Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-17 / 91. szám
6 I KULTÚRA 2019. április 17.1 www.ujszo.com Egyetemisták algoritmusa a Trónok harcához Saját fejlesztésű algoritmussal jósolták meg a Trónok harca szereplőinek sorsát német egyetemisták. A sorozat új évadának nyitánya a hétvégén rekordszámú nézőt ültetett a tévé elé. A müncheni műszaki egyetem hallgatói szerint a kultsorozat főhősei közül Daenerys Targaryen is túléli a Westerosért folyó véres harcot. Az algoritmus 99 százalékos esélyt adott a sárkánykirálynőnek, vagyis Daenerys Targaryennek a túlélésre a Vastrónért folyó küzdelemben. Előrejelzések A diákok a sorozat haláleseteinek előrejelzésére vállalkoztak. Pár nappal a Trónok harca befejező, nyolcadik évadának kezdete előtt hozták nyilvánosságra jóslataikat. A kimaradt tavalyi év után a záró évadot a hétvégén, vasárnap kezdték vetíteni az HBO-n és az HBO Go csatornán. A diákok speciális számítógépes programja szerint a Targaryent támogató, „félemberként” emlegetett Tyrion Lannister 97 százalékos valószínűséggel marad életben. Jón Snow-nak szintén jó esélye van a túlélésre: csupán 12 százalék az esélye arra, hogy meghal. Sansa Stark azonban nem ilyen szerencsés, 73 százalékos valószínűséggel meghal a történetben, és Bronn halála is kódolva van. Az egyetemisták olyan appokat alkottak, amelyek információkat Rekordszámú néző látta a nyolcadik, befejező évad első epizódját. A vasárnapi adás a közösségi médiában is a legnagyobb eseménynek számított. (Fotó: tasr/ap; gyűjtöttek a sorozatról az internetről. Az összegyűjtött adatok alapján alkották meg az algoritmust, amely megjósolja, hogy ki hal meg a befejező évadban. Azoknál a szereplőknél, akiknek a rokonai közül már sokan meghaltak, nagyobb kockázatot állapítottak meg, és az is kiderült az adatok elemzéséből, hogy a férfi szereplők nagyobb valószínűséggel halnak meg a történetben, mint a nők. A projektvezető Guy Yachdav elmondta, hogy algoritmusuk lényegében nem tér el a tudományos kutatásokban az orvosi kezelések hatásait vizsgáló módszertől. Bár az elemzés a fantázia világából származó adatokat használja, ugyanazt a mesterségesintelligencia-technikát alkalmazták, mint a való világban - fíízte hozzá Y achdav. A hat részből álló utolsó évadot világszerte hatalmas várakozás előzte meg. A regényt és folytatásait jegyző George R. R. Martin egyelőre nem kommentálta az algoritmus eredményeit, a sorozatban szereplő színészeknek pedig köztudottan szigorúan tilos beszélniük a nyolcadik évad tartalmáról. A trailer is meglehetősen rejtélyes lett, hogy ne lehessen következtetni a végkifejletre. 17,4 millió amerikai néző Rekordszámú, 17,4 millió amerikai nézőt ültetett a tévé elé a Trónok harca 8., befejező évadának első epizódja - közölte hétfőn a sorozatot sugárzó HBO kábelcsatorna. A Trónok harca nézettsége két éve, a hetedik évad befejező adásával állította a fel a korábbi, 16,9 milliós nézőrekordot. Az HBO adatai szerint az új évad első adását 11,8 millió néző látta a kábelcsatornán, és 5,6 millió néző az HBO Go és HBO Now streamingszolgáltatással. Az HBO streaming-szolgáltatásait 2015-ben indították, azóta mintegy 7 millióra nőtt az előfizetők száma. A vasárnapi adás a közösségi médiában is a legnagyobb eseménynek számított: erről az epizódról született eddig a sorozat történetében a legtöbb Twitter-üzenet, több mint ötmillió bejegyzés és 11 millió említés a hétvégén. A 2007-ben debütáló Trónok harca, amely egy képzeletbeli királyság, Westeros trónjáért folyó küzdelemről szól, az HBO legsikeresebb szériája lett. A hetedik évadot átlagosan epizódonként 32,8 millió amerikai néző látta, és a tévécsatorna szerint a nyolcadik, befejező évad még ezt az érdeklődést is felülmúlja majd. A Trónok harcát világszerte 150 országban vetítik, egyes piacokról azonban az HB O-nak nincsenek pontos adatai, ezért nehéz megállapítani a globális nézettségét. A Trónok harca utolsó epizódját május 19-én vetítik Észak-Amerikában. (MTI, juk) Bács Ferenc (1936-2019) (Fotó: MTI) Elhunyt Bács Ferenc Kiállítás a Fortepan-archívum képeiből a Nemzeti Galériában Budapest. Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után tegnap elhunyt Bács Ferenc, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Bács Ferenc az erdélyi Nagyszebenben született 1936-ban, és Kolozsvárott nőtt fel. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színészfőiskolán szerzett diplomát, majd a Székely Színház társulatához szerződött. Bár a színház megbecsült tagja volt, egyre jobban nyomasztotta Nicolae Ceausescu kommunista diktatúrája. Végül úgy döntött, hogy családjával együtt áttelepül Magyarországra. A román hatóságok 1977-ben engedélyezték, hogy akkori feleségével, Tanai Bella színésznővel, nevelt fiával és lányával, Bács Katival, aki szintén színésznő, áttelepülhessenek. A színművész hamarosan Magyarországon is népszerűvé vált. Egy évadot töltött Miskolcon, egyet Győrben, azt követően hívta Várkonyi Zoltán a Vígszínházba. 1987-ben a József Attila Színház társulatához szerződött, majd szabadúszó lett. 1992 és 1998 között a Nemzeti Színházban játszott. Évekig tanított beszédművészetet a Színművészeti Főiskolán. Bács Ferenc ismertebb főszerepei között van Newton A fizikusokban, Ádám Az ember tragédiájában, Tót Örkény István darabjában. Évekig járta az országot Színek és évek, majd Színek az életemből című önálló estjeivel. Több nagy sikerű magyar játék- és tévéfilmben nyújtott emlékezetes alakítást. 2006-ban Márai Sándort keltette életre az Emigráns - Minden másképp van című magyar-olasz koprodukcióban. Számos filmben volt narrátor, és szinkronszínészként is sokat foglalkoztatták. Bács Ferenc a Kossuth-díjat 2015-ben vehette át rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei elismeréseként. (MTI) A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából nyílik kiállítás ma a Magyar Nemzeti Galériában (MNG). Budapest. A mintegy 350 fotót felvonultató tárlatról Baán László főigazgató elmondta: a kiállítás a közös történetünk 100 évéről mesél az átlagember nézőpontján keresztül. Fő vezérfonala a kronologikus történeti sorrendtől eltérve a gyerekkortól az idős korig követi végig az emberi élet állomásait. A Fortepan gyűjtemény két dolog miatt fontos: közös és szabad - hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Virágvölgyi István. Hozzáfűzte: ezeket a képeket a közösség adta össze, és a közönségnek adja vissza a Fortepan. A privát fotók különlegessége, hogy olyan intimitás látható rajtuk, amely sehol máshol nem lelhető fel. A fényképész és alanya között a privát, családi fotókon a legkisebb a távolság - mondta. A kiállításra érkező látogatót egy egész falas mozgó képvetítés fogadja, amelyen percenként más-más évtizedből származó portréfotóválogatás jelenik meg, hangsúlyozva ezzel is, hogy a tárlat főszereplője az egyszerű magánember. A földszinten emellett az érdeklődők a Fortepan munkáját ismerhetik meg. A Tamási Miidós és Szepessy Ákos által 2010-ben alapított, ma már több mint 110 ezer fényképet tartalmazó gyűjtemény nevét a Forte gyár amatőr fotósoknak gyártott népszerű negatív filmjeiről kapta - mondta el Virágvölgyi István. Az emberi élet stációin a gyerekkortól kezdve a fiatalságon át, egészen az időskorig 200 olyan privát fotó vezeti végig a látogatót, amelyeken, ha figyelmesen nézzük, átsejlik maga a történelem - hangsúlyozta a kurátor. A tárlat emellett további 150 olyan fotót is bemutat, amelyekből 16 nagyobb történet rajzolódik ki. Ezeket a történeteket külön installációkon emeli ki a kiállítás, a fotókhoz tartozó tárgyakkal együtt. A kiemelt történetek között szerepel egyebek mellett Jámbor István szamizdatfotós 1980-as évekbeli képes beszámolója Erdélyről, valamint Urbán Tamásnak az 1970-80- as évek ifjúsági underground kultúráit megörökítő fotóválogatása. Fotótörténeti különlegességet jelentenek Lőw Márton geológus képei. Az első világháborús fogolytáborok mindennapjait megörökítő fotós 1915-ben került Szibériába, majd csak egy kalandos világ körüli hajóút árán tudott hazakeveredni. A magyarországi holokauszt a fotótörténet egyik fehér foltja. Összesen csupán 24 olyan képet ismerünk, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatóak a deportálásokkal, a budapesti gettó életéről pedig egyetlen fotó sincsen - hangsúlyozta Virágvölgyi István. A kiállítás ezt a hiányt külön installáción jeleníti meg. A tárlat utolsó szakaszán a második világháborúban szétlőtt Budapestről szerepel egy válogatás, az archív fotók mellé állítva az egyes helyszínek mai képét. A Minden múlt a múltam című kiállítás augusztus 25-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában. (MTI) A Minden múlt a múltam cfmű kiállításon 200 privát fotó vezeti végig a látogatót az emberi élet stációin, a gyerekkortól kezdve a fiatalságon át, egészen az időskorig (Fotó: MTI)
