Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-16 / 90. szám
www.ujszo.com I 2019. április 16. KÖZÉLET 3 Hamarosan 5500 orvos hiányozhat Az orvosok csaknem fele túllépte 60. életévét, sőt, körülbelül 1500 orvos már 65 évnél is idősebb A minisztérium bízik benne, sikerül megakadályozni a fiatal orvosok elvándorlását (tasr felvétel) NAGYROLAND Pozsony. Belátható időn belül komoly problémát jelenthet, hogy egyre magasabb az országban dolgozó orvosok átlagéletkora. Az egészségügyi minisztérium állítja, tudatosítja az orvosok átlagkorának riasztó növekedését, ezért mindent megtesz, hogy fiatal orvosokat biztosítson a rendelőkbe és kórházakba. A legfrissebb elemzések szerint a szlovák járóbeteg-ellátásban az orvosok csaknem fele már túllépte 60. életévét, sőt, körülbelül 1500 orvos már 65 évnél is idősebb. Az Egészségpolitikai Intézet (IZP) arra figyelmeztetett, hogy az idős orvosok várhatóan egy-két éven belül nyugdíjba vonulnak. Ha ez megtörténik, Szlovákiában akár 5500 orvos is hiányozhat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatal orvosok 18 százaléka az egyetem elvégzése után külföldön kezd praktizálni. Költségvetési problémák Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy véleménye szerint a járóbetegellátás már közel van az összeomláshoz, mert az egészségügyi minisztérium túlságosan könnyelműen viszonyul az orvosok öregedésének problémájához. „A tárcának elsősorban a megfelelő költségvetési feltételeket kellene bebiztosítania a szlovák egészségügy számára. Minden évben arról szól a vita, hogy az orvosok nem kapnak elég pénzt a biztosítóktól a betegek ellátására. A minisztériumnak ezért 2-3 évre előre ki kellene dolgoznia a költségvetést, hogy az orvosok fel tudjanak készülni, és a tárgyalások gördülékenyebbek legyenek. Amíg azonban így működik a rendszer, addig nehéz lesz megakadályozni a fiatal orvosok elvándorlását” - magyarázta a szövetség elnöke. Hozzátette, a járóbeteg-ellátásból azért is hiányoznak a fiatal orvosok, mert a rendelői orvoslás nem elég vonzó számukra. „A tárcának ezért könnyítenie kellene a rendelői praktizálás adminisztratív nehézségein, valamint a szakorvosok fizetését is meg kellene emelni, hogy a fiatalok érdeklődését valóban felkeltse a járóbetegellátás” - mondta Sóth. Bővül a rezidensprogram Az egészségügyi minisztérium elutasította a vádakat, miszerint a tárca nem törődik az elöregedés problémájával. Zuzana Eliásová szóvivő hangsúlyozta, hogy a minisztérium továbbra is keresi a lehetőségeket, melyekkel maradásra bírhatja a fiatal orvosokat. „Folyamatos tárgyalásokat folytatunk az oktatásügyi tárcával, hogy az egyetemek végzősei számára még vonzóbbá tegyük a szlovák munkapiacot, és megkönnyítsük az elhelyezkedésüket. Ennek érdekében már hoztunk néhány lépést, mely ösztönzőleg hathat a fiatal medikusok számára. Ilyen például a rezidensprogram elindítása, melynek segítségével a tárca kifejezetten azokat a szakirányokat célozza meg, amelyekben sok a hiányzó orvos. A 2014-ben indult általános orvosi rezidens programot például már több mint 100 orvos elvégezte. Idén pedig újabb szakirányokkal szeretnénk bővíteni a programot, ezek közé tartozik a sebészeti, az ideggyógyászati, a kardiológiai és az ortopédiai szakirány” - mondta lapunknak Eliásová. Hozzátette, hogy idén az ötöd- és hatodéves egyetemistáknak előadásokat tartanak majd a rezidensprogram előnyeiről és lehetőségeiről. Hosszú távú megoldás Eliásová szerint a minisztérium tisztában van vele, hogy az orvoshiányt hosszú távon csakis rendszerszerű változtatások segítségével lehet megoldani. „A rezidensprogram egy ilyen változtatásnak számít. További hosszú távú megoldás, hogy az orvosi egyetemek tavaly 185-tel több diákot vettek fel. Jelenleg a tavalyi intézkedések kiértékelésével foglalkozunk, ezután pedig következhet a következő tanévvel kapcsolatos tárgyalás” - tette hozzá a tárca szóvivője. Kiska: Gyakran skizofrén az ország külpolitikája Andrej Danko tagadja, hogy valaha is megkérdőjelezte volna Szlovákia euroatlanti irányultságát (TASR-feivétei) Az új kormányra marad a nyugdíjkorhatár-plafon ÖSSZEFOGLALÓ Az ország euroatlanti irányultságának fontosságát hangsúlyozták az ország külpolitikai évértékelő konferencián Andrej Kiska államfő és Miroslav Lajőák (Smer) külügyminiszter, közvetve üzenve Andrej Danko (SNS) házelnöknek, aki rendszeresen jár Moszkvába szolgálati utakra s bírálja az unió szankcióit Oroszország ellen. Pozsony. Az államfő a külügyminisztérium által szervezett konferencián mondott beszédében állította, hogy Szlovákia külpolitikája gyakran skizofrén. „Külföldön politikusaink azt a látszatot keltik, hogy Európa-párti modem országot akarnak, amely egységes véleményen van szövetségeseivel. Amint hazatérnek, akkor skizofrének módjára megjelenik másik arcuk, a populista, melynek egyetlen célja a választásokon való győzelem” - nyilatkozta Kiska. Lajcák szerint nagy hiba, ha valaki tetteivel vagy kijelentéseivel megkérdőjelezi Szlovákia északatlanti irányultságát, mert ezzel csak az ország jövőjével játszadozik. „Ebben a dinamikusan változó világban Szlovákiának az EU-val és a NATO-val kötött partnerségére kell támaszkodnia. Ebben az időszakban nincs tér és idő sem arra, hogy valamilyen bizonytalan alternatívákkal experimentáljunk” - mondta a külügyminiszter. Hasonló véleményen van a lakosság túlnyomó többsége, a Focus közvélemény-kutató ügynökség múlt hétvégén nyilvánosságra hozott felméréséből ugyanis kiderül, hogy az emberek 61,8 százaléka támogatja az ország euroatlanti irányultságát, és csupán 17,9 százalékuk azt a külpolitikát, amelyet Andrej Danko képvisel, s amely inkább Moszkva irányába hajlik. Danko tegnap élesen bírálta ezt a felmérést, szerinte a kérdéseket „bután állították össze”, ugyanis ő - saját bevallása szerint - soha nem kérdőjelezte meg Szlovákia nyugati irányultságát. „Az EU az ország számára a legjobb alternatíva” - fűzte hozzá a házelnök, (dem, tasr) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Július elsejétől ugyan bekerül a szlovák alkotmányba a parlament által nemrég elfogadott nyugdíjkorhatár-plafon, a szociális biztosításról szóló jogszabályba azonban ezt már a jelenlegi kormány még a munkaügyi államtitkár szerint sem lesz képes beépíteni. „A szociális biztosításról szóló jogszabály összehangolását az alkotmány legújabb módosításával a jelenlegi kormány időhiány miatt nagy valószínűséggel már nem lesz képes megvalósítani. Ez így a következő kormányra hárul” - ismerte el hétfőn Ivan Svejna munkaügyi államtitkár a lakosság elöregedéséről szóló pozsonyi konferencián. „Ha be szeretnénk tartani a törvényalkotási szabályokat, akkor a törvény előkészítése legalább fél évet vesz igénybe, ez is csak akkor érvényes, ha tisztában vagyunk vele, mit is szeretnénk. Fél évvel a jövő tavaszi parlamenti választás előtt ugyanakkor már nem lesz érvényes a koalíciós szerződés, ezért azt gondolom, hogy az alapvető módosításokat már az új kormánynak kell meghoznia” - mondta az államtitkár. Az elemzők már korábban figyelmeztettek, hogy minél később hozzák meg a nyugdíjkorhatár-plafon gyakorlati alkalmazásával összefüggő módosításokat, ez annál nagyobb anyagi terhet ró majd az államra. „A 64 évben megszabott maximális nyugdíjkorhatár, ami a gyermeket nevelő nőknél gyermekenként fél évvel lesz alacsonyabb, a bruttó hazai termék (GDP) 1,16 százalékának megfelelő többletkiadást jelent. Ha késünk az ezzel kapcsolatos jogszabályok elfogadásával, az olyan, mint ha egy méretes hógolyót görgetnénk magunk előtt. Minél többet késünk, annál nagyobbra nőnek az ezzel kapcsolatos^ kiadások” - állítja Anetta Caplánová, az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács tagja. „A szociális biztosításról szóló jogszabály összehangolása az alkotmány módosításával minimum fél évet vesz igénybe." Ivan Svejna (Híd) munkaügyi államtitkár Ivan Svejna ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nyugdíjplafon elsőként már azokat a nyugdíjasokat érintheti, akik a következő kormányzati ciklusban, vagyis 2020 és 2024 között vonulnak nyugdíjba, ezért elkerülhetetlen lesz a nyugdíjrendszer újabb reformja. (mi, TASR)
