Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-30 / 100. szám
www.ujszo.com I 2019. április 30. KÖZÉLET 3 Az EU nélkül nem boldogulnánk Rudolf Schuster államfő és Mikulás Dzurinda kormányfő írták alá Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződést Athénban 2003-ban, az ország, további kilenc állammal együtt hivatalosan 2004. május 1-én lett tagja az uniónak (TASR-feivétef) DEMECS PÉTER Pozsony. A brexitről, tehát a Nagy-Britannia Európai Unióból (EU) való távozásáról szóló, most már éveken át húzódó tárgyalások igazolják a legjobban, milyen kockázatokkal ás nehózsógekkel jár az unióból való kilépés. Mindezek ellenére Európaszerte népszerű téma a szélsőséges és euroszkeptikus pártok körében az unióból való kilépés, az önállósulás. Mit jelentene a gyakorlatban, ha vágyuk teljesülne? A szlovák kormány számításai szerint a közberuházások 86 százalékát uniós forrásokból finanszírozták Szlovákiában. Uniós pénzekből újítottunk fel utakat, utcákat, közvilágítást, építettünk hidakat, autópályákat, vonatokat, villamosokat. A 2014—2020-as költségvetési időszakban 15,3 milliárd eurós uniós támogatást használhat fel Szlovákia. Még nem dőlt el, mennyi pénzre számíthat a következő, 2021-2027-es költségvetési időszakban, viszont ha kilépnénk az unióból, ettől az összegtől vagy minimum jelentős részétől értelemszerűen elbúcsúzhatnánk. Munkaerőpiac, gazdaság Az Európai Unióból való távozás velejárója az EU közös piacáról való távozás, ha ugyanis a tagjai maradnánk, akkor számos uniós jogi norma és előírás továbbra is érvényben maradna Szlovákiában, ez pedig a pontos ellentétje annak, amit az euroszkeptikus vagy szélsőséges pártok akarnak olyankor, amikor a brüsszeli diktátumról beszélnek. Az unió ráadásul külön vámmal sújthatná a szlovákiai termékeket, egy átmeneti időszak után többé nem vállalhatnánk korlátozások nélkül munkát más uniós tagállamban. Mindez hosszú távon jelentős mértében csökkentené az ország konkurenciaképességét. Az unióból való távozás további velejárója lenne, hogy ismét bevezetnék a roamingot, tehát a külföldön való emelt díjas telefonálást vagy internetezést. Jelenleg ugyanolyan összegért telefonálhatunk az unió tagállamaiban, mint Szlovákiában. Erasmus+ A szlovákiai diákok tanulmányai és érvényesülése is nehezebb lenne. Az ország nagy valószínűséggel már nem vehetne résztaz európai Erasmus+, egyetemistáknak szóló csereprogramban, melynek köszönhetően szlovákiai diákok tízezrei tanulhatnak az unió tagállamainak egyetemein, mindezt az EU hozzájárulásával. Határmentes övezet Szlovákia 2007-től tagja a határmentes schengeni övezetnek, amely egyik alapfeltétele a szabad áruforgalomnak és az állampolgárok szabad mozgásának. Az unióból való távozás után ismét be kellene vezetni a határellenőrzéseket. Teljesen mindegy, hogy Magyarországra, Ausztriába vagy Lengyelországba akarnánk átugrani bevásárlásra vagy szabadságra, a határon ismét ácsorogni kellene a határ- és vámellenőrzésen. Az EU és Szlovákia közti megállapodás szerint elvileg továbbiakban is tagjai maradhatnánk a schengeni övezetnek - mint például Svájc vagy Norvégia -, azt viszont nehéz megjósolni, hogyan nézne ki egy ilyen szerződés s létezne-e egyáltalán, ha az unióból való kilépést valamilyen szélsőséges, euroszkeptikus párt vezényelné le. Hasonló a helyzet az euróval. Az unióban és az euróövezetben való tagság ugyan szorosan összefügg, de nem ugyanarról van szó. Szlovákia megőrizhetné a közös fizetőeszközt, ha egyezséget kötne a használatáról az euróövezet tagjaival - mint például Vatikán vagy Monaco -, vagy ha „illegálisan” használná tovább, mint Montenegró. Mindkét forgatókönyv esetén viszont ki kellene lépni az euróövezetből, tehát Szlovákiának nem lenne beleszólása a közös pénznemmel kapcsolatos döntésekbe, nem lenne képviselete az Európai Központi Bankban. A jelenleg taglalt fiktív forgatókönyv szerint viszont az unióból való kilépést támogató politikai többség bizonyára a szlovák korona visszavezetését követelné. Valószínűsíthető, hogy a szlovák pénznem létrejöttének napján a korona jelentősen veszítene értékéből, a lakosok így egyik napról a másikra sokat veszítenének megtakarításaikból, fizetéseikből. Természetesen az összes igazolványt és okmányt is le kellene cserélni, ami utazáskor is komoly nehézségeket okozna, hiszen Szlovákiának eleinte a világ egyetlen országával sem lenne egyezménye a szlovák nemzeti okmányok, útlevelek vagy jogosítványok elismeréséről. Szlovákia állampolgárai többé nem számíthatnának más uniós nagykövetségek segítségére olyan országokban, ahol nincs Szlovákiának külügyi képviselete. Többé nem lenne érvényes, hogy az unió bármely tagállamának állampolgára automatikusan az Európai Unió állampolgára, akire ugyanolyan jogok vonatkoznak. Juncker: Ez Szlovákiáról szólt, nem Meciarról Brüsszel. Amikor arról született döntés, hogy megkezdi-e az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat Szlovákiával, Vladimír Meciar állt az ország élén, s az unió akkori tagállamainak nem volt nagy kedve tárgyalóasztalhoz ülni vele. „Kollégáimnak hangsúlyozta akkor, hogy itt nem Vladimír Meciarról van szó, hanem Szlovákia állampolgárairól” - mondta a Sme napilapnak adott exkluzív interjúban az akkori luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, aki jelenleg az Európai Bizottság elnöke. Állítja, soha nem bánta meg, hogy akkoriban támogatta az Európai Unió kibővítését. „Az államok teljesítették a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos elvárásainkat, ami nagyszerű. Lebonyolították a szükséges reformokat és alkalmazkodtak az unió jogi normáihoz annak ellenére, hogy ez nemcsak a kormányoknak, hanem az állampolgároknak is sok energiájába telt” - nyilatkozta Juncker. (dp) Jean-Claude Juncker (TASR-felvétel) Az uniós tagság a gazdaságot is fellendítette Christine Lagarde akkori francia gazdasági miniszter és Ján Poőiatek pénzügyminiszter a szlovákiai euroérme bemutatásakor 2009-ben (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia gazdaságának is jelentős lőkást adott az ország 2004-os felvétele az Európai Unióba, amit 2009-ben az eurózónás tagsággal sikerült megfejelni. A szakemberek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az uniós és eurózónás tagság önmagában nem biztosít garanciát a további gyors gazdasági növekedésre. Pozsony. Szlovákia a legnagyobb gazdasági növekedését az uniós tagság elnyerését követő években produkálta. Belépésünk évében, vagyis 2004-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) még az uniós átlag 57 százaléka volt, ami 2017-re 77 százalékra nőtt. Az elmúlt években látványosan csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság, és az időközben bevezetett eurónak köszönhetően az árkilengések sem olyan látványosak, mint korábban. „Megvizsgáltuk az eurózónás csatlakozás hatását a szlovák gazdaságra, és az eredmények egyértelműen pozitívak. Az euró bevezetésével már az első években, vagyis 2011-ig nagyjából 10 százalékkal nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP)” - nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium szóvivője. Az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban Szlovákia a kereskedelem szempontjából is közeledett az uniós tagországokhoz. Az ország kivitelének több mint 85 százaléka az uniós tagországokba irányul, míg a behozatal nagyjából 68 százaléka származik uniós országokból. „Szlovákia kivitelének több mint 60 százaléka az eurózónás tagországokba irányul, a csatlakozás így jelentős mértékben javított a szlovák cégek versenyképességén” - nyilatkozta Peter Pellegrini kormányfő, akinek az állítását a jegybank is alátámasztja. Eszerint az euró bevezetésének köszönhetően nagyjából a tizedével nőtt a kivitelünk. „Szlovákiában korábban a nemzeti valuta látványos árfolyamkilengéseinek lehettünk tanúi, aminek a-lakosság itta meg a levét. Manapság az euró árfolyama jóval stabilabb, és az sem mellékes, hogy a külföldre utazóknak kevesebb problémájuk akad a valutaváltással” - mondta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. A jegybank felmérése szerint a valutaváltás tranzakciós költségein a cégek és a turisták évente több mint 200 millió eurót takarítanak meg. Korsnák szerint az euró bevezetése hozzájárult az árstabilitáshoz is, ami elsősorban a lakosságnak kedvez. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a legutóbbi Eurobarometerfelmérés szerint a lakosság 68 százaléka elégedett az euróval. Az euró azonban a szakemberek szerint önmagában nem jelent megoldást minden problémára. Yves Mersch, az Európai Központi Bank fö döntéshozó testületének, a Kormányzótanácsnak a tagja januárban tett pozsonyi látogatása során elmondta: a közös európai fizetőeszköz bevezetése olyan lökést adott a szlovák gazdaságnak, ami újabb beruházókat vonzott az országba. Mersch is elismeri azonban, hogy az euró bevezetése adta kezdő lökés hosszabb távon nem biztosítja a gyors gazdasági növekedést. „A szlovák kormánynak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az adóbehajtás hatékonyságának a növelésére, a korrupció felszámolására és az igazságszolgáltatás minőségének a javítására” - vallja Mersch. Hasonló véleményen van Joaquin Almuhia is, aki az euró tíz évvel ezelőtti szlovákiai bevezetésének az idején az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa volt. „Az eurózónás tagság nem biankó csekk, amely automatikusan biztosítja a pozitív gazdasági eredményeket. Aki sikereket szeretne elérni, annak nem szabadna felhagynia a felelős gazdaságpolitikával” - vallja Almunia. (mi, TASR)
