Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-02 / 78. szám

www.ujszo.com I 2019. április 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A változás előszele A visszafogottságra, a tisztességre, a hitelességre voksolt a többség A polgárok a változásra voksoltak. Zuzana Ca­­putová győzelme nem egy korszak határa, hanem olyan változások előszele, amelyek végkimenetelét ma még nehéz megjósolni. Változás, váltás. Ez a márciusi elnökválasztás fő üzenete. Az em­berek többsége nem kér a Smer által működtetett rendszerből, jelöljenek Ficóék bárkit, az leküzdhetetlen hátránnyal indul. A változás akarása nem új keletű, ne feledjük, már a legutóbbi országos választáson, 2016-ban is ilyen eredmény szüle­tett. Csak akkor még nem juthatott érvényre, a Smert ugyanis meg­mentették azok a pártok, amelyek előzetesen szintén a változás jelsza­vával kampányoltak. Az államfő­­választáson ez nem fordulhat elő, a többségi választási rendszerben a legerősebb győz, nincsenek kisebb partnerek, akik segítő kezet nyújta­nak Ficónak. Zuzana Caputová több elsőséget is elkönyvelhet (nő, legfiatalabb, nem kommunista), ám egyelőre csínján kell bánni a korszakhatáros jelzőkkel. Egyrészt mert egy ál­lamfőt is a tevékenysége minősíti, nem a választási eredménye, más­részt mert várhatóan csak előszele annak, ami következik. A következő fél évben úgy ala­kulhat át a politikai paletta, hogy mire lehull az első hó, rá sem is­merünk. Caputová győzelme erőt adhat a progresszíveknek, Kiska napokban várható bejelentése pe­dig tovább darabolhatja a jobbol­dali tortát, átalakítva a belső erővi­szonyokat. Sulik nem véletlenül óvatos, Matovic nem véletlenül ideges. A konzervatív oldalon sorra alakulgatnak a „még konzervatí­vabb” szlogenű apró formációk, a „magyar politikai kérdés” pedig még várat a megoldással. Harabin szerzett 14%-ot, és a rá szavazók jó része még pártot keres magának. A körülményekhez képest Maros Sefcovic tisztességes vereséget szenvedett - lehetett volna ez sok­kal rosszabb is -, ám a vereség el­sősorban nem az övé, hanem a Smeré. Ahogy Peter Kazimir, a tá­vozó pártalelnök fogalmazott a vá­lasztás után: a párt nem hazudhat magának, ezt a választást elvesz­tette. 2014 óta tart a széria, 2016- ban szerencséjük volt, hogy akadt pár politikus, aki mentőövet dobott Ficónak. 2017-ben a megyei vá­lasztáson égtek, tavaly az önkor­mányzatin. Idén pedig még előt­tünk az EP-választás. Sok lesz ez a visszavonulását folyamatosan elodázó-elbaltázó Ficónak. Az eredményekből pedig várhatóan azt a következtetést vonja majd le, hogy jobb bekeményíteni, radika­­lizálódni, hogy megtartsa maradék táborát és a harabini-kotlebai jobbszélről valamit még lecsípjen. A választók változást akarnak, ám ennek ígérete önmagában kevés lett volna Caputovának a győzelemhez. Az autentikus hang, a visszafogott­ság és a hitelesség volt az, ami ki­emelte őt a mezőnyből. Amikor pe­dig a legesélyesebb jobboldali je­löltté vált, minden ment magától— csak arra kellett ügyelnie, hogy ne kövessen el végzetes hibát. A kam­pány „hűtése” jól sikerült, ezt mu­tatja a rekord alacsony részvétel is. Most Caputován a sor, hogy a változó pártpolitikai paletta és erőviszonyok mellett az elnöki hi­vatal a nyugalom és racionalitás szigete legyen. A változás mellett alighanem erre is szavaztak a vá­lasztók. Fontána preZuzanu (Cartoonizer) Rajtol a parlamenti választási kampán Nagyok az elvárások a politi­kai újonc Zuzana Öaputovával szemben, elnökválasztási győ­zelme már a jövő évi parlamen­ti választást megelőző küzde­lem kezdetót jelzi - írták az államfőválasztásról a szlovákiai lapok. Meg kell őrizni a józanságot, mert csak most kezdődik az a küzdelem, amelyben eldől, hogy milyen or­szágban fogunk élni - áll a Sme kommentárjában. Caputová győ­zelmi beszéde után azonnal elkez­dődött a jövő évi parlamenti vá­lasztási kampány, a Progresszív Szlovákia és az Együtt (Spolu) ve­zetői megpróbálják kiaknázni Caputová győzelmét. Caputová egy, a szélsőségesség elleni megelőző intézkedés, győ­zelme ugyan megkérdőjelezhetet­len, de az ünneplés befejeztével ra­cionalizálni kell a vele szembeni elvárásokat - írta a Hospodárske noviny. Az írás rámutat: öt évvel korábban, Andrej Kiska megvá­lasztása után sok szó esett a re­ményről és a változásról, de vissza­tekintve egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy ezt a válto­zást ilyennek akartuk látni. A lap úgy véli: a női jelöltek megítélésének tekintetében Caputová győzelme nem tekinthető forradalomnak, sokkal inkább fej­lődésnek, amit az mutat, hogy a szlovák elnökválasztások történe­tében induló női jelöltek által szer­zett szavazatok száma folyamato­san nőtt. (MTI) Kulturális veszteségeink 36. JUHÁSZ KATALIN E gyszerre három dolog is eszembe jutott, amikor vasárnap átál­lítottam a lakás minden óráját. Először is az, hogy az Európai Parlament döntésének köszönhetően nem sokáig kell már ab­szolválnom ezt a procedúrát, nyújtózkodva, falra mászva, me­chanikus szerkezeteket tekergetve. Aztán az, hogy nemrég olvastam egy hírt, mely szerint Nagy-Britanniában egyre több iskolában cserélik le a ré­gi, hagyományos faliórákat, mert a gyerekek nem képesek leolvasni az időt, és dolgozatíráskor nem tudják, hány percük van még. A The Telegraph című lap járt utána a problémának, közzétett egy vide­ót is, amelyen analóg órát mutogatnak az utcán leszólított 10-12 évesek­nek. A srácok csak csóválják a fejüket, vagy elviccelik a dolgot. A Brit Is­kolaigazgatók Szövetségének képviselője szerint a 18 évnél fiatalabbak egyre kisebb százaléka ismeri a hagyományos időmegjelenítést, mert leg­inkább a számítógépek, telefonok digitális kijelzőiről olvassák le az időt. Sőt, nincs is türelmük megérteni, hogyan működik egy kör alakú számla­pon a két mutató. Nálunk egyelőre nincs óracsere dolgozatíráskor, de ami késik, nem mú­lik. Nézzenek csak szét: egyre kevesebb csuklón látni karórát - hacsak nem spéci okosóráról van szó. Kiment a divatból, illetve felesleges lett, hiszen minden zsebben ott lapul a telefon. Amelyen persze be lehet állítani hagyományos óralapot is, de kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Gondol­junk csak bele: lehet, hogy tíz-tizenöt év múlva értelmét veszti az a meg­határozás, hogy „az óramutató járásával megegyező/ellentétes irányba”. És száz év múlva talán már az „óramutató” szó is ismeretlen lesz, esetleg múzeumokban nézhetjük meg, mi is volt az. Higgyék el, még a regényekben sem maradnak meg a szavak, ha a régi eszközök eltűnnek a mindennapjainkból. Mondok egy példát. Kosztolányi Dezső 93 évvel ezelőtt írta az Édes Annát. Akkoriban minden rendes ház­tartásban használtak habmerő kanalat. Ez egy tésztaszűrőhöz hasonló lyu­kacsos kanál volt, amellyel a habosra forrt ételről, főleg a húslevesről szedték le a habot. A regény első kiadásában is előkerül ez az eszköz, a negyven évvel későbbi kiadás szerkesztője viszont már nem tudta, mi lehet az. Hibának, elírásnak vélte, és kijavította habverő kanálra. Ismét eltelt pár évtized, ismét kiadták a regényt, és az akkori szerkesztő lazán kihúzta a feleslegesnek ítélt „kanál” szót, így maradt a „habverő”. Nem viccelek, utána lehet nézni! Azt pedig nyilván minden magyartanár és szülő tudj a, hogy Arany Toldijának első sorát (Ég a napmelegtől a kopár szik salja) már nem értik meg a mai diákok, el kell magyarázni. Számomra a kecsesen mozgó, díszes óramutatók eltűnése legalább akkora veszteség (lesz), mint a régi versekben megőrzött, csodálatos magyar szavak kikopása a nyelvből. Nem beszélve az olyan konyhai eszközökről, amelyek talán ma is hasznosak lennének, de sehol sem lehet már beszerezni őket. Nyilván azért koptak ki a használatból, mert sok helyet foglaltak az egyre összébb zsugorodó lakótelepi konyha­­szekrények fiókj aiban... FIGYELŐ A túlzott nacionalizmus háborúhoz vezet Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét nem érdekli, ha Orbán Viktor kormányfő kam­pányt folytat ellene, sokkal jobban zavarja az idegengyűlölet. A poli­tikus erről vasárnap este beszélt az olasz köztelevízióban. Jean-Claude Juncker az európai parlamenti választásra vonatkozó kérdésre azt mondta: .Jobban ag­gaszt a magyar miniszterelnök túl­zott nacionalizmusa, másokkal szemben politizál, elutasít máso­kat, nem enged be szerencsétlene­ket, mivel a menekültek minde­nekelőtt szerencsétlenek. Én az idegengyűlölet minden formáját ellenzem”. Juncker szerint ez a faj­ta nacionalizmus háborúhoz vezet. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, nem a nemzeti szu­verenitást kritizálja. „Szeretem a nemzeteket, történelmet, tájakat, kultúrát, a sokszínűséget, de a nemzeti identitáson túl figyelembe kell venni az európai identitást is”­­mondta. Juncker aggodalmát fejezte ki Olaszország gazdasági helyzete miatt, példaértékűnek nevezte vi­szont azt, amit az ország tett a mig­ráció ügyében. „Az EU legalább egymilliárd euróval segítette Olaszországot. Talán az európai szolidaritás elégtelen volt, de min­den lehetségest megtettünk” - je­lentette ki a politikus. (MTI) A köpködő bécsi groszmutti és a muszlim lány Erre mondják: akkorát köpött, hogy megállt a villamos. Egy bécsi villamosmegállóban szidalmaztak és leköptek egy fiatal muszlim nőt a hétvégén. Az esetről felkerült egy videó is a közösségi oldalakra, amelyet a bántalmazott fiatal nő vett fel titokban. Az idős asszony különféle szitkokat és fe­nyegetéseket vágott a fejéhez, majd leköpte. „Ez az én országom, te ringyó! Majd az FPÖ mindegyikő­­töket kiebrudal innen” - fenyege­tőzött a nő, a kormányzó Osztrák Szabadságpártra utalva. A fiatal nő kiállt magáért, és azt mondta, hogy Ausztria az ő hazája is, és ott született. A muszlim nőt több járókelő védelmébe vette, ami csak olaj volt a tűzre. Az idősebb asszony végül leköpte őt, majd el­szaladt, és közben azt kiabálta: Se­gítség, egy bűnöző! Sebastian Kurz kancellár elítélte és visszataszítónak nevezte a történ­teket. (MTI) MÓZES Q7AROI f

Next

/
Oldalképek
Tartalom