Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-06 / 82. szám
8 I KULTÚRA 2019. április 6. | www.ujszo.com Hitler halálától a galaxis széléig Love, Death & Robots egyes részeiről első pillantásra egyáltalán nem könnyű elhinni, hogy nem a valóságot látjuk hoz, vagyis hogy szembenézzen egy esetleges szörnyűséggel. Az antológia másik csúcspontja a Good Hunting. A steampunk világot elénk táró alkotás arról mesél fájdalmasan szépen - és nem emberi lényeken keresztül is nagyon emberien hogy a felgyorsult, technológiai szuperproduktumokra kihegyezett világunkban mennyire nem vesszük észre a Földünk és emberi létünk igazi csodáit. A Zima Blue után a hardcore scifi-rajongók megnyalhatják mind a tíz ujjúkat, hiszen ez az alig tízperces szösszenet az emberi lét és az egész kozmosz igazi értelmére keresi a választ. A régebbi Cartoon Networkre emlékeztető, ám annál sokkal részletgazdagabb megvalósítás pedig csak még különlegesebbé teszi. A magyar fejlesztésű Secret War az antológia egyik legszebb és tartalmilag is legjobb része. A Vörös Hadsereg néhány katonájáról szól, akik egy öngyilkos küldetésre indulnak a világot elárasztó szörnyek ellen. • Aztán vannak itt abszurd epizódok is: a Three Robots, amelyben három robot indul városnézésre egy apokaliptikus világban, ahol kihalt az emberi faj, vagy a When the Yogurt Took Over, amely arról szól, hogy egy öntudatra ébredt joghurt átveszi az uralmat a Földön. Az Alternate Historiesban pedig arra kapunk választ, mi történt volna, ha Hitler még fiatalkorában abszurdabbnál abszurdabb halálokat hal. A Love, Death & Robots legtöbb része olyan elismert szerzők novellájából készült, mint John Scalzi, Ken Liu, Alastair Reynolds, Joe Lansdale, Marko Kloos, Peter F. Hamilton vagy Michael Swanwick. A 18 rész közé mégis becsúszott jó pár unalmas, jellegtelen is, mind a megvalósítást, mind pedig a történetet illetően. Ennek ellenére a Love, Death & Robots egy kreatív, harsány és kiszámíthatatlan stíluskavalkád, amelynek részei legtöbbször a vizualizációjukban vagy történetükben tudnak újat, érdekeset mutatni. MÉSZÁROS GYÖRGY Animációs antológiasorozat. Korhatáros animációs antológiasorozat. ízlelgessük egy kicsit ezt a kifejezést, mert amennyire szokatlan, éppen annyira sikeres a Netflixen futó Love, Death & Robots című 18 részes (bő 3 órányi játékidejű) korhatáros animá ciós antológiasorozat. képregény-adaptációval szerzett hírnevet magának a geekek körében. És persze kellett még hozzá több tehetséges animátorés stúdió is, mint például a francia Unit Image, amely egyebek között a nagy sikerű God of War című játékot fejlesztette, vagy a Blur Studio, amely Tim Miller saját stúdiója, és olyan játékok fűződnek a nevükhöz, mint a Far Cry 5 és a Shadow of the Tomb Raider. Vala-Kezdjük az elejéről: hogyan lett a Love, Death & Robots a világ egyik legnagyobb streamingszolgáltató milliós nézettséget produkáló, a kritika és a nézők által is nagyra értékelt alkotása? David Fincher rendező (Harcosok klubja, Hetedik, Holtodiglan) 2008-ban, a Benjamin Button különleges élete című film után a Paramount égisze alatt egy animációs sorozaton kezdett dolgozni. A koncepció az volt, hogy a 70-es években sikeres Heavy Metal című képregény erőszakos cyberpunk történeteit kelti életre. Am Fincher víziói olyannyira erőszakosak voltak, hogy a Paramount kihátrált a projektből. Majd eltelt 10 év és a Netflix, amely egyébként is híres erőszakban és szexben tobzódó alkotásairól, felkarolta Fincher tervét. Ekkor Fincher mellett már ott volt az a Tim Miller, aki a Deadpool című A Good Hunting az ázsiai mitológiát vegyíti a steampunkkal (Képarchívum) A Beyond the Aquila Rift egy gyönyörű űropera, amely az ismert galaxison is túl vezeti a nézőt (Képarchívum) mint a magyar Digic Pictures. Ők készítették a sorozat egyik legszebb és egyben befejező részét, a Secret War címűt is. így érkeztünk el 2019 márciusához, amikor a Netflixen (azonnal magyar felirattal is) elérhetővé vált a Love, Death & Robots című sorozat, amelynek részei 5-től 16 percig térj ednek. Áz antológia külcsínyén meg is látszik, hogy a videojáték-készítés legjobb szakemberei dolgoztak a sorozaton. Kezük nyomán a CGI- technológiával megrajzolt részek néha már olyannyira élethűek, hogy első ránézésre az ember el sem tudja dönteni, valódi színészeket lát-e a képernyőn vagy rajzolt figurákat (Sonnie’s Edge, Beyond the Aquila Rift, Secret War). Áz Ice Age című rész az élőszereplős filmet keveri CGI-animációval, ami egy rendkívül izgalmas kis szösszenet Topher Grace és Mary Elizabeth Winstead tolmácsolásában. Aztán vannak olyanok is, amelyek jobban hasonlítanak egy animéhoz (Good Hunting, Blind Spot) vagy egy átlagos meséhez (Fish Night). Az antológiának nincs konkrét vezérmotívuma, maximum annyi, hogy a címben jelzett szerelem, halál, robotok egyike valamilyen formában felbukkan az egyes részekben, így a történetek tartalmát és műfaját tekintve a Love, Death & Robots olyan lesz, mint egy zsibongó, színes vásári forgatag, ahol mindenki talál magának valami kedvére valót. A Sonnie’s Edge tökéletes első rész, amely csavaros történetével - szörnyek gladiátorharcával megspékelt árveréses sztori - és lenyűgöző látványával azonnal berántja a nézőt. Ugyanilyen akcióorgiára számíthatunk a Suitsban, amelyben egy csapat farmer a Tűzgyürűben látott jaegerekhez hasonló óriásrobotokkal próbálja megvédeni a farmját a szörnyektől. De akadnak mélyebb mondanivalójú szösszenetek is, mint például a tökéletesen megkomponált űropera a Beyond the Áquila Rift, amely hátborzongatóan pontosan mutat rá arra, hogy az emberi elme akár a megőrülés árán is ragaszkodik az általa felállított prekoncepciók-Magyar dixie Pozsonyban Pozsony. Jövő kedden, április 9-én pótolja betegség miatt elmaradt januári koncertjét a Dixie Kings of Hungary, a világhírű Benkó Dixieland Band utódzenekara. Helyszín a Majestic Music Club (Karpatská 2), a kezdés időpontja 19 óra. Ä zenekar alapítója, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, Dr. Benkó Sándor 2015 decemberében hunyt el. Szellemiségét őrizve 2016-tól egykori zenésztársai új néven folytatják a munkát, a klarinétos szerepét Dennert Árpád vette át. „Vele új lendületet kaptunk, megjelent egy új hang, egy új szín, különös tekintettel arra, hogy a régi zenekarban ismeretlen hangszer, a tenorszaxofon is helyet kap a műsorban. A produkció arculatát, hangzását továbbra is Nagy Iván határozza meg, hiszen jellegzetes harsonázása és éneklése mellett az új hangszereléseket is ő készíti” — áll a csapat közleményében. (luk) Száz éve született Gábor Miklós színművész Száz éve, 1919. április 7-án született Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. Szuggesztív, töprengő alkatú művész volt, aki rendkívüli stílusérzékkel alakította a magyar- és a világirodalom bonyolult szerepeit. Nem volt kijelölt szerepköre, lehetett hős és intrikus, töprengő, moralizáló vagy cinikus, kiábrándult figura. Műfaja sem igazán volt, drámában, vígjátékban, filmben, rádiójátékban egyaránt elvarázsolta a közönséget. Intellektuális színésznek tartották, legjobban a próbákat szerette, amelyek során sebészi pontossággal építette fel szerepeit, de amikor színpadra lépett, a játék lett számára a legfontosabb, minden szélsőséget ki akart próbálni. Gyermekkora a filmek bűvöletében telt, apjának mozija volt Zalaegerszegen. Műveltségét a gazdag családi könyvtár is megalapozta, gimnazista korában már eredetiben olvasott Proustot és Gide-et. Rajztehetségére is korán felfigyeltek. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színházhoz került, 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött. A második világháborúban tüzérként szolgált, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színház, majd a Madách Színház deszkáira. Innen 1975-ben, a közönség és a kritikusok meglepetésére a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, mert úgy gondolta, az ott dolgozó Ruszt József rendező mellett találja meg az ízlésének megfelelő játékstílust és társulatot. 1979-től ismét Pesten játszott, előbb a Népszínházban, ahová Ruszt Józsefet rendezni hívták, 1984-től pedig a Nemzetiben. 1991-től ismét Ruszt József mellé, a Független Színházhoz szerződött, 1994-től haláláig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. Színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet, amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában. Fontos volt Füst Milán IV. Henrikje, Filmes sikerei ellenére a színházat szerette jobban (Fotó: Fortepan) a Koldusopera Bicska Maxija, kiváló volt Jagóként és Rómeóként, és Az ember tragédiája Luciferjeként is, különösen az 1983-as zalaegerszegi, Ruszt József rendezte előadásban. Filmszínészként is hatalmas népszerűségnek örvendett. Első sikere az 1947-es Valahol Európában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt, ezt követte - a teljesség igénye nélkül - a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor, az Apa, a Circus Maximus. Filmes sikerei ellenére a színházat szerette jobban, a filmezésben éppen a próbák, az előadás megszületésének folyamata hiányzott neki, egy idő után már nem is vállalt filmszerepet. Kamaszkorától írott naplóiból több kötet megjelent, írásmüvészetéért 1997-ben Füst Milán-díjban részesült. Színészi munkásságát számos díjjal jutalmazták. 1998-ban hunyt el Budapesten. Emlékére felesége, Vass Éva színésznő díjat alapított, amelyet minden évben a legjobb Shakespearealakításért ítél oda a szakmai kuratórium. (MTI)
