Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-02 / 78. szám
KÜLFÖLD 2019. április 2. I www.ujszo.com Fölényesen vezet a humorista Az ukrán elnökválasztáson Volodimir Zelenszkijé és Petro Porosenkóé a legtöbb szavazat Az esélyes Zelenszkij nem viccel, valóban a nép szolgája akar lenni (tasr/ap) RÖVIDEN Trump le fogja zárni a déli határt Washington. Valami drámainak kellene történnie ahhoz, hogy Donald Trump elnök ne zárja le az amerikai-mexikói határt - jelentette ki Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke, aki hangsúlyozta, egyedül márciusban mintegy 100 ezer ember akart átkelni az Egyesült Államok déli határain. Kellyanne Conway, Donald Trump belpolitikai főtanácsadója kijelentette: az elnök nem blöffölt, amikor a napokban a határok lezárását helyezte kilátásba. „Nyugodtan komolyan vehetik az elnököt”-fogalmazott. (MTI) Rövidesen szabadul Kim gyilkosa Kuala Lumpur. Várhatóan májusban szabadul az észak-koreai vezető féltestvére halálának ügyében megvádolt vietnámi nő, miután a malajziai ügyészek visszavonták a gyilkosság vádját Doan Thi Huonggal szemben, ő elismerte, hogy „szándékos testi sértést követett el egy veszélyes eszközzel” - közölte ügyvédje. Az illetékes bíró 3 évi börtönbüntetésre ítélte a 30 éves vádlottat a tegnapi tárgyaláson, de a nő jó magaviseleté miatt ennek egyharmadát elengedte. Beszámítva az eddig börtönben eltöltött időt, a két év májusban lejár. Két éve Kuala Lumpur repülőterén ölték meg az észak-koreai diktátor féltestvérét, Kim DzsongNamot. * (MTI) Speciális műholdat lőtt fel India Újdelhi. Ellenséges radarokat felderítő műholdat bocsátott fel India, egyidejűleg 28 másik, külföldi műholdat is Föld körüli pályára állítva - jelentette az NDTV indiai hírtelevízió. A 436 kilogrammos EMISAT műhold, amelyet az India déli részén lévő szriharikotai űrrepülőtérről indítottak, a Föld felett 749 km-es magasságban kering. A műhold katonai és titkosszolgálati feladatokat lát el. Ellenséges radarokat figyel majd meg, miközben meghatározza helyzetüket. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A szavazatok bő 7096- ának feldolgozása után biztossá vált, hogy egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint falát az ukrajnai elnökválasztás vasárnapi 1. fordulójában, így biztosan 2. fordulót kell tartani. A kót továbbjutó Volodimir Zelenszkij humorista ás Petro Porosenko jelenlegi államfő. A 2. fordulót április 21-án tartják. A szavazatok több mint 70 százalékának összeszámlálása után továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezet 30,45 százalékos eredménnyel, a 2. helyen Petro Porosenko jelenlegi államfő áll 16,19%-kal. Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje a részeredmény szerint a szavazatok 13,15%-át szerezte meg. A Donyec-medencei hadműveleti övezetben összesen 79 szavazókört hoztak létre, ahol a fegyveres erőknek a térségben szolgáló tagjai adhatták le a voksukat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál által közölt térképen az látható, hogy az eddigi részeredmények alapján Tegnap folytatódtak a törekvések a brexitdráma megoldására, miután elmaradt a britek Európai Unióból való kilépése az eredetileg múlt péntekre meghatározott időpontban. London. Az alsóház elé kerültek azok az alternatív megoldások, amelyeket a képviselők a kormány ellenzésével dacolva dolgoztak ki. A kérdés, ezek valamelyike megszerzi-e a többséget, és ezzel nyomás gyakorolható-e a kormányra. A jelenlegi állás szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy ha nincs megfelelően támogatott B terv, akkor a britek április 12-én kiesnek az unióból. Ha a londoni parlament addig nem fogadja regionális bontásban Porosenko három szomszédos nyugat-ukrajnai megyében áll az első helyen: Ivano- Frankivszkban, Lvivben és Temopilban. A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a Moszkvabarát Jurij Bojkóra szavaztak a legtöbben, Zelenszkij pedig a második helyen végzett. Az összes többi megyében viszont, beleértve Kárpátalját, Zelenszkij szerezte meg a legtöbb szavazatot. Zelenszkij ismert komikus Ukrajnában, számos romantikus vígjátékban, sok tévéműsorban szerepelt már. Az orosz anyanyelvű, ukrajnai zsidó értelmiségi családba született, óvodás éveit Mongóliában töltött 41 éves humorista-politikus bírálói szerint szorosan kötődik Igor Kolomojszkijhoz, aki Ukrajna egyik legbefolyásosabb oligarchája. Megfigyelők Zelenszkij győzelmét elsősorban azzal magyarázzák, hogy az ukrán társadalom a végletekig kiábrándult a politikai elitből. Másfelől viszont hatékonynak bizonyult újszerű kampánya is, amelyben nem a hagyományos televíziós, óriásplakátos információhordozókra építettek elsősorban, hanem az internetre, jól kihasználva a közösségi és megosztó portálok nyújtotta lehetőségeel Theresa May és Brüsszel megállapodását, amit eddig már háromszor elvetett, és a kormány nem tudja alaposan megindokolni, miért és mennyi időre kér újabb halasztást az uniótól, akkor bekövetkezhet a hosszú késlekedés helyett a sokak által félt rendezetlen távozás, az ún. kemény brexit. A May-kabinet mostanra minden reményt feladott, hogy a tíz északír unionista képviselő átsegíti a megállapodást a célvonalon. A kialkudott szerződés biztosítékként (backstop) emlegetett rendelkezése alapján nem zárható ki, hogy Eszak-írország a későbbi kereskedelmi tárgyalások esetleges kudarca nyomán az Egyesült két. Weboldalának látogatottsága például meghaladta a 2,3 milliót, amivel nagyjából elérték azt a szintet, amelyet Barack Obama amerikai elnök a 2008-as elnökválasztási kampányakor arányosan elért. Olekszandr Donyij politikai elemző azzal magyarázta Porosenko bejutását a második fordulóba, hogy a várakozások ellenére az államfő presztízsének mégsem ártott annyira az állami hadiipari vállalatnál kipattant kor-Korlátozott áramellátás Caracas. Az áramszolgáltatás 30 napos korlátozását jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök, miután márciusban négy súlyos áramkimaradás nehezítette meg a belpolitikai és gazdasági válság sújtotta ország életét. Maduro az állami televízióban jelentette be a kormány tervét az áramellátás szabályozására, amelynek keretében „egyensúlyba hozzák az áramtermelés és -elosztás folyamatát a fogyasztással”. Beszédében az államfő azzal magyarázta az utóbbi hetek áramkimaradásait, hogy Washington „terrortámadást követett el Venezuela energiaellátóhálózata ellen”. Juan Guaidó ellenzéki vezető szerint nem amerikai összeesküvés, hanem forráshirupciós botrány. Másfelől bevált az a választási retorika, amellyel maga mellé tudta állítani a hazafias érzelmű választókat. Sokakkal sikerült elhitetnie, csak ő képes megvédeni Ukrajna érdekeit, így mindenki, aki ellene van, az orosz érdekeket képvisel. „Azzal a tézissel, hogy aki Porosenko ellen van, az Putyin mellett áll, sikerült csapást mérnie Julija Timosenko választói táborára” - konstatálta a a szakértő. (MTI, 444.hu) ány és a hanyag karbantartás okozza az áramkimaradásokat. Péntek kora este borult ismét sö; tétségbe a venezuelai főváros, Caracas és több nagyváros. Az ener: giaellátást előzőleg épp péntekre : hozták helyre a hatóságok, miután • 4 napig nem volt áram a délamerikai ország több térségében. Az újabb áramkimaradás elleni tiltakozásul az emberek szombaton lábasokat és serpenyőket ütögetve I vonultak ki az utcákra tüntetni. Vasárnap tiltakozók gumiabroncsokat és farönköket gyújtottak fel Ca; racas belvárosában, az elnöki palota közelében. Venezuela legsúlyosabb áramkimaradása március 7-én kezdődött: szinte az egész or: szág sötétségbe borult 5 napra. (MTI) Királyság többi részétől eltérő vámunióba kényszerülhet. (Nsz, ú) Kikapott a török elnök Ankarában és Isztambulban Brexitdráma: új felvonás Brunei: embertelen új törvények Genf. Kegyetlennek és embertelennek nevezte az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala az új, szigorított brunei büntető törvénykönyvet, és felszólította a délkelet-ázsiai országot, ne léptesse életbe a módosításokat. Az április 3-tól érvényes új jogszabályok megkövezéssel büntetnék a melegeket és a házasságszédelgőket, míg a tolvajoknak kézlevágást helyeznek kilátásba. Halállal lakolhatnának az erőszaktevők, a rablók és Mohamed próféta becsmérlői is, az abortuszért nyilvános megkorbácsolás járna. Ráadásul az új büntetésekről szóló kiegészítések a gyerekekre is vonatkoznának. Az olajban gazdag 400 ezer lakosú szultánságban 2014 óta érvényes az iszlám törvénykezés. (MTI) Az ankarai főpolgármesteri szék után az isztambulit is elveszíteni látszik a török Igazság ás Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi helyhatósági választás eredményeként. Ez komoly csapás a teljhatalmú Ergogan elnök számára. Ankara. 99,8%-os feldolgozottságánál az AKP-s induló, Binali Yildirim a szavazatok 48,51, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu már a 48,79%-át tudhatja magáénak. A másik kulcsfontosságú városban, Ankarában az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas továbbra is biztosan vezet, 50,90%-on áll, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki a szavazatok 47,10%-át szerezte meg eddig. Úgy tűnik, az AKP másfél évtized után elveszíti a fővárosi főpolgármesteri széket. A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kema-Erdogan török elnök szavaz. Már nincs minden hatalom a kezében. (íasr/ap) lista. A CHP jelöltje, Mustafa Tunc Soyer a voksok 58,06%-át birtokolja, és jelentős az előnye a kormánypárti Nihat Zeybekcivel szemben, akinek 38,67%-nyi szavazata van. A kelet-törökországi Maiatya tartomány egyik kis falujában két ember meghalt egy szavazóhelyiségben kitört lövöldözésben. Recep Tayyip Erdogan államfő, aki egyben az AKP elnöke is, kijelentette: ahogy 2002 óta mindig, az AKP most is egyértelmű fölénnyel nyert a megméretésen. Erdogan kijelentette: az emberek láthatóan megértették azt az üzenetet, amelyet a kampány során Törökország túlélésének kérdésével kapcsolatban hangoztatott. A török elnök egyúttal kilátásba helyezett egy gyökeres, erős gazdasági reformot a választás után. Az elnök optimizmusának ellentmond, hogy jelentősen gyengült a török líra, értékének2,5%át veszítette el a dollárral szemben, a gazdaság pedig recesszióba került. A helyhatósági választás eredményét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd a végrehajtó elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta. A következő választás előreláthatólag 2023-ban lesz Törökországban, akkor az államfő személyéről és a parlament összetételéről döntenek a szavazók. (MTI)
