Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-27 / 98. szám

www.ujszo.com I 2019. április 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mulasztott tanórák és elbutulás 2030 Buda nem patkány mentes SZÓ M BATH Y PÁL Péntekenként a jövőjükért tüntetnek a diákok MÁRIUS KOPCSAY Egyesek azon háborognak, hogy több száz középiskolás diák nálunk is „elbliccelte” a pénteki tanítást, nem mentek iskolába, hogy a klímaválto­zás veszélyeire hívják fel a nyilvá­nosság figyelmét. Immár ez a tilta­kozás is globális, nem csak a felme­legedés: a világ számtalan városában tüntetnek péntekenként a diákok. Hogy végre történjen valami, hiszen az ő jövőjükről van szó. A klímaváltozás tagadói szerint hallatlan és égbekiáltó, hogy a diákok kihagyják a tornaórát meg a matekot. A diákok szerint meg tűrhetetlen, hogy a politikai elit és a társadalom nagy része fütyül a klímaváltozásra. A zsörtölődök szerint a diáknak a padban a helye, hallgassa szépen a beázó iskolájában a csóró tanár elő­adását, lehetőleg hátra tett kézzel, és ne érdekelje a saját jövője. Vagy ugye ott a másik e heti „bot­rány”, hogy a lányok ne fessenek ba­juszt maguknak. Az egyik pozsonyi gimnázium diákjainak talán rosszul kommunikált ötletéről van szó, ami­kor a fiúk lányruhába, a lányok fiú­ruhába öltöznek. A buli kedvéért, meg hogy bele tudják élni magukat a másik nem szerepébe: érzékenyítés. Az LGBTI közösség jogaira. Egyébként farsangkor nem ezt teszik a maskarák? Az ügy „országos poli­tikai botránnyá” dagadt. A szlovákiai viszonyok szerint ugyanis az a leg­veszélyesebb, ha a fiataloknak van valami ötletük. Hiszen a Tisztességes Szlovákiáért tüntetőit is legtöbbször a koruk miatt kritizálják (ha egyszer más miatt nem tudják őket). Pedig a fiatal generációkat nem az veszélyezteti, ha egy fiú egyszer fel­vesz egy szoknyát magára. Hanem az alulfinanszírozott oktatásügy, a rosszul fizetett tanárok, az agyelszí­vás, a fiatalok külföldre menekülése, a szélsőséges eszmék teijedése. A fentről korrumpált társadalom, ahol a „mi emberünk” nyer, és egyáltalán nem egyformák az emberek esélyei, de még csak a jogaik sem. És igen, a klímaváltozás. A globá­lis összefogás helyett a globális tét­lenség. A cseh közszolgálati televízió honlapján alapos cikkeket lehet ta­lálni arról, mekkora, példa nélküli aszály sújtja Csehországot. Felfog­hatatlan, hogy az ország egyes terü­letein már hat hete nem esett. Ta­vasszal! Szlovákiában semmivel sem jobb a helyzet. Persze a globális felmele­gedést tagadók szerint nyilván csak a véletlen műve, hogy az elmúlt öt év volt a legmelegebb, és rekordnagy­ságúra emelkedett az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. Az ilyen tartós globális aszály egyenlő az éhínséggel és a vízhi­ánnyal. És van, aki azt mondja, hogy a mai fiatalok ne törődjenek vele, hogy milyen lesz majd az élet a nyugdíjas éveikben, és mi lesz az ő unokáikkal? Persze, Kollár és Hara­­bin majd biztos ellátja őket minden­féle tanáccsal. Egyébként feltűnő, hogy minden „rendes” populista és rendszerellenes párt fegyvertárában megtalálható a hagyományos család ellenségeinek legyártása mellett a klímaváltozás tagadása, és mennyire szereti ezt a témakört az egész álhírgyár. Szerencsére azért pozitív dolgok is történnek. Van például egy Környe­zetvédelmi Politikai Szakintézetünk, és kidolgozta a Környezetvédelmi Stratégia 2030 elnevezésű tanul­mányt. Mi több, a kormány jóvá is hagyta. Csak nehogy 2030-ra teljesen elbutuljunk... Na nem a mulasztott tanórák következtében. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Nem kell ide kínai horoszkóp, mégis az őszi választásra készülő Bu­dapesten 2019a patkány éve lehet. A rágcsálók támadásba lendültek a főpolgármester ellen. „ A Patkány szereti az anyagi jó világot. Nem éri be kevéssel, mindent meg akar szerezni, elérni, s ha számításai nem válnak valóra, csalódot­tan vonul vissza. Igaz, ilyen elkeseredett életunt, kedvetlen típussal rit­kán találkozunk. ” (részlet egy kínai horoszkópból) Félre a tréfát, a patkányinvázió komoly dolog, főleg egy olyan nagyvárosban, amelyet évtizedek óta csodálnak relatív patkánymen­tességéért. A budapesti patkánypusztító rendszer régóta jól működik, világviszonylatban élen álló eredményekkel. Most viszont összeom­­lani látszik, mert úgy fest, nem jó érzékkel nyúltak bele, győztes csa­paton változtatva. A patkányok pedig szívós élőlények, s azonnal elő­bújtak, szaporodni kezdenek, elárasztják a magyar fővárost - vagyis a patkányok választási témává is válhatnak, ha a kampány alatt is velünk maradnak. írásom címét Bacsó Péter 1972-es legendás filmjéből csavartam ki, a kádári kisember parádés paródiája, Boróka Mihály és Sajtár Dezső ferge­teges sztorija a szocialista kispolgárról örök ifjúkori emlékem marad, ahogyan belém égett ebből a moziból az ajelenet is, ahol áradnak a felira­tok: Buda patkánymentes. És igen, nem véletlenül, hiszen 47 éve működik győztesen a budapesti rágcsálóharc: a 1960-as évek végén még két­­hárommillió közötti számban tenyésztek a patkányok Budapest területén, ám 1971 óta 0,01 patkány/fövárosi lakos arányra zuhant vissza a szám. „ Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pá­lyaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt. ” (Tarlós István budapesti főpolgármester) Igazsága persze van Budapest vezetőjének is, Tarlós István nem vé­letlenül igyekszik kisebbíteni a bajt, hiszen azt ő sem tagadja, hogy az elfogadhatóbbnál magasabb a kellemetlen állatok száma a nagyváros­ban. Tarlósnak kezelnie kell a problémát, mert politikai fegyverré vál­hat a patkány az ellenzék kezében. Hogy ez mégse legyen így, azért so­kat tett a talajgyakorlatairól és „hejesírásáról” ismert Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, amikor teszkógazdaságos humorral azt mondta: azért népszerű a Fidesz, mert sok a patkány. íme, amikor a te­­hetségtelenség idétlenkedése megölhet egy olyan ellenzéki témát, amelyben lehetne szakszerűen vitatkozni a választásra készülő kor­mánypárti városvezetővel, de nem, a primitív poén magas labda a Fi­desznek, és eltereli a figyelmet a lényegről. A történet ugyanis arról szól, hogy egy jól működő rendszerbe bele­nyúltak, bár ezt egy nyilvános közbeszerzési pályázaton tették, ahol az eddig remekül teljesítő patkányirtókat egy olcsóbb árat ajánló konzor­ciumra cserélték. A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 1971 óta irtotta a pat­kányokat a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, 220 ezer léte­sítményben, a hozzájuk tartozó csatornahálózatokkal együtt. Munkájuk magáért beszélt, a patkány évtizedek óta nem téma Budapesten. A tár­saság azonban elvesztette a megbízást, aláígértek, az átadás is hézago­sán zajlott, a patkányok pedig olyan lények, amelyek nem váiják meg a közbeszerzési jogi vitákat: egy patkánypár évente akár 800 utódot is képes produkálni, unokákkal együtt. S hiába mondják, hogy a patkány is egér, csak rossz a PR-ja, nyüzsgésüket aligha lehetne polgárbaráttá ten­ni bármilyen méretű cukiságkampánnyal. Tegyük fel, van egy gázszerelőm, aki évtizedeken át remekül meg­oldja a dolgát alkalmanként 1000 forintért, mégis kipróbálok egy mási­kat 900 forintért, de jönnek a szivárgások, azokkal meg a pluszköltségek - akkor nem az a legegyszerűbb, ha elzavarom a kontárt és gyorsan visszahívom a mestert? A patkány a nagyvárosban, mint a medve a székelyeknél: nem játék; még az újraválasztásért most jól álló főpolgármestert is megharaphatja a végén. Honnan van Daimler páncélozott limuzinja Kim Dzsong Unnak? Fogalma aines a Daimlernak, hogyan jutott hozzá az általa gyártott páncélozott luxusautókhoz Kim Dzsong Un ószak-koreai vezető. A német autógyár szerint semmi­lyen üzleti kapcsolata nincs a nem­zetközi szankciókkal sújtott Észak- Koreával. Kim többször használt Daimler által gyártott limuzinokat közelmúltbeli csúcstalálkozói alkal­mával, ilyen luxusautóban utazott csütörtöki vlagyivosztoki tárgyalásai során is, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott, illetve ilyet használt régebben a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbe­széléseikor. Ez sokakban kérdéseket vetett fel, tekintettel arra, hogy a töb­bi között a luxuscikkek, így a luxusjárművek eladását is tiltják az Észak-Korea ellen kivetett ÉNSZ- szankciók, amelyekkel a világszer­vezet azt akaija kikényszeríteni, hogy Phenjan vessen véget atomprogram­jának. Kimre azonban két limuzin várt a vlagyivosztoki vasúti pályaudva­ron: egy Mercedes Maybach S600 Pullman Guard és egy Mercedes Maybach S62-es. Kim feltehetően az előbbi gépkocsit használta akkor is, amikor tavaly júniusban Szingapúr­ban, majd az idén februárban Hanoi­ban tárgyalt Trumppal. „Egyáltalán fogalmunk sincs ar­ról, hogy ezek a gépkocsik hogyan kerültek Észak-Koreába“ - tudatta közleményében Silke Mockert, a né­met autógyár szóvivője az AP hír­­ügynökség érdeklődésére. Hangsú­lyozta, hogy a Daimler számára a fe­lelős vállalkozói tevékenységében alapvető elv, hogy az export lebo­nyolításakor betartsák a törvényeket. A stuttgarti székhelyű német autó­gyár a világ egyik legnagyobb és leg­tekintélyesebb járműipari vállalata, a magasabb árfekvésű személygépko­csik és hat tonna feletti teherautók egyik legnagyobb gyártója, és pán­­céíozott személygépkocsikat is gyárt. A cég honlapján az szerepel, hogy a világ szinte minden országában ad el és szervizel járműveket, Európá­ban, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is vannak gyártósorai. Észak-Korea azonban nem tartozik az üzleti partnerei közé. „A vállalatunknak több mint 15 éve nincsenek üzleti kapcsolatai Észak- Koreával, és a cég szigorúan betartja az uniós és amerikai embargót“ - írta a szóvivő. A Daimler átfogó export­ellenőrzési eljárást léptetett életbe, hogy megakadályozza a szállításokat Észak-Koreába vagy Phenjan bár­melyik külföldi nagykövetségének, de ez nem vonatkozik olyan - kivált­képpen használt - gépkocsikra, ame­lyek viszonteladókon keresztül jut­nak el hozzájuk. Az AP megjegyzi: az, hogy Kim hozzá tud jutni ilyen li­muzinokhoz, jól mutatja, hogy mennyire hézagos a szankciós rend­szer. Amikor Kim tavaly októberben Phenjanban fogadta Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, az észak­koreai vezető egy új Rolls-Royce-szal érkezett a találkozóra. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom