Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-11 / 86. szám

2 I KÖZÉLET 2019. április 11. I www.ujszo.com Könnyelműen internetezik a lakosság Két év alatt 1500 idős embernektartanak képzést (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Bár Szlovákia lakosságának csaknem két harmada naponta használja az internetet, többségük csak alig, vagy egyáltalán nincs is tisztában a kockázataival - derült ki az Eurobarometer legújabb felméréséből. Az internetes bűnözés veszélyei­nek leginkább a gyerekek, valamint az idősek vannak kitéve. Az Eurobarometer felmérései alapján az intemethasználók száma az utóbbi öt évben jelentős mérték­ben növekedett az Európai Unió tag­országaiban. Míg 2013-ban az em­berek 57 százaléka használta napon­ta az internetet, addig 2018-ban ez az arány már 73 százalékra növekedett. Szlovákia 8 százalékkal marad el az uniós átlagtól, vagyis a megkérde­zettek 65 százaléka vallotta, hogy minden nap internetezik. Az idősek is interneteznek Korosztályok tekintetében a fel­mérés nem hozott meglepetést: Szlovákiában a fiatal generáció kö­rében a legtöbb az intemethasználó. A 15 és 24 év közötti fiatalok 92 szá­zaléka naponta internetezik, a 25 és 39 év közöttieknél ez az arány 87 százalék, a középkorú lakosoknál pedig 74 százalék. Az idősebb, 55 év fölötti lakosság életében jóval ki­sebb szerepet játszik az internet: a megkérdezettek mindössze 30 szá­zaléka használja minden nap. Vi­szont ez az arány is nő: a 2017-es adatokhoz képest 4 százalékkal ma­gasabb azoknak az időseknek a szá­ma, akik naponta használják a vi­lághálót. A többség tájékozatlan Az intemethasználók száma fo­kozatosan növekszik, de mindössze 4 százalékuk érzi úgy, hogy jól in­formált az internetes bűnözés veszé­lyeit illetően. 41 százalék választot­ta az „eléggé informált” lehetőséget. Ezzel szemben a megkérdezettek 52 százaléka vagy csak alig, vagy egy­általán nincs is tisztában az internet veszélyeivel, 3 százalékuk pedig nem tudja eldönteni, hogy kellőkép­pen informált-e. Nem adunk a biztonságra Báramegkérdezettektöbbmint 70 százaléka nagy veszélynek értékelte a személyes adatok elrablását, vala­mint az internetes fizetésekkel kap­csolatos csalásokat, a többségük még sem védi magát eléggé a fenyegeté­sekkel szemben. A felmérés adatai szerint ugyanis a felhasználók mind­össze 15 százaléka ódzkodik attól, hogy megadja a személyes adatait a weboldalakon. Szintén csak 15 szá­zalékuk használ különböző bejelent­kezési kódokat az egyes honlapo­kon. A megkérdezettek 27 százaléka látogat csak olyan oldalakat, ame­lyekben valóban megbízik, és mind­össze 42 százalékuk telepített vírus­irtó programokat a számítógépük védelme érdekében. Veszélyes álhírek A felmérés alapján a legtöbben kommunikáció és tájékozódás céljá­ból használják az internetet. A meg­kérdezettek 77 százaléka e-mailezik, 61 százalékuk híreket olvas, és ugyanennyien használják a közössé­gi média felületeit is. Ezzel kapcso­latban az egyik legnagyobb veszély az álhírek terjedése. A Trasnparency International Slovensko (TIS) nem­régiben arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi évek felmérései szerint az idősek sokkal könnyebben bedőlnek az álhíreknek, mint a fiatalabb, vagy a középkorú emberek. Az e-mailben küldött körleveknek például négy­szer könnyebben dőlnek be, mint mások. A TIS ezért egy kampányt indított, melynek keretében az elkö­vetkezendő két évben 1500 idős em­bernek tartanának iskolázásokat az álhírek kiszűréséről. Modern szűrők A közösségi médiában terjedő ál­hírek ellen már több szűrőt is létre­hoztak. Az egyik legújabb a Check­­bot, melynek készítői állítják, a prog­ram segítségével könnyedén el lehet dönteni egy hírről, hoj^y valós-e, vagy sem. A szűrő a Messenger üzenet­küldő alkalmazásban működik, ezen keresztül kell elküldenünk a gyanús hír linkjét. Ezt követően a Checkbot lefuttat egy ellenőrzést a megbízha­tatlan és veszélyes oldalak adatbázi­sában. Amennyiben gyanúsnak ítéli az általunk küldött oldalt, megkeresi a cikkben lévő kirekesztő és gyűlöletszító szavakat. Ebből azon­nal látni, hogy az adott portál inten­zíven szegregál másokat, ez megle­hetősen gyakori az álhíreket népszerűsítő oldalaknál. Amikor már egyértelmű, hogy egy megbízhatat­lan oldal hírét olvastuk, tanácsokkal lát el minket, amik alapján a jövőben könnyebben tudjuk szelektálni az ol­dalakat. A Checkbot hátránya, hogy egyelőre csak a szlovák nyelvű hí­reknél működik. Szintén az álhírek szűrésére szol­gál a konspiratori.sk nevű internetes oldal, melyen megtalálható az álhí­reket teijesztő portálok listája. A weboldal jelenleg 144 gyanús hír­portált jegyez. RÖVIDEN Sztrájkkészültség az acélműben latos tevékenységtől. Az ítélet nemjogerős. (TASR) Kassa. Sztrájkkészültséget hir­detett a kassai U. S. Steel acélmű szakszervezete, mivel kilenc tár­gyalási forduló után sem sikerült megegyeznie a munkáltatóval a béremelés mértékében. Míg a szakszervezet eredetileg 120 eu­­rós átlagos béremelést követelt, amit fokozatosan 70 euróra vitt le, a cég vezetése legfeljebb 20 eurós tarifabér-emelést tart elfo­gadhatónak. „A célunk, hogy a vállalatnak elégedett alkalma­zottai legyenek. Az európai munkáért megérdemeljük az eu­rópai béreket” - nyilatkozta Juraj Varga, a Kovo U. S. Steel Kosicé szakszervezeti tanácsá­nak az elnöke. „Csalódottak va­gyunk a sztrájkkészültség kihir­detése miatt, de bízunk benne, hogy sikerül folytatnunk a pár­beszédet” - mondta Ján Baca, a vállalat szóvivője. A több mint 12 ezer embert foglalkoztató acélműben tavaly a bruttó átlag­bér az összes tétellel együtt 1876 euró volt. (TASR) Faliújságtender: újabb ítélet Pozsony. Három év feltételes . szabadságvesztést szabott ki Zdenka K.-ra a faliújságtender ügyében a Bazini Specializált Büntetőbíróság. Büntetését négy évre felfüggesztették. A tör­vényszék szerint a vádlott bűnös a közbeszerzési eljárás és nyil­vános árverés manipulálásának ügyében. Az ítélet részeként 6000 eurós pénzbírságot is kiszabott rá a bíróság, és négy évre eltiltotta őt a közbeszerzésekkel kapcso-Nyugdíjplafon: Kiska aláírta a törvényt Pozsony. Andrej Kiska államfő tegnap aláírta az alkotmány módosítást, amely 64 évben szabja meg a maximális nyugdíj­­korhatárt. A módosítás, melyet nemrég 91 támogató szavazattal fogadott el a parlament július 1-jén lép hatályba. A nyugdíj­­korhatár a következő években fokozatosan évente mintegy 2 hónappal emelkedik eddig a szintig, várhatóan 2030 táján éri el a törvényben meghatározott plafont. A gyermeket nevelő nőknél gyermekenként fél évvel lesz alacsonyabb a maximális korhatár. (nar, TASR) 723 új munkahely Bártfán Bártfa. A regionális akcióterv keretén belül a Bártfai járásban eddig 723 új munkahelyet hoztak létre, ami több mint a fele a ter­vezettnek, amelyet várhatóan 2022-ig kell megvalósítani. Ezt a szerdai, Bártfán tartott ki­helyezett kormányülés után je­lentette ki Richard Rasi (Smer), a beruházásokért és digitalizálá­sért felelős miniszterelnök­helyettes. „Az akcióterv elfoga­dása óta 12,3 százalékról 10,6 százalékra csökkent a munka­­nélküliség” - számszerűsített a miniszterelnök-helyettes, 2022-ig szeretnék 9 százalék alá csökkenteni. A járás mintegy 3,7 millió eurót kap a program kere­tében, ebből eddig 1,5 milliót használtak fel. (tasr) Nem lesz változás a rendőrség élén (TASR-felvétel) IBOS EMESE Új szabályok szerint a szakmai bizottság után a parlament védelmi bizottsága is meghallgatta a rendőrfőkapitányi és a belső ellenőrzés igazgatói posztjának várományosait. A szavazás alapján nem lesz változás a testület élén. Pozsony. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter a jelenlegi rendőr­főkapitány, Milan Lucansky és a prágai rendőrattasé, Ivan Sevcík kö­zül nevezheti ki az új rendőrfőkapi­tányt. A két jelölt jobbára a kor­mánykoalíció képviselőitől kapott bizalmat. A bizottság egyébként há­romjelöltet hallgatott meg. Ha az elkövetkező négy évben is Milan Lucansky irányítaná a rendőri testületet, átszervezné a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget (NAKA), nagyobb figyelmet fordí­tana a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálására, és szigorítaná az át­világítást. Utóbbit a rendőrök egy szűkebb köre végezhetné elektroni­kus igazolvánnyal. A bérek és a sze­mélyi kérdések szempontjából sta­bilizálná a testületet, melynek jelen­tős számú rendőr int búcsút. A kép­viselők kérdéseire válaszolva Lucansky kijelentette, hogy a rend­őrség már nyomoz Dusán Kovácik speciális ügyész ügyében, aki 20ló­ban 204 ezer eurónyi készpénzt tett be a számlájára. Legális bevételei­ből ennyi pénzt nem mutathatott fel, ennek ellenére a rendőrség nem in­dított nyomozást korábban, holott a bank jelentette a gyanús tranzakciót. Milan Lucansky megerősítette azt is, hogy az előzetes letartóztatásban le­vő Marián Kocner különböző sze­mélyeken keresztül megpróbált Milan Luőansky (Smer-jelölt) kapcsolatba lépni vele a börtönből. Hozzátette, nem találkozott a Ján Ku­­ciak meggyilkolásának megrendelé­sével és váltóhamisítással gyanúsított Kocnerrel. Kijelentette azt is, hogy nem tervezi a Kuciak-gyilkosság fel­derítését vezető Juhás nyomozó le­váltását. Utóbbit Marián Kocner, el­fogultságra hivatkozva kérelmezte. Az átvilágítást részben már szigorí­totta, miután kiderült, hogy a meg­gyilkolt Ján Kuciakot Tibor Gáspár volt rendőrfőkapitány utasítására át­világították. Az elektronikus igazol­ványok bevezetésétől azt reméli, hogy 99 százalékban megakadályoz­zák az indokolatlan és leellenőrizhe­­tetlen átvilágításokat. Lucansky sze­rint a rendőrség vizsgálódni fog An­­tonino Vadala és Mária Trosková te­lefonbeszélgetéseinek ügyében is. Ivan Piliar, a másik jelölt nem szer­vezné át a rendőri testületet, viszont ő is úgy véli, stabilizálni kell a rend­őrök számát és emelni a béreiket, mert jelenleg nem vonzza a testület az újoncokat. Ivan Sevcík a rendőrség irányításáról szóló víziójában arról beszélt, hogy szűkítené a NAKA-t, s ő is a testület stabilizálást tartja az egyik legfontosabb lépésnek. Nem várható változás a belső el­lenőrzés élén sem. A posztra jelent­kező három jelölt közül a parlament védelmi bizottsága csak annak je­lenlegi vezetőjét, Adrián Szabó ki­nevezését javasolja a belügymi­niszternek. A képviselők számos olyan kérdéssel szembesítették, melyek során a vezetése alatt vitat­hatóan járt el a belső ellenőrzés. A vietnámi emberrablás kapcsán, melyre a kormánygép segítségével került sor, Szabó szerint még tart a nyomozás. Az újságírók és az el­lenzéki politikusok átvilágítását firtató kérdésekre pedig azt felelte, hogy a nyomozó hatáskörébe tar­tozik. Az igazgatói posztot Martin Krcmárik, Szabó helyettese és Ró­bert Zaplatilek is megpályázta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom