Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-11 / 86. szám
www.ujszo.com | 2019. április 11. KOZELET I 3 Himnuszügy: mi a kiemelt esemény? A parlament májusban módosíthatja a himnusztörvényt (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A himnusztörvénnyel kapcsolatban kirobbant botrány most ott tart, hogy a jogszabály értelmezése körül folyik a vita. A jogász szerint azonban, ha életbe lép a törvény, a hatóságoknak minden joguk meglesz arra, hogy büntessenek a himnusz énekléséért. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, romaügyi kormánybiztos, a magyarországi azonnali.hu portálnak adott interjúban azt mondta, a törvénynek a magyar himnuszra vonatkozó része elkerülte a figyelmüket. A Híd frakciójának nagy része ugyanis megszavazta. „Egész egyszerűen nem értették, miről szavaznak” - mondta a párt parlamenti képviselőiről Ravasz. Hozzátette, annak ellenére is hiba volt megszavazni a törvényt, hogy többen állítják, valójában nincs is benne a tiltás, amely szerint akár 7000 eurós büntetéssel sújtható egyebek mellett a magyar himnusz éneklése. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője például már úgy gondolja, a törvény a mostani formájában semmiképpen sem tiltja a magyar himnuszt, de azt is állítja, tudta, hogy miről szavazott: „Tudtuk, miről szavazunk” - írta a közösségi oldalán. Néhány napja viszont azt mondta, az SNS a jogszabály parlamenti tárgyalásakor megvezette őket, ezért tévedésből szavaztak igennel a himnusztörvényre. Büntetés a himnuszért A jogszabály értelmezésére felkértük Fiala-Butora János jogászt, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának munkatársát. Szerinte a törvény nagyon rosszul megfogalmazott szöveg, amelynek nem egyértelmű a jelentése. A jogszabály ugyanis valóban teret ad a hatóságoknak a magyar himnusz elleni fellépésre. Fiala-Butora rámutat, a törvénybe bekerült a „csak” szócska, emiatt a rendelkezés értelme megváltozott. „Mostantól a külföldi himnuszt akkor kell lejátszani, és csak akkor játszható le, ha a feltételek teljesülnek, tehát ha jelen van a külföldi delegáció”-magyarázta. A jogszabály ezzel a kiemelt eseményekre nézve megtiltja a külföldi, így a magyar himnusz éneklését és lejátszását is, hacsak nincs jelen az adott ország küldöttsége. Mikor szabad énekelni? „Nyitva marad a kérdés, hogy mikor, milyen eseményeken tiltott a magyar himnusz. A törvény felsorol jó pár eseményt, amire a rendelkezés vonatkozik, közte az »egyéb jelentős országos vagy helyi jelentőségű eseményt«. Ezeket a törvény nem definiálja, ezért senki sem tudja megmondani, melyek fognak idetartozni” - mondta a j ogász. A jövőben gondot okozhat, ha például egy civil szervezet március 15-i megemlékezésén eléneklik a magyar himnuszt, de hivatalos magyarországi küldöttség nem vesz részt az eseményen. Ha a himnusztörvény betartását felügyelő illetékes járási hivatal úgy értékeli, hogy március 15-e ,jeles nap”, akkor a megemlékezést megtartó civil szervezetet akár 7000 euróra bírságolhatja. Bírság a szervezeteknek Fiala-Butora János hozzátette, ha valaki egy rendezvényen nem tartja be a törvényt, akkor csak az eseményt szervező jogi személyt bírságolhatják meg, de valójában az éneklő magányszemélyek is törvénysértést követnek el. Őket azonban nem lehet pénzbírsággal sújtani. „A törvény nagyon rosszul megfogalmazott szöveg, aminek nem egyértelmű a jelentése. Hogy pár jogász mire jut azzal kapcsolatban, hogy mi a leghelyesebb értelmezése, nem különösebben releváns. Sokkal fontosabb, hogy a jogszabály teret ad a hatóságoknak a magyar himnusz elleni fellépésre. Ők maguk fogják értelmezni a törvényt, és úgy járnak el, ahogy helyesnek tartják. Elvileg a törvény köti őket, de pont ebben az esetben ez semmire nem elég a szöveg többértelműsége miatt” - magyarázta Fiala-Butora. A parlament március 27-én szavazott az állami jelképekről szóló törvény SNS-es módosításáról. Ekkor fogadták el a szigorítást, melyre a 13 tagú Híd-frakcióból kilencen voksoltak igennel. A kilenc hidas közül hatan magyarok. A nyilvánosság csak egy héttel később figyelt fel a dologra. A törvény május 15-től lépne hatályba, de már május 9-én, a parlament következő ülésén újra napirendre kerülhet a jogszabály. A Híd ugyanis államfői vétót kért a jogszabályra. Templomban indította a kampányt Orbán KÓSAANDRÁS Egy nap alatt tele lett a Fidesz óriásplakátjaival az ország, miközben az ellenzáki pártok utcai kitelepülésekkel próbálják kompenzálni, hogy számukra gyakorlatilag nincs elérhető hirdetési felület. Elindult a kampány Magyarországon az európai parlamenti választásra. Budapest. Alig jutnak médiafelülethez az európai parlamenti választási kampányban a magyarországi ellenzéki pártok. Mint a Medial.hu szakportál kiderítette, az országosan fogható kereskedelmi tévécsatornák közül csak az RTL Klub fogad be politikai hirdetéseket (igaz, messze ez a legnézettebb televíziós csatorna), a TV2, a Hír Televízió vagy az ATV nem. Bár az ATV-ben tavaly mentek választási hirdetések a parlamenti választási kampányban, a csatorna vezetése az idei tiltást azzal indokolta, hogy eleve hosszabbak a reklámblokkjaik, így ha még az egyébként ingyenes választási hirdetéseket is sugároznák, a nézők átkapcsolnának máshova. így marad az alacsony nézettségű Ml illetve Duna Televízió. Az országos rádióadók közül csak a közszolgálati Kossuth rádióban lesznek politikai reklámok, a népszerű zenés csatornákon nem. A nyomtatott sajtóban a megyei napilapokból szintén hiányoznak majd a pártok üzenetei. Az ellenzéknek nem sok helye marad az utcai plakátokon sem, egyrészt a hirdetők jelentős része Fidesz-közeli cég, másrészt pénzük sem nagyon van, csak az MSZP részéről várható kisebb plakátkampány. A Fidesz és a kormány Ehhez képest a Fidesz plakátjaival egy nap alatt tele lett az ország. A „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” - feliratú plakátok mellett természetesen egy „kormányzati tájékoztatási kampány” is elindul még, ami minden valószínűség szerint ugyanúgy az Európai Bizottságot kritizálja majd, mint tette azt maga Orbán Viktor is a Fidesz múlt pénteki kampánynyitóján. A Fidesz politikusai ráadásul bármikor sokkal könnyebben bejutnak a közmédiába is, mint az ellenzékiek. így Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinet vezetője már vasárnap reggel a Kossuth rádióban beszélhetett hosszan arról, hogy az Európai Uniónak sokkal erőteljesebben kellene képviselnie a keresztény értékeket, mert „a kereszténység Európában egyre inkább háttérbe szorul, a baloldal a létjogosultságát is megkérdőjelezi, miközben a muszlim országok a muszlim vallási jelképeket kötelező jelleggel használják”. Orbán a szószéken Orbán Viktor egyenesen egy templomban kezdte a kampányt: „véletlenül” éppen őt hívták meg a pesterzsébeti református templom felújítása alkalmából. A miniszterelnök arról beszélt, ma különösen fontos emlékeztetni arra, hogy kétezer éve Európa minden jelentős megújulási mozgalma a kereszténységből ered és eredetileg maga az Európai Unió is a keresztény értékekre épült, de ma már sokan vitatják ezt. Azonban „mi magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra minden erő forrása, az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja, ami nélkül nincs sem szabadság, sem európai élet”. Az avatóünnepség után egyébként a miniszterelnök - ha már úgyis arra járt - a pesterzsébeti Fidesz aktivistáinak aláírta a saját programjának támogatásáról szóló ívet. A Fidesz egyébként Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató szerint húszezer aktivistával gyűjti a támogató aláírásokat — ha ez a szám igaz, akkor elvileg elég lenne mindegyiküknek mindössze egyetlen érvényes szignót begyűjteni, mivel a szabályok szerint húszezer ajánlás kell ahhoz, hogy egy párt elindulhasson a májusi EP-választáson. Persze a Fideszben is ennek sokszorosát szeretnék összegyűjteni, ami minden bizonnyal könnyen összejön majd. Mindenki aláírást gyűjt Már csak azért is, mert a jóval kevesebb aktivistát mozgósítani képes DK, Jobbik és Momentum már be is jelentette, hogy összegyűjtötték a saját minimum húszezer aláírásukat. A DK „Európa, maradunk” szlogennel kampányol, és tovább folytatják a szignógyűjtést, nyilvánvalóan választási adatbázis-épités céljából. A Momentum szlogenje a nem túl frappáns „Mentsük meg az EU-s pénzeket”, ezzel kampányol és gyűjt aláírást. A kitelepülésekre azért is van rászorulva az ellenzék, mert más eszközük nem nagyon marad majd a kampányban. Ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy továbbra is fiit Hadházy Ákos aláírásgyűjtési akciója azért, hogy Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez (amit szintén támogat az MSZP és a Demokratikus Koalíció) akkor elmondhatjuk, hogy jelenleg Magyarországon tobzódhatnak az aláírásgyűjtő akciókban a választópolgárok. EP vagy önkormányzat? Az ellenzék ugyanakkor jelenleg olyan ügyekkel is bőven a hírekbe kerül, amiket szívesen megspórolnának maguknak, Puzsér Róbert ugyanis hétfőn azzal fenyegette meg Karácsony Gergelyt, hogy kiszáll az előválasztásból, ha az LMP és a Jobbik nem lesz része az ellenzéki összefogásnak Budapesten. Az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd ugyanis a hétvégén bejelentette, hogy leosztották egymás között a 23 budapesti kerületet, eszerint az MSZP 10, a DK 6, a Momentum 5, míg a Párbeszéd 2 kerületben állítana jelöltet, elvileg már a nevek is megvannak, de például a VIII. kerületben egy civil szervezet tagjaként a Momentum támogatásával induló Pikó András kétértelmű Facebookbejegyzésben tette kétségessé saját indulását. Egyelőre továbbra is úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok sokkal inkább az őszi helyhatósági választásra koncentrálnak, mint a májusi EP-voksolásra, több ellenzéki vezető is bevallotta név nélkül, hogy azért, mert attól tartanak, gyengén szerepelnek majd május végén, és a jelenlegi tárgyalási pozícióikat még mindig erősebbnek érzik, mint az EP- választás utánit. Nem prédikál, kampányol. Orbán Viktor a szószék előtt. (MTi-feivétei)
