlyosan megsértet­ték Eszak-Korea szuverenitását és a nemzetközi jogot - írta köz­leményében egy a KCNA észak­koreai állami hírügynökség által idézett külügyi szóvivő. Február 22-én egy csoport fegyveres be­tört Eszak-Korea madridi nagy­­követségére, és adathordozókat, dokumentumokat lovasított meg. A támadás elkövetőjeként a Csollima-Polgári Védelem nevű titokzatos ellenzéki csoport je­lentkezett, amely később beje­lentette: ellenkormányt hoz létre Kim rezsimjének megdöntése ér­dekében. A birtokába került in­formációk egy részét megosztot­ta az FBI-jal. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit igazságügy­miniszter szerint, ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül. David Gauke a BBC televízió va­sárnapi politikai magazinműsorának vendége volt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az alsóház megsza­vazná például a vámuniós viszony­­rendszer fenntartását az EU-val, Gauke úgy fogalmazott: ha az alsó­házi képviselők „elsöprő többség­gel” megszavaznak egy olyan vál­tozatot, amely kizárja a megállapo­dás nélküli kilépést az Európai Uni­óból, és ezzel együtt a brexit vala­mely enyhébb formájára voksolnak, nem lenne tartható álláspont a kor­mány részéről ennek figyelmen kí­vül hagyása. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben a kormány nem dönthetne úgy, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg. Gauke az első kabinettag, aki uta­lást tett annak a lehetőségére, hogy az alsóház által mérlegelt alternatív brexitforgatókönyveket a kormány figyelembe veheti. A brit sajtó egybehangzó értesü­lései szerint ugyanakkor a kormány­zó Konzervatív Párt frakciójának számos tagja aláírt egy levelet, amely arra szólítja fel Theresa May minisz­terelnököt, hogy a megállapodás nélküli kilépést részesítse előnyben a brexit valamely „puhább” változata ellenében. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap úgy tudja, hogy a levelet az alsóházi tory frakció több mint a fele, 170 képvi­selő aláírta, köztük kormánytagok. Ma várhatóan a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeménye­zésükre - a kormány ellenzésével dacolva - kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése vé­gett, hogy ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség. Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szava­zott, de ezek egyike sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ma ismét a ház elé. Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU- val a brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Londonnak április 12-éig jeleznie kell a brexitfolyamat további mene­tével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását ké­ri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai par­lamenti választásokon. RÖVIDEN Ferenc pápa a migrációról Rabat. A migráció ügye nem oldódik meg fizikai akadályok felállításával -jelentette ki szombaton marokkói látogatá­sának első beszédében Ferenc pápa, aki szerint a megoldást inkább a társadalmi-gazdasági egy enlőtlenségek j avítása j e­­lenti. A menekültáradatra „so­hasem fog megoldást jelenteni a fizikai akadályok emelése, féle­lemkeltés másokban vagy a se- • gítség megtagadása azoktól, akik jogosan törekszenek egy jobb életre maguknak és csa­ládtagjaiknak” - mondta a kato­likus egyházfő a fővárosi Hasszán-torony előtti téren el­mondott beszédében. Ferenc pápa, aki Szent II. János Pál pá­pa 1985-ös látogatása után a második katolikus egyházfő, aki ellátogatott Marokkóba, beszé­dében hangsúlyozta, hogy láto­gatásának egyik célja a vallás­közi párbeszéd előmozdítása és ' „egymás kölcsönös megisme­rése”. (MTI) A sárgamellényesek 20. megmozdulása Párizs. A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen 5. hónapja tiltakozó sárgamellényes tüntetők 20. alkalommal vonul­tak utcára szombaton a francia városokban, nagyobb társadalmi igazságosságot követelve, jólle­het az elmúlt hetek erőszakos megmozdulásai miatt a hatósá­gok a városközpontokban betil­tották a gyülekezéseket. Délután két óráig a francia belügymi­nisztérium tájékoztatása szerint országosan 5600-an vettek részt a felvonulásokon, közülük 1800- an Párizsban. Avignonban a tün­tetők összecsaptak az oszlató rendőrökkel, Bordeaux-ban pe­dig délután könnygázzal oszlat­ták a rendőrök a belvárosban til­takozókat. (MTI) Tiltakozók vonultak utcára Madridban Madrid. A vidéki Spanyolország elnéptelenedése ellen tiltakozók tömege vonult utcára tegnap Madridban., Jövőt akarunk a falvainknak!”, „Beruházások nélkül... elnéptelenedés”-egye­bek mellett ezekkel a transzpa­rensekre írt jelszavakkal köve­teltek figyelmet a problémának a tüntetők, akik az ország külön­böző térségeiből érkeztek. Sokan öltöztek fehérbe vagy viseltek fehér kendők mert ez a szín jel­képezi az elnéptelenedés jelen­ségét. Mintegy 90 spanyol civil szervezet rendezte közösen az eseményt, most először össze­fogva. A felvonulással a szerve­zők emlékeztetni akartak a nem teljesített ígértekre, arra, hogy az intézmények teljes térségekről feledkeztek meg, és azonnali in­tézkedéseket követelnek az el­néptelenedés megfékezésére. „Úgy tűnik, csak a nagyvárosok léteznek és a kicsikről elfeled­keznek” - mondta az egyik tün­tető újságíróknak, míg egy másik felvonuló arra panaszkodott, hogy az érintett térségekben élők úgy látják: nincs jövőjük. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom