Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-27 / 98. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. április 27.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szudán: civilek a szaktárcák élén Spanyolország holnap választ Az egyre népszerűbb VOX idegenellenes párt megmászhatatlan fal ötletével rukkolt elő Kartúm. A szudáni átmeneti katonai tanács (TMC) bejelentette, hogy mindössze az államfői hatalmat tartja meg, a miniszterelnöki tisztséget és miniszteri posztokat civilek tölthetik be. Az átmeneti katonai tanács csak az államfői hatalommal fog rendelkezni, míg a kabinet vezetője, a kormány civil összetételű lesz, minden végrehajtó hatalom teljes mértékben civil kézben fog összpontosulni -mondta a TMC szóvivője, Samsz ed-Dín Kabbasi. (MTI) Az ukrán házelnök a nyelvtörvényről Kijev. Andrij Parubij ukrán házelnök biztosított afelől, hogy a következő plenáris hét elején, május 14-én alá fogja írni a csütörtökön a parlament által elfogadott nyelvtörvényt, azt követően pedig Petro Porosenko hivatalban lévő elnök is haladéktalanul ellátja azt kézjegyével. A parlament elnöke ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a törvényhozáshoz négy indítványt is benyújtottak a nyelvtörvény eltörlésére vonatkozóan. A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. (MTI) Százezrek tüntettek Algériában Algír. A tizedik egymást követő pénteken ismét százezrek tüntettek Algírban a kormányzó elit távozását követelve. A főváros központjában tartott demonstráció követelései nem változtak: szemtanúk szerint a tüntetők tábláin egyebek mellett,,Le a rendszerrel!” felirat is olvasható volt jelezve, hogy az emberek korántsem elégedtek meg Abdel-Azíz Buteflika elnök április eleji lemondásával. A tüntetők leszögezték: nem elégednek meg a júliusra kitűzött elnökválasztásokkal sem. (MTI) Washington nem fizet Phenjannak Washington. Donald Trump amerikai elnök cáfolta, hogy az amerikai kormány kifizette volna azt a kétmillió dolláros számlát, amelyet Phenjan 2017-ben nyújtott be Otto Warmbier amerikai diák ápolásáért. A The Washington Post lap azt írta, Phenjan 2 millió dolláros számlát nyújtott be Washingtonnak az Eszak-Koreában kómába esett, majd hazaszállítása után egy héttel elhunyt amerikai diák ápolásáért 2017-ben. A lap szerint a Warmbier hazaszállítására Phenjanba küldött amerikai külügyi tisztségviselő Trump jóváhagyásával megállapodást írt alá az orvosi számlák kifizetéséről, a számlát továbbküldték a pénzügyminisztériumba, de az kifizetetlenül ottmaradt. (MTI) Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök győzelemre vezetheti pártját (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Holnap Spanyolországban előrehozott parlamenti választást rendeznek, győztesként a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) valószínűsítik a közvélemény-kutatások, ám az kiszámíthatatlan, hogy milyen politikai színezetű kormány alakulhat. A felmérések egybehangzóan azt mutatják, a szocialista PSOE nem szerez önálló kormányzóképes többséget a törvényhozásban, abban azonban már megoszlanak a kutatási eredmények, hogy egy esetleges kétpárti baloldali vagy egy 3 párti jobboldali koalíció össze tudja-e gyűjteni a kormányalakításhoz szükséges, legkevesebb 176 mandátumot. A választás előtt közzétett legutolsó közvélemény-kutatások szerint egyik politikai oldalnak sincs egyértelmű többsége, így nem zárható ki, hogy újból előálljon egy olyan politikai patthelyzet, amely a 2015-ös választás megismétléséhez vezetett. A választói bizonytalanságot rendkívül magasnak, 41,6%-nak mérte a spanyol társadalomkutató központ (CIS) két héttel a voksolás előtt, ami egyúttal azt is jelenti, ezekkel a szavazatokkal végül akár teljesen más politikai erőviszonyok is kialakulhatnak, mint amilyeneket a közvéleménykutatások előrejeleztek. Az Európai Uniónak egyedül Spanyolországon keresztül van szárazföldi határa Afrikával, mégpedig az olyan exklávéknak köszönhetően, mint Ceuta, vagy Melilla. Noha ezeket az exklávékat kerítés védi, ezeket rendre megrohamozzák (és áttörik) szubszaharai migránsok. Ezt a helyzetet változtatná meg alapjaiban a bevándorlásellenes VOX, amely a politikába 2018 decemberében robbant be: ekkor nyert a párt először parlamenti képviseletet, ráadásul egyből kormányra került Andalúziában. A párt népszerűségének robbanásszerű növekedését elsősorban az adja, hogy a a szocialista kormánytól teljesen eltérő politikát hirdet: az exklávé határait megmászhatatlan fallal kerítenék el, hogy ezzel vessenek véget a migrációnak. Spanyolországban 3,5 éven belül harmadszor rendeznek általános parlamenti választást. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután döntött a voksolás előrehozásáról, hogy a spanyol parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget. Mintegy 36,9 millió választót várnak az urnákhoz, hogy döntsenek 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról. A szavazás 9 órától 20 óráig tart az ország 8131 településén. A mintegy 5 millió lakosú, kelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben e napon regionális parlamenti választást is tartanak. (MTI, ú) Srí Lanka: jóval kevesebb az áldozatok száma A korábban közölt 359-nél mintegy százzal kevesebb a húsvétvasárnap Srí Lankán elkövetett merényletek halálos áldozatainak a száma. Colombo. „Az áldozatok száma feltehetően 250 vagy 260. Rendkívül sok a testrész, és azok alapján nagyon nehéz pontos számot becsülni” - közölte Anil Dzsaszinghe, a Srí Lanka-i egészségügyi szolgálat főigazgatója. A szigetország rendőrségét vezető Ruvan Vidzse- : vardene védelmi miniszter- ; helyettes kijelentette, a halálos ál- ; dozatok számát 253-ra módosítótták, miután előzőleg hibás adatokat közöltek az ország halottasházai. Húsvétvasámap három templom és négy szálloda ellen követtek el öngyilkos merényleteket Colombóban és a fővárostól nem messze található Negombóban. A rendőrség négy férfi és három nő fényképét tette közzé, akiket a merényletekkel kapcsolatban köröznek. Az áldozatok többsége Srí Lanka-i volt, de a hatóságok között legalább 38 külföldi volt közöttük, brit, amerikai, ausztrál, török, indiai, kínai, dán, holland és portugál állampolgárok. Mintegy ötszázan megsebesültek. A merényletek elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. A Srí Lanka-i kormány szerint kilenc öngyilkos merénylő volt, nyolcat közülük azonosítottak. Egyikük nő volt. A hatóságok a nyomozást két helyi iszlamista szervezetre, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaátra és a Dzsammijathul Millathu Imrahimra összpontosítják, akik szerintük a támadásokat végrehajtották. Lemondott a Srí Lanka-i országos rendőrparancsnok a húsvétvasámap elkövetett merényletek miatt - közölte tegnap az Indiai-óceán északi részén található szigetország államfője. Maitripala Sziriszena sajtóértekezleten számolt be arról, hogy Pudzsisz Dzsajaszundara országos rendőrparancsnok bejelentette távozását. Csütörtök este már lemondott a védelmi minisztérium államtitkára. Dzsajaszundara így a második magas rangú vezető, aki feladja tisztségét amiatt, hogy a hatóságok nem tudták elejét venni a vérfürdőnek. Ezzel egy időben a rendőrség bejelentette, hogy mintegy 140 olyan embert keresnek, akik feltételezésük szerint kapcsolatban állhatnak a merényletekkel gyanúsított szervezettel, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaattal. A hatóságok tegnap felszólították a szigetország muzulmánjait, aznap otthon imádkozzanak, és ne menjenek mecsetbe, mert az ország titkosszolgálata autóba rejtett pokolgépes támadások lehetőségére figyelmeztetett, amelyekkel a 253 - főként keresztény - ember halálával járó terrorcselekményt akarnák egyesek megtorolni. Az országban tízezer katonát mozgósítottak, hogy átkutassák az imahelyeket, és védelmet biztosítsanak a vallási jellegű létesítményeknek - közölte a hadsereg. (MTI) Macron elnök megértette a leszakadók félelmét Emmanuel Macron francia elnök részben enged a követeléseknek (tasr/ap) Emmanuel Macron francia elnök szerint a 2 évvel ezelőtti megválasztása óta megkezdett reformoknak folytatódniuk kell, mert azok megfelelnek a franciák elvárásainak a kormány adó- ós gazdaságpolitikája ellen 5. hónapja tüntető sárga mellényes mozgalom okozta válság ellenére. Párizs. „A folyamatban lévő és a jövőbeni átalakulások nem állhatnak le, mert azok alapvetően megfelelnek honfitársaink elvárásainak” - fogalmazott a francia elnök a sárga mellényesek követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat következtetéseiről tartott sajtótájékoztatóján. Emmanuel Macron a sárga mellényes mozgalomnak a társadalom többsége által támogatott követeléseit - mindenekelőtt a decentralizációt és ajobb megélhetést illetően - jogosnak nevezte, amelyeket szerinte nem homályosíthat el az, hogy egyesek erőszakos cselekményeket hajtanak végre. Az elnök elmondta, a vitasorozatban megértette: a vidéki Franciaországnak a leszakadástól való félelme, a megbecsültség hiánya, valamint az elittel szembeni bizalmatlansága vezetett a tüntetéssorozathoz. Az elnök megerősítette, a várható intézményi reformok közül támogatja az arányosabb választási rendszer bevezetését, a képviselők számának csökkentését 25-30%-kal, és a mandátumhalmozás korlátozását (ezek a 2017-es választási programjában is szerepeltek), de elutasítja a sárga mellényesek egyik fő követésének számító állampolgári kezdeményezésű népszavazást. Ugyanakkor azt támogatja, hogy egymillióra csökkenjen a kötelezően összegyűjtendő aláírások száma ahhoz, hogy a parlament megvitasson egy referendumjavaslatot. Jelenleg ehhez a választópolgárok legalább tíz százalékának aláírása szükséges, de a népszavazást csak az államfő írhatja ki. Az adópolitikát illetően Macron a középosztálynak jelentős személyi jövedelemadó-csökkentést, a több száz vállalati adókedvezmény eltörlését, a 2 ezer euró alatti nyugdíjaknak pedig 2020. január 1-től az inflációnak megfelelő emelését ígérte, de megerősítette, nem kívánja visszavezetni a vagyonadót, amely szintén a sárga mellényesek egyik fő követelése. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött, az alsó középosztályt képviselő sárga mellényes mozgalomnak több szociális jellegű követelése van, és az államfő távozását is el akaiják érni. (MTI)
