Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-18 / 92. szám
2 KÖZÉLET 2019. április 18. | www.ujszo.com Andrej Kiska megkeverte a kártyalapokat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Alkotmánybíróság elnökévé Ivan Fiaöant nevezte ki Andrej Kiska. A kassai székhelyű taláros testület alelnökivé Luboá Szigetit választotta. Bár az Alkotmánybíróság a három új bíró kinevezésével működőképessé vált, a bírójelöltek körüli helyzet tovább bonyolódik. A rövidesen leköszönő Andrej Kiskátéi tegnap három új alkotmánybíró, Ivan Fiacan, Eubos Szigeti és Peter Molnár vehette át tizenkét évre szóló megbízólevelét. Ezt követően az államfő a 49 éves Ivan Fiacant kinevezte az Alkotmánybíróság elnökéve, helyettesévé pedig Eubos Szigetit választotta. Az államfő emlékeztette a három új bírót, hogy mandátumukat olyan válságos időben kezdik meg, amikor a lakosság bizálmatlan az Alkotmánybírósággal és azzal szemben, hogy az állam garantálni tudja az igazságszolgáltatást. Ivan Fiacan 1998-ig bíróként, az utóbbi években pedig ügyvédként tevékenykedett. Legyenek pártatlanok Andrej Kiska szerint a bírók a legnehezebb és legkényesebb kérdésekben fognak döntéseket hozni, melyeknek politikai vetületűk is lehet. „Ügyeljenek ezért arra, hogy függetlenek és pártatlanok maradjanak. Legyenek példaértékűek a szakma és a széles nyilvánosság számára. Ne feledjék, hogy egy intézmény az azt alkotó személyek képességétől és megbízhatóságától válik megbízhatóvá” - közölte Andrej Kiska. RÖVIDEN Rógi-új elnöke van a belső ellenőrzésnek Pozsony. A kormány tegnap rábólintott a belső ellenőrzés új igazgatójának kinevezésére. Nem lesz változás a poszton, hiszen az elkövetkező négy évben továbbra is Adrián Szabó irányítja a testületet, mely a rendőri túlkapásokat, visszaéléseket hivatott kivizsgálni. A posztra eredetileg négyen pályáztak, a parlament védelmi bizottsága három jelöltet hallgatott meg, s csak Szabó kinevezését javasolta. Az ellenzéki képviselők bírálták Szabó eddigi munkáját. Veronika Remisová, az OEaNO képviselője szerint irányítása alatt csak a kisebb korrupciós ügyeket göngyölítette fel a belső ellenőrzés. (TASR, ie) Ficót továbbra is testőrök védik Pozsony. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter szerint továbbra is indokolt, hogy Robert Ficót a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal rendőrei védjék a nap 24 órájában. Fico tavaly márciusban távozott a kormányfői posztról, a hatályos törvények értelmében ilyenkor hat hónapig jár testőr. Saková szerint titkos az az információ, ami indokolja Robert Fico testőri védelmét. (TASR, ie) Ivan Fiaőan, Peter Molnár és Luboá Szigeti, a három frissen kinevezett alkotmánybíró Legyen teljes a testület A három bíró a bizalom megnyilvánulásának és kötelezettségnek tekinti a kinevezést. Peter Molnár szerint ki kell nevezni a hiányzó bírókat is. „Szükség van a négy szenátusra, aplénum csak ateljes létszámmal tud hatékonyan működni. Jelenleg az Alkotmánybíróság plénuma csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi bíró azonos állásponton lesz, Kuciak-ügy: fegyvert találtak a Vágban Gúta. A Markíza tv információi szerint a rendőrség sikeresen kutatott lőfegyverek után a Vágban. Erre azután került sor, miután a Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolásával gyanúsított Miroslav M. azt vallotta, ő húzta meg a ravaszt tavaly februárban. Az előzetesben levő férfi Molnár Péter gútai vállalkozó meggyilkolását is beismerte. A rendőröknek megmutatta, hol dobta a V ágba a gyilkosságokhoz használt fegyvereket. A tv információi szerint a folyóból a speciális egységek azt a fegyvert emelték ki, mellyel Molnárt lőtte agyon. Vélhetően megtalálták a Kuciak-gyilkosság során használt fegyver egy részét is. (ie) Szavazatvásárlás Rimaszombatban Rimaszombat. Választási korrupció ügyében emeltek vádat a 40 éves Eudovít I. ellen, amiért legalább 800 szavazatot ígért pénzért cserébe az EP-választáson az egyik ellenzéki párt regionális képviselőjének. Az egyik rimaszombati kávézóban át is vette a pénzt: 3000 euróért 1800 szavazatot ígért és hozzátette, hogy ha több lesz a pénz, több lesz a szavazat is. A férfi tettéért egy évet is kaphat. (TASR) ez pedig problémás lehet hét taggal” - magyarázta Molnár. Eubos Szigetit meglepetésként érte, hogy ő lett a taláros testület alelnöke. „Őt perccel a kinevezés előtt szembesültem ezzel, örülök és nagy megtiszteltetésnek tekintem” - mondta Szigeti, azzal, hogy a plénum és a két szenátus munkája komplikált lesz. „Elsősorban bíró leszek, csak utána elnök” - közölte Ivan Fiacan, aki szintén ab-DEMECS PÉTER A Híd képviselői szerint a vitatott himnusztörvény is igazolja, hogy a törvényhozási folyamat is módosításra szorulna, ugyanis gyakran a jogszabályokhoz benyújtott indoklások pontatlanok, így előfordulhat, hogy nem minden szavazásra kerülő törvényről derülnek ki a pontos részletek a hozzá mellékelt alapanyagokból. Pozsony. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter szerint a himnusztörvény kapcsán is eltérő az egyes jogászok véleménye arról, tiltja-e a törvény más államok himnuszának lejátszását és eléneklését vagy sem. A gyakorlatban szerinte x olyan eset van, amikor a törvényekhez mellékelt indoklások pontatlanok. „Mindig azt kell szem előtt tartani, mit akart a törvényhozó mondani az adott jogszabállyal. A gya-' korlatból látjuk a törvényértelmezések néha az ad absurdum szintjén mozognak. Ha például leírjuk, hogy a fü zöld, akkor ne kelljen a következő mondatban hozzátenni: ezzel azt akartuk mondani, hogy a fü nem (TASR-felvétel) ban bízik, hogy az Alkotmánybíróság rövidesen tizenhárom bíróval működhet. Elmondta azt is, van terve arra, hogy mit kezd az Alkotmánybírósággal. „Ezt fokozatosan, a bíróság munkatársaival való egyeztetés után osztom meg a kollégákkal” - zárta F iacan. Öten várakoznak Az államfő továbbra is alkotkék, nem sárga. Mert ebbe az irányba haladunk” - mondta Gál. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője szerint sem teljesen egyértelmű az SNS által benyújtott állami szimbólumokról szóló törvény vonatkozó részeinek értelmezése. „Csak azért tudjuk most megváltoztatni a törvényt, mert a Híd képviselői a parlamentben ülnek, és szerencsére a kor„Csak azért tudjuk most megváltoztatni a törvényt, mert a Híd képviselői a parlamentben ülnek, és szerencsére a kormányban is". Bastrnák Tibor, a Híd frakcióvezetője mányban is. Minden lépésünkkel azt a célt követtük, hogy megnyugtassuk a kedélyeket Dél-Szlovákiában és az egész országban. Bár a törvénynek többféle értelmezése van, sok állampolgárnál negatív indulatokat váltott ki, s hogy lenyugtassuk a kedélyeket, úgy döntöttünk, módosítjuk” - mondta Bastmák. A módosítást, amelynek elfogadása után egyértelművé válna, hogy mánybíró-jelöltnek tekinti azt az öt bírójelöltet, akik a'parlamenttől bizalmat kaptak. így tehát Da-niela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Michal Tmban, a Specializált Büntetőbíróság elnöke, Rastislav Kassák jogász, egyetemi oktató, Pavol Malich csődbiztos és Milos Mad’ar jogász, egyetemi oktató még alkotmánybíró lehet. Andrej Kiska elvárja a parlamenttől, hogy a május 9-én kezdődő ülésén megválassza a további tíz alkotmánybírójelöltet. Az államfő ezen álláspontjával a frissen kinevezett bírók is azonosulnak. Vitás állapot Ezzel viszont újabb vitás kérdések vetődnek fel. Hiszen nem világos, hogy az öt bírójelölt valóban bírójelölt marad-e, vagy ahogyan korábban, úgy ők a három bíró kinevezését követően elveszítették jelöltségüket. Kérdés az is, hogy,ha ők öten bírójelöltek maradnak, akkor a parlamentnek valóban további tíz bírójelöltet kell-e megválasztania, hiszen akkor Kiska tizenöt bírójelölt közül választhatná ki a hiányzó hat alkotmánybírót. Ebben a kérdésben az alkotmányjogászok sem egységesek. Míg Eduard Bárány szerint az államfő az alkotmány határait feszegeti, addig Ján Mazák szerint az alaptörvény értelmében járt el. Az államfő állítja, kényszerből lépett, s a taláros testület így is, csak fél létszámmal működhet. Peter Pellegrini kormányfő szerint most valóban a parlamentnél van a labda. „Hiszem, hogy rövidesen véget ér ez a trauma, és fontosabb dolgokkal foglalkozhatunk” - közölte Pellegrini, aki azt nem tudta megmondani, hogy a koalíció harmadik nekifutásra képes lesz-e megállapodni tíz bírójelöltről. (TASR, ie) más országok himnuszának eljátszása vagy eléneklése nem törvényellenes és nem büntetendő, gyorsított eljárásban fogják elfogadni. Erről Sólymos László, a Híd alelnöke szerint a koalíción belül is egyezség született. Simon Zsolt független képviselő szerint, ha a parlament nem fogadná el a jogszabályt, beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Indítványát szerinte az SaS és az OEaNO képviselői is támogatni fogják. Az MKP sajnálatosnak nevezte, hogy a Híd a törvénymódosítás értelmezésére hivatkozik mentségként. „A parlamenti bizottságokban és a plenáris üléseken a törvény benyújtójától és ellenzéki képviselőtől is néhány alkalommal értesülhettek arról, hogy a törvénymódosítás vagy annak értelmezése problémás. Ennek ellenére megszavazták a törvényt, és most utólag próbálják a tüzet oltani a törvényértelmezésre vonatkozó egyre zavarosabb és ellentmondásosabb kommunikációval: a látszólagos jellemes hozzáállás, amikor az ügy kirobbanásakor még személyi következményeket ígért, így lett megint a szokásos felelősséghárító, megúszásra játszó kommunikációs taktika” - írta sajtónyilatkozatában az MKP. Híd: a himnusztörvény értelmezésével van gond
