Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-05 / 81. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. április 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Törölték Kövesi rendőri felügyeletét Bukarest. Mtörölte a román legfelsőbb bíróság az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruta Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, feloldva ezzel az ország elhagyására vonatkozó korábbi korlátozást is. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetője ellen az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást februárban egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. (MTI) Ankara ragaszkodik az orosz fegyverhez Washington. Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rakétarendszer megvásárlásától - közölte Washingtonban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. A török diplomácia vezetője kifejtette: Törökországot nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között. Az ukrajnai konfliktust említette példaként arra, hová vezethet egy ilyen választás kikényszerítése. Az Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlása már„kész a megállapodás” - fogalmazott Cavusoglu. Mike Pence amerikai alelnök viszont arról beszélt, Ankarának „választania kell”. (MTI) Az EU tiltakozik Juan Guaidó miatt Brüsszel. Az Európai Unió tiltakozik amiatt, hogy a venezuelai alkotmány ózó gyűlés felfüggesztette Juan Guaidó ellenzéki vezető parlamenti mentelmi jogát, ami az alkotmány súlyos megsértését jelenti - mondta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Nyilatkozatában Mogherini aláhúzta, hogy a lépés súlyosan sérti a jogállamiságot, ugyanis ilyen döntést egyedül a nemzetgyűlés hozhat. Guaidó - aki januárban ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, és ezt mintegy 50 ország el is ismerte - a bíróság indítványát jogilag hatástalannak nevezte. (MTI) Heves ágyúzás Szíria északi részén Damaszkusz. Tizenheten vesztették életüket az elmúlt napokban a kormányerők ágyúzásában Szíria északnyugati, lázadók ellenőrzése alatt álló részén - közölte a brit központú Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). Az OSDH szerint a hadsereg több pontot is tűz alá vett, a halottak fele pedig 18 év alatti. Szíria északnyugati részén az év elején újra kirobbantak a harcok a Bassár el-Aszad Szíriái elnökhöz hű hadsereg és a lázadók között. Damaszkusz hangsúlyozta: célja, hogy újból a fennhatósága alá vonja az ország teljes területét. (MTI) Május végéig kell a haladék Hosszabb halasztás kezdeményezésére kötelezte a londoni alsóház May kormányfőt Theresa May kormányfő tűkön ül. A parlament vette át az irányítást. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. A létező legkisebb, 1 szavazatos többséggel támogatta a brit parlament a brexit halasztására benyújtott legújabb javaslatot. A képviselők 313:312 arányban támogatták a munkáspárti Yvette Cooper indítványát arrél, hogy a kormány kérjen haladékot az uniétél. A javaslatot még a brit felsőháznak is jóvá kell hagynia, magáról a halasztásról végső soron az EU dönt majd. Philip Hammond pénzügyminiszter várakozásai szerint az EU hosszú halasztást javasol majd. Valóban vannak erre utaló jelzések az EU politikusai felől, de ezzel ellentétesek is. A német parlament külügyi bizottságának elnöke például a minap jelezte, hogy nem látja értelmét további halasztásnak, mivel a brit kormány és az EU között kialkudott megállapodást már háromszor leszavazta a brit parlament, így nem lát esélyt érdemi előrelépésre. Azok pedig, akik a kilépés hosszabb elhalasztását javasolják, ehhez hozzáteszik, hogy amennyiben május 23-án Nagy-Britannia még az EU tagja, akkor ott is meg kell tartani az esedékes európai parlamenti választást. Viharos tárgyalás A munkáspárti Yvette Cooper most 1 szavazatos többséggel elfogadott javaslata szerint a kormánynak a jelenlegi, április 12-i végső kilépési dátum halasztását kéne kérnie, egyben átadnia a parlamentnek a halasztás hosszáról szóló döntés jogát. Cooper javaslata rendkívül gyorsan futott át a parlamenten. Hagyományosan egy ilyen, képviselő által kezdeményezett törvényjavaslatot hetekig tárgyalnak a parlament illetékes bizottságai, mielőtt törvény lehet belőlük. Cooper javaslata pár óra alatt végigfutott a parlamenten, ez nagy felháborodást váltott ki a brexitet támogató képviselők körében. „Nehéz amellett érvelni, hogy érdemi vita folyt volna a javaslatról, amit alig négy óra alatt vertek keresztül a képviselőházon. Ez nem érdemi vita, ez alkotmányos botrány” - nyilatkozta például Mark Francois. A törvényjavaslatot a kormány is bírálta, mivel az „komolyan korlátozza” a kormányt abban, hogy kijárhassa a halasztást. A jelenlegi alaphelyzet az, hogy ha a brit kormány nem kéri a határidő meghosszabbítását, vagy az EU nem egyezik bele a kilépés halasztásába, a brit EU-tagság jövő pénteken, a brexit feltételrendszerérői kidolgozott, ám a londoni alsóház által háromszor is elutasított megállapodás életbe lépése nélkül megszűnhet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy csak akkor lehet szó rövid idejű, május 22-ig tartó haladékról, ha a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig elfogadja a kilépési megállapodást. A rendőrség ugrásra kész Mark Carney, a Bank of England kormányzója úgy fogalmazott, hogy most már „riasztóan magas” a megállapodás nélküli brexit kockázata. A jegybank által kidolgozott, legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellek arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) akár 8%-kal is zuhanhat, ha az Egyesült Királyságmegállapodás nélkül lép ki az EU- ból. Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne annál, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit GDP-érték a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant. Felelősségteljes magatartást kért a brit EU-tagság megszűnéséről zajló kommunikációban a brit rendőrfőnökök országos tanácsának elnöke. Martin Hewitt szerint a rendőrség a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészül információgyűjtéssel, a potenciális fenyegetések, kockázatok mérlegelésével, de ez nem azt jelenti, hogy tényleg számol ilyen forgatókönyvek megvalósulásával. (MTI, 444) A kelet-líbiai hadsereg bevonult Nyugat-Líbiába A Halifa Haftár tábornok parancsnoksága alatt álló kelet-líbiai hadsereg (LNA) bejelentette, erőket vezényelt az ország nyugati felébe, hogy a térséget megtisztítsa a szélsőségesektől. A nyugati egységkormány általános riadókészültséget rendelt el. Bengázi/Tripoli. A nyugati fekvésű fővárost, Tripolit és térségét részben a nemzetközileg elismert nemzeti egységkormány irányítja, keleten pedig a tobruki ve-Petro Porosén ko ukrán elnök elfogadta ellenfele, Volodimir Zelenszkij feltételét, hogy a kettejük közötti 2. elnökválasztási fordulót megelőző vita ne tévéstúdiéban, hanem stadionban legyen. Kijev. „A jelöltek közti viták szabályai le vannak írva az elnökválasztásról szóló törvényben, kérem, olvassa el. A viták folyhatnak egy közszolgálati televízióban valamennyi tévécsatornán sugározva több tízmillió ember számára. De ha stadion, hát legyen stadion, várom önt, Volodimir Olekszandrovics” - mondta Porosenko. Emlékeztette ugyanakkor Zelenszkijt, a jelölti vita nem show-műsor, a választási kampány pedig olyan esemény, amely évekre, évtizedekre határozza meg előre az ország, a nemzet jövőjét. Szavai szerint elnöknek és a hadsereg főpazetéshez hűséges Halifa Haftár tábornok gyakorolja a hatalmat. Az intézkedés riadalmat okozott a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert kormányban, amely emiatt általános riadókészültséget rendelt el a biztonsági erők és a hadsereg számára az LNA bejelentését követően. „Haftár utasításának megfelelően több katonai alakulat indult el a nyugati régióba, hogy kikergesse a megmaradt terrorista csoportokat utolsó rejtekhelyükről is” - közölte az LNA a videóhoz csatolt üzenetében. Megfigyelők a Zelenszkij ukrán elnökjelölt (TASR/AP) rancsnokának lenni „nem játék”, hanem felelősséget kell viselni az emberekért és az országért Ukrajnán belül és nemzetközi szinten egyaránt. Zelenszkij szerdán hívta vitára Po-Szirt városa felé tartó harckocsikról és katonai konvojokról számoltak be. A Földközi-tenger partján, Tripolitól 450 km-re fekvő Szirtet 2015-ben foglalták el az Iszlám Állam szélsőségesei. A város 2016 decemberében került a líbiai egységkormánnyal szövetséges miszrátai milíciák kezére. Haftár serege tegnap bevonult a Tripolitól alig száz kilométerre fekvő Garján városába. A Líbiai Nemzeti Hadsereget vezető tábornokot az utóbbi hónapokban elért sikerei nyomán hívei arra buzdították, hogy foglalja el a fővárosenkót a kijevi Olimpiai Stadionba. Azon felül, hogy egy stadionban tartsák „a nép előtt” a vitát, több más feltételt is szabott: a vitát sugározzák élőben, az össze tévé közvetíthesse, és minden újságíró jelen lehessen. Továbbá ajelöltek essenek át orvosi vizsgálaton, bizonyítsák, hogy nem alkoholisták és nem drogosok. Ezen felül felszólította Porosenkót, hogy adja meg a választóknak a tiszteletet, és ne nevezze őt se a Kreml, se Ihor Kolomojszkij (oligarcha) bábjának, se bohócnak, hanem Ukrajna elnökjelöltjének. Közben a Központi Választási Bizottság feldolgozta a múlt vasárnap tartott első fordulóban leadott szavazatokat. A humorista Zelenszkij csaknem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Porosenko: 30,24%-kal végzett az élen, a hivatalban lévő elnök pedig 15,95%-kal a 2. helyen, így ők ketten kerültek be az április 21 -i 2. fordulóba. (MTI) rost. Az ENSZ világszervezet nyugati országok támogatásával csaknem két éve fáradozik azon, hogy választásokat tartsanak Líbiában, és lezárulhasson a 8 éve tartó konfliktus. A nemzetközileg elismert kormány és Haftár közötti kibékíthetetlen ellentétek miatt azonban ez mindeddig nem történt meg. Jelenleg is Tripoliban van a regionális körúton tartózkodó António Guterres ENSZ-főtitkár, akinek célja, hogy segítséget szerezzen a rivális líbiai felek közötti összetűzés elkerülése érdekében. (MTI) A vád: 50 rendbeli gyilkosság Wellington. 50 rendbeli gyilkosság és 39 gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat a christchurchi terrortámadás elkövetője ellen. Az aucklandi fegyházban őrzött 28 éves ausztrál férfit ma hallgatja meg másodszorra a bíróság, a börtönnel létesített audovizuális kapcsolaton keresztül. A rendőrség nem zárta ki a további vádpontok lehetőségét sem, de nem erősítette meg, hogy terrorizmussal kapcsolatban is vádat emelnek-e ellene. Az előző tárgyaláson a férfi bejelentette, saját maga akarja ellátni a képviseletét. Emiatt felmerült az az aggodalom, hogy az eljárást saját - a fehér felsőbbrendűséget hirdető - meggyőződésének népszerűsítésére akaija felhasználni, ahogy azt az általa példának tartott norvég szélsőjobboldali terrorista, Anders Breivik tette. (MTI) Stadionban küzdenek az elnökjelöltek
