Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-23 / 94. szám

6 KULTÚRA 2019. április 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Veszélyben a Woodstock 50 Az átalakulások nagy mestere Bóta Gábor gazdag tartalmú beszélgetős könyvet írt a hetvenéves Gálvölgyi Jánosról New York. Veszélybe került az év legnagyobb könnyűzenei ese­ményeként beharangozott Woodstock 50, amelyet a legen­dás fesztivál ötvenedik évfordu­lójának tiszteletére hirdettek meg. Az augusztus 16-18. között tervezett fesztiválra tegnap kezdték volna árulni a jegyeket az interneten, ez azonban egye­lőre nem lehetséges, mivel a szervezők nem kapták meg a tisztiorvosi engedélyt. A helyszín állítólag nem alkalmas félmillió ember fogadására - ugyanannyi érdeklődőt várnak, amennyien az • ötven évvel ezelőtti fesztiválon összegyűltek. A szervezők épp a nagyobb befogadóképesség mi­att döntöttek az eredeti Bethel helyett a szintén New York ál­lamban fekvő Watkins Glen mel­lett, ahová 60 fellépőt harangoz­tak be, olyan sztárokat, mint Jay- Z, Miley Cyrus vagy az Imagine Dragons. Az 1969-es Woodstock fellépői közül Carlos Santana, John Fogerty és Robert Plant fo­gadta el a meghívást. A Rolling Stone magazinnak nyilatkozó főszervező, Michael Lang szerint a rendezvény nem marad el, arra azonban nem tudott válaszolni, hogyan tervezik orvosolni a fel­rótt hiányosságokat. (juk) Elhunyt Martin Böttcher zeneszerző Berlin. 91 évesen elhunyt a Winnetou-filmek legendás ze­neszerzője, Martin Böttcher. Né­metország egyik legsikeresebb filmkomponistája volt, több mint 50 mozifilmhez és 300 tévés produkcióhoz írt zenét, köztük Kari May tíz indiánregényének filmváltozatához. Az Old Shat­­terhand zenéje olyan népszerű lett, hogy 1962-ben 17 héten át vezette a slágerlistát. A zeneszer­ző, aki egy esés következtében gyerekkora óta süket volt fél fü­lére, a második világháború alatt, a fogságban tanult meg gitározni. A háború után, noha képzettsé­gére nézve pilóta volt, végleg a komponálás mellett döntött. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Jóízűen, nagy harapásokkal falja az ember Bóta Gábor újabb könyvét Gálvölgyi Jánosról. Irt ugyanis már egy könyvet róla, de abban ő mesél, a színész. A Gálvölgyi 70-ben családtagjai, partnerei, rendezői, igazgatói, régi televíziós munkatársai nyilatkoznak róla. Egytől egyig barátok, akik való­ban közel állnak hozzá, szeretik és boldogan dolgoznak vele. Van egy­általán valaki, aki őt nem szereti? Biztosan. Száz emberből egy nyu­godtan mondhatja, hogy nem kéri. ízlések és pofonok. Tudjuk. De azt is: az ő baja! Gálvölgyi János ugyanis a legsokoldalúbb, a legiz­galmasabb, a legprecízebb, a legfel­készültebb, a legbravúrosabb színé­szek egyike. Magánemberként van csak párja, a színpadon: páratlan. Ha teret kap rá, poént poénra halmoz, jobbnál jobb paródiák tucatjait adja évtizedek óta. Bámulatosan impro­vizál, szellemesen kommentál, vé­leményét nyíltan vállalja, és nem utolsósorban nagy tehetségű szí­nész. És nemcsak vígjátékokban, Broadway-sikerekben. Kell megrá­­zóbb tragikus történet, mint A hul­laégető, Ladislav Fuks világhírű re­gényének színpadi változata? Karel Kopffkingl, a prágai krematórium dolgozója szerepében hátborzonga­tóan hitelesen hozza az álszent ször­nyeteget, a náci Németországnak behízelgő hóhért, aki „a világrend érdekében” könnyű szívvel áldozza fel családtagjait. Másodszori talál­kozása ez e rendhagyó szereppel. Először Rudolf Hrusínsky révén ölthette magára a figurát, amikor Juraj Herz filmjében szinkronizálta kedvenc színészét. Most pedig Pel­­sőczy Réka rendezésében játssza minden alkalommal megrázó alakí­tást nyújtva. „Nagyon másmilyen, mint ami­lyennek a legtöbben hiszik - írja ró­la Bóta Gábor. - Civilben nem szór­ja a vicceket, nem hangos, nem har­sány, nem a társaság középpontja, sőt premierbulin is alig tűnik fel, és ha netán igen, hamarosan angolosan, úgy, hogy észre se vegyék, távozik onnan. Színpadi jelenlétével ellen­tétben kimondottan visszahúzódó. Fölöttébb zavarba jön, ha leszólítják az utcán, pláne, ha még ölelgetik is, már az idegenek kézfogását sem kedveli. Felfegyverkezik fertőtlení­tőgéllel, és a kezére dörzsöli utána, hogy jaj, csak beteg ne legyen. Szé­pen fejlett hipochondriája némileg csökkent azóta, hogy adódott a csa­ládban súlyos betegség, és bizony őt is vitték már el a színházból. Már nem gondolja, hogy jobb neki a színpad szélén lenni, mint középen, mert baj esetén akkor könnyebben ki tud sasszézni a deszkákról.” Fő jel­lemvonásai közt Bóta azt is megem­líti, hogy: „Nála megbízhatóbb em­bert keveset hordott a hátán a föld. Ha valakivel valamiben megállapodik, az a részéről garantáltan úgy lesz. A pontosságot aggályosán túlaggód­ja.” Vagy hogy: „O precíz polgár, olykor netán kispolgár, és ezzel együtt úriember. Nagyon ad az öltözködésre... Eleganciája kívül­­belül kifogástalan, még abban is biztosak lehetünk, hogy ha öltönyt visel, soha, de soha nem villan ki a bokája, mert amint az egy jól szituált angol gentlemanhez illik, térdzoknit hord, azt is lehetőleg selyemből.” A könyv szerzője azt is elárulja róla: „A kollégákra való tekintettel szertartá­sosan fogat mos, beillatosítja a szá­ját, és persze a kézmosás sem ma­radhat el, ami némiképp jelképes. Azt jelzi, hogy külső gondoktól idő­legesen megtisztultan, csak a szere­pére koncentrálva lép színre.” Családtagjai közül a felesége (Gálvölgyi Judit műfordító) és két lánya (Eszter egy nyomda kereske­delmi képviselője, Dorka a Hatszín Teátrum igazgatója), barátai közül Benedek Miklós, Gyémánt László, Hernádi Judit és Ungvári Tamás, te­levíziós munkatársai táborából Far­­kasházy Tivadar, Ónodi György, Rózsa György és Szegvári Katalin, színészpartnerei népes csapatából Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Ko­vács Patrícia, Nagy Sándor, Pásztor Erzsi és Szervét Tibor mesélnek ró­la. De nem fukarkodnak az elisme­réssel a rendezői és a színházigaz­gatói sem. Gálvölgyit szeretni kell, mert szeretetreméltó ember. Alföldi sze­rint nagyon jó kolléga, mindig fi­gyel a másikra, vele, mellette sosem válik gépiessé az előadás, még a századik estén sem. Bodrogi azt hangsúlyozza: Gálvölgyi paródiája maga a színház. Ő sosem a saját egyéniségét hozza, hanem azét, akit ott és akkor megformál, megszólal­tat. Hernádi Judittal legendás párost alkotnak. Sok mindenről egyformán gondolkodnak, vevők egymás hu­morára. „Higiéniamániás. Nem eszi meg csak úgy, ha valaki valamit főz. De azért nem annyira beteges. Kel­lemesen beteges” - vélekedik a szí­nésznő. Amit nehezen tudunk elképzelni róla: gyakran depressziós, sőt gát­lásos. Ezt is a könyv szerzője álla­pítja meg róla. De furcsa módon ez sem zavarja a játékát. „Amikor ép­pen cefetül van, akkor is megbízha­tóan működik.” Ez ő. A nagy komédiás. A nagy varázsló. A nagy clown. S minden­nek tetejében még emberként is nagy. így: EMBER. Csupa nagybetűvel. A szerző a Vasárnap munkatársa Shirley MacLaine 85 éves Mintegy 200 film az 5. Magyar Filmhéten Budapest. Tegnap kezdődött a Magyar Filmhét, amelyen a kísérő programokkal együtt mintegy 200 filmet lehet ingyen, illetve ked­vezményes áron megnézni a Cor­vin moziban. A Magyar Filmakadémia Egye­sület az NMHH Médiatanácsa és a Magyar Nemzeti Filmalap támo­gatásával rendezi meg az ese­ményt, amelyen első alkalommal adnak át életműdíjakat. Az elis­merésben Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gá­bor és Venczel Vera részesül. További újdonság, hogy idén először’ a televíziós sorozatok is helyet kaptak a filmhét program­jában, különböző kategóriákban összesen 44 díjat adnak át a tele­víziós forgalmazású filmeknek és alkotóiknak. Az elismeréseket a Pesti Vigadóban vehetik át a díja­zottak szombaton, április 27-én. A játékfilmes műfajban 19 elisme­rést osztanak ki, a díjátadót a Víg­színházban tartják április 28-án. A nézők április 25-én éjfélig ad­hatják le voksukat kedvenc film­jeikre a filmhéten bemutatott al­kotások közül. A szavazáshoz e­­mailes regisztráció szükséges, egy IP-címről egy szavazat adható le a http://filmhet.hu/votes/register linken. Az 5. Magyar Filmhéten a tele­víziós forgalmazású filmek - tévé­film, kisjátékfilm, dokumentum­­film, ismeretteijesztő film, animá­ciós film és televíziós sorozatok — ingyenesen, a mozifilmek pedig kedvezményes, 500 forintos áron tekinthetők meg a budapesti Cor­vin moziban. A részletes program itt található: filmhet.hu (MTI, juk) Holnap, április 24-én ünnepli 85. születésnapját az Oscar-, Golden Globe-, Emmy- és BAFTA-díjas amerikai színésznő, Shirley MacLaine. A Virginia állambeli Richmond­­ban született, öccse a szintén Oscar­­díjas színész-rendező Warren Be­atty. Szinte előbb tudott táncolni, mint járni, kiskorától balettezett, de idővel nyilvánvaló lett, hogy magas­sága miatt soha nem lehet balerina. Csatlakozott a középiskolai színját­szó körhöz, egy szünidőben a Bro­adway egyik színházában volt kar­táncos. Élete úgy alakult, mint egy igazi tündérmese: az egyik darabban a fő­szereplő megsérült, neki kellett be­­ugrania, és a nézőtéren éppen ott ült Hal B. Wallis filmproducer, aki azonnal szerződtette. A vásznon 1955-ben Alfred Hitchcock Bajok Harryvel című filmjében debütált, és (Képarchívum) alakításáért megkapta a legjobb új csillagnak járó Golden Globe-díjat. A következő évben hindu herceg­nőt j átszőtt a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című Veme-regény filmválto­zatában, 1958-ban pedig már Oscar­­díjra jelölték a Rohanva jöttek című alkotásért, amelyben partnere Frank Sinatra volt. Két évvel később ismét esélyes volt az Oscar-díjra a Legénylakás című komédiában Jack Lemmon oldalán, de a kitüntetést végül Elizabeth Tay­lor halászta el előle, míg ő Golden Globe- és BAFTA-díjjjal vigaszta­lódhatott. A csúcsra 1983-ban a Be­céző szavak című filmmel ért fel, amely végre meghozta számára a filmszakma legnagyobb elismerését, a legjobb női főszereplő kategóriá­ban átvehette az Oscar-díjat. 2000-ben rendezőként is bemutat­kozott a Bruno című filmmel, mely­nek hőse egy kisfiú, aki nem tud és nem is akar olyan lenni, mint a töb­biek. 2008-ban az idős Coco Chanelt alakította a divattervezőnő életéről készült filmben, majd egy sor vígjá­tékot és romantikus filmet forgatott. Emellett nagy feltűnést keltett az ufók és a New Age iránti érdeklő­désével, valamint azzal, hogy ren­díthetetlenül hisz a meditációban és az újjászületésben. E témákról több könyvet is írt. 2013-ban az amerikai kultúrában betöltött szerepéért életműdíját is átvehette. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom