Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-18 / 92. szám
www.ujszo.com | 2019. április 18. KOZELET I 3 Kelemen: „Nem járok focimeccsre Az RMDSZ elnöke szerint a menekultkérdés nem olyan súlyos ügy, hogy nap mint nap foglalkozni kellene vele Kelemen Hunor (Gónczy Tamás felvétele) KERÉNYI GYÖRGY A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor kiegyezett a Fidesszel, amikor az is belátta, hogy az RMDSZ továbbra is jóval befolyásosabb a romániai magyarság körében, mint a korábban a Fidesz által támogatott ellenfelei. Arról is kérdeztük, milyen mozgástere van egy kisebbségi magyar pártnak egy offenzív, Budapest-központú, a korábbinál jóval bőkezűbb magyarországi kisebbségpolitika esetében. Tudja már, mit követett el, ami miatt kitiltották Ukrajnából? (nevet) Nem tudom, mert nem kaptam választ a bukaresti ukrán nagykövettől. Találgatunk: kárpátaljai barátaink szerint egy szélsőséges ukrán nacionalista szervezet listájára kerültem föl, mások szerint az elmúlt években az ukrán oktatási törvényről tett nyilatkozataimmal hívtam föl magamra a figyelmet. De nem tettem semmit, ami az ukrán területi integritást, vagy akár az ukránok szempontjait veszélyeztetné. Sőt, mindig azt mondom, hogy egy erős ukrán államra lenne szükségünk biztonságpolitikailag is, mert nem érdekünk sem nekünk, sem Magyarországnak - de Magyarország nevében nem beszélhetek -, hogy ne legyen Oroszország és köztünk valami. Oroszország felől soha nem jött sem szabadság, sem biztonság, sem jólét. Magyarország nevében nem beszélhet, de az mintha az ön és az ön állama nevében beszélne: a magyar külügyminisztérium hívatta be az ukrán nagykövetet, hogy tiltakozzon az ön kitiltása miatt. Jó az önnek, hogy egy másik ország interveniál önért, és nem is a saját országánál, hanem egy harmadiknál? Az aj ó, hogy ha magyar ügyről van szó, akkor a mindenkori magyar kormány hatáfozott és egyértelmű álláspontot képvisel. ' Itt a magyar-magyar kapcsolattartásról volt szó, ami az összes relációban rendezett kell, hogylegyen. Ez benne van a magyar-ukrán és az ukrán-román alapszerződésekben is. Ahhoz az olvasathoz mit szól, hogy ezzel a magyar kormány egyértelművé tette, hogy a romániai magyarok kvázi az ő fennhatósága alá tartoznak? Szerintem ez nagyon erőltetett megközelítés, mert... Ráadásul Orbán Viktort az oroszokkal hadban álló Ukrajnában is Putyin előretolt ékének tartják. Ezekről érdemes beszélni, de nem magyar—magyar viszonylatban. Mert ha a mindenkori magyar kormány komolyan veszi azt, ami az alkotmányban szerepel, hogy felelős a magyar közösségekért, és nincsenek revizionista szándékai, akkor egy ilyen álláspontot innen kéne megérteni. A másik: az Orbán-Putyin viszony miben más, mint a Merkel-Putyin? Azért mert Paks 2-t épít, oroszokkal, egy orosz technológiát tovább építve? Ami sokkal kisebb, mint az Északi Áramlat 2? Tehát ebből a szempontból próbáljuk meg az üzletet üzletként nézni, és ... Világos, de a látszat... ...a politikát politikaként. Orbán mindig megszavazta az Oroszország elleni szankciókat. Ne keverjük össze a dolgokat. De mégiscsak Románia legfőbb szuverénjének, parlamentjének tagját egy másik ország véd meg. Nem a virtuális nemzetegyesítés intézményesülését jelenti ez? Továbbra is azt gondolom, hogy Budapest megközelítéséből ezt nem szabad így értelmezni. A román hatóságok is magyarázatot kértek az ukrán hatóságoktól. Ukrán kontextusban is látnunk kell ezt a helyzetet: Magyarországnak van egy olyan tisztviselője, aki a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos címet viseli, amit ott sokan a szuverenitásuk megsértésének tartanak. Nem ismerem alaposan ennek a részleteit, nem akarok ebbe belemenni. A román kormánynak is van olyan tisztviselője, aki a román diaszpóráért felel... Persze, a magyar kormánynak is mindig volt a határon túliakért felelős embere, de az nem egy másik ország egyik régiójának fejlesztéséért felelt. Hát, ha van egy olyan kisebbségpolitika, amelynek vannak komoly fejlesztési részei... De, mondom, nem ismerem ennek a biztosnak a hatáskörét, a munkáját, nem akarom ezt kommentálni. Nagyságrenddel több támogatás jött az erdélyi magyar közösségnek 2010 óta. Az RMDSZ milyen szerepet kapott a támogatások céljainak kijelölésében és az elosztásban? 2010 előtt a határon túli közösségek vezetői ebben komolyan részt vettek. A 2010 utáni időszakot is két részre oszthatjuk. 2010-12 között is voltak egyeztetéseink a Fidesszel, de valóban jóval kevesebb, mint előtte. Engem 2011-ben választottak meg elnöknek, és eldöntöttem, hogy ezt a viszonyt rendeznünk kell. Sikerült. Rendszeresen konzultálunk a magyar kormány tagjaival, a miniszterelnökkel, a miniszterelnök-helyettessel, másokkal. Vannak olyan támogatások, amelyekben megkérdezik a véleményünket, például a kulturális intézmények normatív, meghívásos pályázatai esetében, ezek a nagy, már régóta működő rendszerek, de ott is nőtt a nagyságrend. Az egyházi támogatások ügyében velünk nem konzultálnak, gondolom, az egyházi vezetőkkel egyeztetnek. Én nem is kívánok abba beleszólni. Sportakadémiák? Azoknál igen. A hokit én magam kértem a miniszterelnöktől. Volt már a felcsúti stadion páholyában? Nem. Nem járok focimeccsre. A 80-as évek közepén voltam utoljára, mikor Bölöni még itthon játszott. Hokira, teniszre elmegyek, de focira nem. Közeledik a Trianon-emlékév. Mit fognak csinálni, ha egy-egy polgármesterük kitűzi majd a gyászlobogót? Volt már ilyen az elmúlt években. Nem gondolom, hogy nekünk Trianonról nem kellene beszélni, vagy azt kellene üzenni, hogy ez egy elfelejtett, letudott, megoldott probléma. Mindannyian felelősek vagyunk, mi is, ők is. A románoknak is meg kell érteni, hogy nem fogunk tudni együtt ünnepelni. Nem várhatják, hogy megünnepeljük a vereségünket. Éddig is tudtuk úgy kezelni, hogy bár érzékenységet érint, de haladjunk az őszinte beszéd felé. Még ha ez időnként fáj is. És ebben időnként van egy fekete lobogó, vagy egy olyan álláspont, amit én kaptam a román akadémia elnökétől, hogy én nincs mit keressek ebben az országban, menjek el, mert aki nem ismeri el december elsejét, és nem ünnepli, az nem lehet román állampolgár. Én elismerem december 1-ét, nem kérdőjelezem meg, de ünnepelni nem tudom, nem tudjuk. Továbbra is az autonómia a legfőbb politikai célkitűzésük? Korábban sem volt erre fogadókészség a többség részéről, de mennyire tette illuzórikussá, megvalósíthatatlanná a kettős állampolgárság? Nem merném állítani, hogy megkönnyíti az érvelésünket. A román kormány is, de a magyar különösen, szuverenista álláspontot képvisel az unió megújítása kapcsán. De például a Minority SafePack esetében a tagállamok a szuverenitásuk egy részét átruháznák az unióra az őshonos kisebbségek védelmében. Mi az ön álláspontja a magyar kormány szuverenizmusához képest? Azt kell eldönteni, hogy hogyan tudjuk az EU-t erősebbé tenni, ami gazdaságilag erős, de politikailag rettenetesen gyenge, védelmileg pedig nem létezik. Ilyen körülmények között váltotta ki ezt a vitát a migráció. Milyen kérdésekben kell közösen dönteni, és mely kérdések kerülnek tagállami hatáskörbe? Ön szerint? Szerintem, amikor háborús övezetből menekülőkről van szó, akkor ezt európai szinten kell kezelni, nem lehet rálőcsölni Olasz-, Görög- vagy Spanyolországra. Amikor gazdasági bevándorlásról van szó, amikor a munkaerő-deficittel szembesülnek a tagállamok, az teljesen tagállami hatáskör kell, hogy legyen. Eddig is az volt. Az EU nem volt felkészülve arra, hogy megjelenik több százezer ember a határán, és el kell dönteni, hogy közülük ki valódi menekült, akinek a szolidaritás alapján kell az ügyét kezelni, és ki nem az. Ez az első számú kérdés, amit az EU-nak a választás után meg kell oldani: a külső határokat hogyan ellenőrzi, hogy szűri a bevándorlókat. Én ezt nem látom akkora tragédiának, amekkorának beállítják. Mi azt mondjuk, hogy az őshonos kisebbségek védelmét európai szinten akkor lehet megnyugtatóan rendezni, ha ez tagállamiból brüsszeli hatáskörbe kerül. De más kérdéseket talán vissza kell engedni tagállami hatáskörbe. És vannak olyanok, melyek eddig sem ide, sem oda nem tartoztak, nem voltak rendezve. Például a közös védelmi politika, amit kulcskérdésnek tartok. Ha már előhozta a menekültkérdést: Romániában mennyire erős a menekült/migráns téma? Tudjuk, hogy az itteni magyarok is nagyrészt magyarországi médiát fogyasztanak, ahonnan ez árad. Itt érdemes-e, fognak-e ezzel kampányolni? 2015-ben sokkal élesebb volt, de mivel Románia nem célország, nem találkozik velük senki. Itt ez nem akkora ügy, hogy ezzel kéne nap mint nap foglalkoznunk. A tragédiánk, idézőjelben, az, hogy ide nem akar senki jönni. Hát Magyarországra sem. Ön mindig azt szokta mondani, amikor megkérdezik a Fidesz és Európai Néppárt viszonyáról, hogy a felfüggesztéssel jó döntés született, és majd meglátjuk május 26. után, most nem aktuális a folytatásról beszélni. De ez mégiscsak elvi kérdés, úgyhogy fölteszem én is. Az RMDSZ el tudja-e képzelni magát nemzetállam hívő pártok mellett? Nem látok ebben a pillanatban ilyen konstrukciót, ilyen óhajt, igényt, és szerintem a Fidesz is az EPP-n belül keresi a helyét. Vannak olyan politikusok, pártok, akikkel az ember el tudja képzelni együtt, de vannak, akikkel nem. Én Marine Le Pennel nem látom együtt magunkat. A Fidesz mostani nemzetpolitikája erősen centralizált, Budapest-központú, rengeteg pénzzel megtámogatva. Mennyire nehezíti meg az RMDSZ helyzetét, hogy a helyi emberei, polgármesterei vigyázó szemüket Budapestre, és nem ide, az RMDSZ-székházra vetik? Azért nem látom, hogy Orbánnál vagy Semjénnél olyan nagy lenne a járás-kelés. Másrészt az erdélyi politikusok nagy többsége pragmatikus ember. Tudja, hogy mi az, amit otthon kell megoldani, mi az, amit Bukarestben, mi az, amihez támogatást lehet szerezni Magyarországról, és mi az, ami román-magyar együttműködésnek lehet a tárgya. Ne becsüljük alá az erdélyi emberek történelmi tapasztalatait. Az interjú teljes változatát elolvashatják a www. ujszo. com-on.
