Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-16 / 90. szám
Árpád-házi Szent Erzsébet lesz Kassa védőszentje A kassai dóm is Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta a nevét (A szerző felvételei) NÉMETI RÓBERT A kassai önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselők megszavazták, hogy Árpádházi Szent Erzsébetet választják a város vódőszentjének. KASSA A javaslatot Jaroslav Polacek főpolgármester terjesztette be, aki ezt korábban a kassai érsekséggel is egyeztette. Az érsekség biztosította őt afelől, hogy a szándékról értesítik a Szentszéket is. Kiemelt tisztelet A szolgáló szeretet védőszentjeként ismert Árpád-házi Szent Erzsébet nevét a kassaiak jól ismerik. „IV. Márton pápának egy 1283-ban keltezett leveléből tudjuk, hogy Kassának már ekkor volt egy Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt temploma. Ez a templom a tatárjárás alatt elpusztult. Nem véletlen, hogy a helyén épített templomnak, azaz a kassai dómnak is ő lett a védőszentje és a nyugati főbejárat timpanonjában az ő kőbe faragott szobra látható. A főoltár középpontjában a Madonnaszobor áll, karján a gyermek Jézussal, jobbján bibliai Szent Erzsébettel- keresztelő Szent János édesanyjával - balján Árpád-házi Szent Erzsébettel, a templom védőszentjével, akinek kezében tálkát és kanalat- jótékonyságának szimbólumait - tart. A főoltár 48 képe közül is 12 Árpád-házi Szent Erzsébet életének fontos jeleneteit mutatja be. Kassai István kőfaragó mester, aki a dóm páratlan remekét, a 16 méter magas szentségházat alkotta, Szent Erzsébet előtt egy csodálatos domborművel rótta le kegyeletét. Ezt a domborművet a kereszthajó északkeleti pillérjéről a dóm 19. századi restaurálásakor helyezték a sekrestye bejárati ajtaja mellé, ahol ma is megcsodálható. A dóm legszebb bejáratának díszítő elemei között is kiemelt helye van Árpád-házi Szent Erzsébetnek. Szobra az északi kettős kapu elválasztó pillérén áll, feje fölött a liliomos címerpajzsot tartó két angyallal” - nyilatkozta lapunknak Szaszák György, Kassa történelmével foglalkozó publicista. Van köze Kassához? Kutatásai során arra a kérdésre is kereste a választ, hogy Kassán mi lehetett az előzménye a Szent Erzsébet-kultusznak, és az egyházi levéltárban van-e valamilyen nyoma annak, hogy miért őt választották az egyhajós plébániatemplom, majd később a dóm védőszentjének. Ezeket a kérdéseket Erdő Péter bíborosnak és Pásztor Zoltán püspöki helynőknek is feltette. „Nem tudtak írásos forrásokról. Valójában érdemi válaszaik sem voltak ezekre a kérdésekre. Én is csak találgatni tudok. Lényegesnek tartom, hogy a történészeknek végre sikerült tisztázniuk, hogy II. András királyunknak ez a lánya Sárospatakon született. Korábban még Pozsony és Óbuda is szerepelt a lajstromukon. Mivel Sárospatak igen közel van Kassához, az itteni hívek biztosan tudtak arról, hogy 1235-ben IX. Gergely pápa az itt világra jött Erzsébetet avatta szentté. Ha ehhez azt is hozzágondoljuk, hogy az ő testvérbátyja volt IV. Béla, aki a tatáijárás pusztítása után Kassára is vendégtelepeseket hívott - egyebek között arról a vidékről is, ahol a húga rövid, de mégis csodálatos életét leélte - elég ok lehetett arra, hogy az itteni magyarokkal összeházasodó vendégek is egy akarattal választották közös templomuk védőszentjévé Árpád-házi Szent Erzsébetet” - mondta Szaszák. Regényes életút Szaszák szerint Árpád-házi Szent Erzsébet élete Rómeó és Júlia történetével vetekszik. „Gondoljunk csak bele: négyéves, amikor II. András király lányát a kor szokásainak megfelelően eljegyzi I. Hermann türingiai tartománygróf fia. Erzsébet előbb Eisenachba, majd Wartburgba kerül. Az irodalom és zenekedvelő tartománygróf és mélyen vallásos felesége mellett igen jó nevelést kapott. 1216-ban viszont a férjének szánt, betegeskedő Herman 19 éves korában meghalt. Ekkor egy kis ideig kérdésessé is vált, hogy mit kezdjenek Erzsébettel, de mivel kiderült, hogy Herman öccse, Lajos és Erzsébet között a pajtási szeretet igaz szerelemmé érett, 1221-ben hozzáadták feleségül. Lajos Erzsébettel boldog házasságban élt. Mikor megszületett az első gyerekük, Erzsébet menedékhelyet alapított az árva gyerekeknek és segíteni kezdte a szegényeket. Második gyermekük megszületése után hálából - Európában elsőként - kórházat létesített, ahol maga is segített a betegek ápolásában. Harmadik gyermekük születését férje már nem élte meg, mert II. Frigyes oldalán vazallusként részt vett a keresztes hadjáratban, ahol életét vesztette. Ez nagy csapás volt Erzsébet számára, mint ahogy korábban az is, amikor utólag értesült arról, hogy édesanyja - a Bánk bán Gertrud királynéja - milyen tragédia áldozata lett” - mesélte Szaszák. 24 évesen hunyt el „Alighanem ezek is erősítették abban a hitében, hogy folytassa vezeklő életét, ápolja a betegeket, segítse a szegényeket. A pápa engedélyezte volna, hogy újból férjhez menjen. A császár, II. Frigyes meg is kérte a kezét, de ő kikosarazta. Végig hű maradt szeretett férjéhez. 2019. április 16. I www.ujszo.com Sógorai viszont már nem tudták elviselni a jótékonykodásait. Elzárták férje birtokainak jövedelmétől, és eltiltották saját vagyonának kezelésijogától is. Valójában ő korábban is a maga vagyonát osztogatta, mert volt mit. Mikor négyéves korában Thüringiába indította az édesapja, hozományként Pozsonyból harminckét társzekér aranyat és ezüstöt indítottak útnak, tehát nem volt szegény ez a magyar királylány. Lelkiérőben, hitben és meggyőződésben is erős és gazdag volt. Megfogta gyermekei kezét és észrevétlenül elment velük Wartburg várából. Fonásból és megmaradt ékszereiből tartotta fenn magát és gyermekeit. Eckberg bambergi püspök fogadta be Pottenstein várába, majd Marburgba költözött, ahol Assisi Szent Ferenc harmadrendjének a tagja lett. Ettől kezdve a haláláig tartóan szürke köntösben járt” - mesélte a publicista. Árpád-házi Szent Erzsébet 24 évesen hunyt el. Emlékét őrző utókor A sírja mellett számos csoda történt, de ezekre az életében is akadtak példák. IX. Gergely pápa 1235-ben ezért szentté avatta. Á sírja fölé Margburgban 1236-ban kezdték el építeni a Szent Erzsébet -templomot, ami 1283-ra készült el. Magyarországon IV. Béla Kápolnán építette fel tiszteletére az első templomot 1244-ben. „Érdekes IV. Márton pápának az az 1283-ban keltezett levele, ami megemlíti, hogy Kassának van egy Erzsébet tiszteletére felszentelt temploma. Ez ugyanis azt erősíti meg, hogy ezt a várost igen közvetlen és szoros kapcsolat fűzte Erzsébethez. És nemcsak akkor, hanem később is. Szinte a csodával határos, hogy az évszázadok során Árpádházi Szent Erzsébet nemcsak a dómnak, hanem Kassának is volt már a védőszentje, és 2019-ben egy újabb képviselő-testületi határozat alapján újra az lett” -tette hozzá Szaszák. ÁLLÁSHIRDETÉS ra Az UJ SZÓ tudósítókat keres a Régió rovatba - a királyhelmeci, a rimaszombati és a galántai régióban Alapkövetelmények: / jó nyelvhelyesség és íráskészség ✓ a régió alapos ismerete ✓ a szlovákiai politikai rendszer ismerete / az aktuális szlovákiai belpolitikai helyzet ismerete, /jó kommunikációs készség és megbízhatóság / alapvető számítógépes ismeretek, szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok használata, / szlováknyelv-tudás Előnyt jelent: ✓ újságírói tapasztalat / felsőfokú végzettség / az angol vagy a német nyelv ismerete Amit kínaiunk: / munkavégzési eszközök: laptop, telefon / rugalmas munkaidő / szakmai fejlődési lehetőség / kapcsolatépítési lehetőség / felelősségteljes feladatok ✓ a munkavégzés helye: az adott régióban - home office / teljesítményalapú bérezés ✓ étkezési támogatás Jelentkezni lehet: e-mailben: ujSZO@ujszo.COm A jelentkezéshez kérjük csatolni az életrajzot és egy regionális témájú írást. Az érdeklődők jelentkezését 2019. április 18-ig várjuk.
