Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-01 / 77. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com | 2019. április 1. 9 Új élet kezdődhet Ukrajnában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A helyszíni jelentések szerint délutánig általában nyugalomban zajlott a választás Ukrajnában az elnökválasztás első fordulójában. A befutásra esélyes jelöltek közül Volodimir Zelenszkij humorista és Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje már délelőtt leadta a voksát. A civil szervezetek néhány szabálysértést jeleztek. „Új élet kezdődik, korrupció és kenőpénz nélkül. Egy új országban, a változások országában. Mi ebben bízunk” - mondta az Ukarjinszka Pravda hírportál szerint újságíróknak Volodimir Zelenszkij. Ajelöltek népszerűségi listáját heteken át magabiztosan vezető showman arra a kérdésre, hogy szerinte bejut-e a választás második fordulójába azt válaszolta, hogy nem tudja, erről az országnak kell döntenie. A legutóbbi felmérések alapján a legnépszerűbb jelöltet, Zelenszkij humoristát követte fej fej mellett Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko volt kormányfő, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt jelöltje. Utóbbi a TSZN hírtelevízió tudósítása szerint szavazata leadása után szűkszavúan csak annyit mondott, hogy bízik a sikeres és gazdag Ukrajnában, majd mindenkinek jó hangulatot kívánt. Férje hozzátette, hogy Szlovákiában az ország történelmében első alkalommal nyerte meg nő az elnökválasztást Zuzana Caputová személyében. Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján az egyik kijevi szavazókörben dolgozott megfigyelőként a tavaly augusztusban elhunyt John McCain amerikai szenátor özvegye, Cindy McCain. A néhai szenátort „Ukrajna nagy barátjaként” emlegették, a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetéseken is ott volt, és buzdító beszédet mondott a demonstrálok előtt. A rendőrség közlése szerint 39 ezer rendőrt vezényeltek ki a szavazókörökhöz a rend biztosítására. Csemyihiv megyében egy férfi Molotov-koktélt dobott az egyik szavazókörben a fülkébe. A tüzet eloltották, senki sem sérült meg, a férfit őrizetbe vették. A szavazás menetében az incidens nem okozott komolyabb fennakadást. Közben az OPORA és a CSESZNO választásokkal foglalkozó ukrán civil szervezetek jeleztek néhány szabálysértést. Két szavazókörben Voliny, illetve Rivne megyében nem engedték be az OPORA megfigyelőit a nyitás előtti reggeli választási bizottsági ülésre. Volt néhány szavazókor, amelyik késve nyitott ki, volt, ahol túl korán nyitották ki a szavazólapokat tartalmazó széfet, illetve olyan szavazókor is, amelyik nem kapott elég szavazólapot. Zsitomir megyében egy szavazókörben személyigazolvány nélkül szavaztak. Néhány helyen rejtett agitációt is feljegyeztek. A szavazóhelyiségek este nyolcig várták a szavazásra jogosult ukrán állampolgárokat. A szavazólapokon 39 jelölt neve szerepelt, ami rekordszámú a független Ukrajna történelmében. A választáson hivatalosan 35,6 millió ukrán választó vehetett részt, ám ebbe beleszámolták a megszállt területeken - a Krím félszigeten, valamint a donyecki és a luhanszki szakadár „népköztársaságokban” - élőket is. Az előrejelzések szerint nem volt valószínű, hogy bármelyik jelölt is meg tudta volna szerezni a szavazatok több mint felét, ezért minden bizonnyal még egy fordulót kell rendezni három hét múlva, azaz április 21-én. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be. Öt rakétát lőttek ki Gázából Izraelre tegnapra virradóra, a zsidó állam válaszul tankokkal lőtte a Hamász szélsőséges palesztin szervezet katonai állásait - közölte az izraeli hadsereg. A rakéta ki lövésre azután került sor, hogy palesztinok ezrei vonultak a gázai-izraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első évfordulóján, és összecsaptak izraeli katonákkal. Gázai források szerint négy palesztin - köztük két gyerek - meghalt, és mintegy százan megsebesültek. Izraeli katonák könnygázt és éles lőszert vetettek be a határ túloldalán lévő tüntetők ellen. Az izraeli hadsereg becslése szerint 40 ezren gyűltek össze, és kövekkel, kézigránátokkal, égő gumiabroncsokkal dobálták meg a katonákat. A palesztinok azért tüntetnek, hogy visszatérhessenek azokra a jelenleg izraeli területekre, ahonnan a zsidó állam megalakulásakorfelmenőikelmenekültek. (TASR/AP-feivétei) Brexit: Ma várhatóan ismét a ház elé kerülnek az alternatív forgatókönyvek Phenjan: terrortámadás volt a betörés Phenjan. Eszak-Korea súlyos terrortámadásnak minősítette a február végi betörést madridi nagykövetségére az incidensre vonatkozó tegnapi első hivatalos nyilatkozatában. A diplomáciai képviselet elfoglalásával és az adatlppással súlyosan megsértették Eszak-Korea szuverenitását és a nemzetközi jogot - írta közleményében egy a KCNA északkoreai állami hírügynökség által idézett külügyi szóvivő. Február 22-én egy csoport fegyveres betört Eszak-Korea madridi nagykövetségére, és adathordozókat, dokumentumokat lovasított meg. A támadás elkövetőjeként a Csollima-Polgári Védelem nevű titokzatos ellenzéki csoport jelentkezett, amely később bejelentette: ellenkormányt hoz létre Kim rezsimjének megdöntése érdekében. A birtokába került információk egy részét megosztotta az FBI-jal. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit igazságügyminiszter szerint, ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül. David Gauke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az alsóház megszavazná például a vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val, Gauke úgy fogalmazott: ha az alsóházi képviselők „elsöprő többséggel” megszavaznak egy olyan változatot, amely kizárja a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból, és ezzel együtt a brexit valamely enyhébb formájára voksolnak, nem lenne tartható álláspont a kormány részéről ennek figyelmen kívül hagyása. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben a kormány nem dönthetne úgy, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg. Gauke az első kabinettag, aki utalást tett annak a lehetőségére, hogy az alsóház által mérlegelt alternatív brexitforgatókönyveket a kormány figyelembe veheti. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának számos tagja aláírt egy levelet, amely arra szólítja fel Theresa May miniszterelnököt, hogy a megállapodás nélküli kilépést részesítse előnyben a brexit valamely „puhább” változata ellenében. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap úgy tudja, hogy a levelet az alsóházi tory frakció több mint a fele, 170 képviselő aláírta, köztük kormánytagok. Ma várhatóan a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre - a kormány ellenzésével dacolva - kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése végett, hogy ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség. Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szavazott, de ezek egyike sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ma ismét a ház elé. Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU- val a brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Londonnak április 12-éig jeleznie kell a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon. RÖVIDEN Ferenc pápa a migrációról Rabat. A migráció ügye nem oldódik meg fizikai akadályok felállításával -jelentette ki szombaton marokkói látogatásának első beszédében Ferenc pápa, aki szerint a megoldást inkább a társadalmi-gazdasági egy enlőtlenségek j avítása j elenti. A menekültáradatra „sohasem fog megoldást jelenteni a fizikai akadályok emelése, félelemkeltés másokban vagy a se- • gítség megtagadása azoktól, akik jogosan törekszenek egy jobb életre maguknak és családtagjaiknak” - mondta a katolikus egyházfő a fővárosi Hasszán-torony előtti téren elmondott beszédében. Ferenc pápa, aki Szent II. János Pál pápa 1985-ös látogatása után a második katolikus egyházfő, aki ellátogatott Marokkóba, beszédében hangsúlyozta, hogy látogatásának egyik célja a vallásközi párbeszéd előmozdítása és ' „egymás kölcsönös megismerése”. (MTI) A sárgamellényesek 20. megmozdulása Párizs. A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen 5. hónapja tiltakozó sárgamellényes tüntetők 20. alkalommal vonultak utcára szombaton a francia városokban, nagyobb társadalmi igazságosságot követelve, jóllehet az elmúlt hetek erőszakos megmozdulásai miatt a hatóságok a városközpontokban betiltották a gyülekezéseket. Délután két óráig a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint országosan 5600-an vettek részt a felvonulásokon, közülük 1800- an Párizsban. Avignonban a tüntetők összecsaptak az oszlató rendőrökkel, Bordeaux-ban pedig délután könnygázzal oszlatták a rendőrök a belvárosban tiltakozókat. (MTI) Tiltakozók vonultak utcára Madridban Madrid. A vidéki Spanyolország elnéptelenedése ellen tiltakozók tömege vonult utcára tegnap Madridban., Jövőt akarunk a falvainknak!”, „Beruházások nélkül... elnéptelenedés”-egyebek mellett ezekkel a transzparensekre írt jelszavakkal követeltek figyelmet a problémának a tüntetők, akik az ország különböző térségeiből érkeztek. Sokan öltöztek fehérbe vagy viseltek fehér kendők mert ez a szín jelképezi az elnéptelenedés jelenségét. Mintegy 90 spanyol civil szervezet rendezte közösen az eseményt, most először összefogva. A felvonulással a szervezők emlékeztetni akartak a nem teljesített ígértekre, arra, hogy az intézmények teljes térségekről feledkeztek meg, és azonnali intézkedéseket követelnek az elnéptelenedés megfékezésére. „Úgy tűnik, csak a nagyvárosok léteznek és a kicsikről elfeledkeznek” - mondta az egyik tüntető újságíróknak, míg egy másik felvonuló arra panaszkodott, hogy az érintett térségekben élők úgy látják: nincs jövőjük. (MTI)