Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-06 / 55. szám
KÖZÉLET 2 I 2019. március 6.1 www.ujszo.com 1,35 milliárdba kerülhet az SNS adócsökkentése ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánykoalíciós SNS ragaszkodik az erőteljes adócsökkentési tervéhez, amit a tárcaközi egyeztetést megkerülve egyenesen a parlament elé terjesztene. Elemzők szerint az adócsökkentés akár 1,35 milliárd eurés lyukat üthet a költségvetésen. A Híd nem zárkózik el a megvalósításától, de előbb látni akarja a részleteket. Emellett sajátjavaslatokkal is előrukkol. A Költségvetési Tanács előzetes számításai szerint, ha valóban a jelenlegi 21%-ról 15%-ra mérsékelnék jövőre a társasági adót, az élelmiszerekre és a sajtótermékekre kivetett áfát pedig 20%-ról 10%-ra vinnék le, akkor az a jövő évi állami költségvetésben 1,35 milliárd eurós hiányt okozna (800 millió a cégadó, 550 millió a kisebb áfa miatt). Ez felborítaná a pénzügyminisztérium arra vonatkozó tervét, hogy az idei kiegyenlített költségvetést követően jövőre a büdzsé már 100 millió euró feletti többlettel zárjon. Átfogó elemzés kell Ivan Sramko, a tanács elnöke közölte, a hazai össztermék (GDP) közel 1,9 százalékára rúgó hiány miatt az államadósság újra növekedésnek indulna, „ezért elengedhetetlen, hogy a koncepciót tüzetes kormányzati elemzésnek vessék alá, hatástanulmányok készüljenek, emellett tételesen sorolják fel azon intézkedések sorát is, amelyek semlegesítik a bevételkiesés mértékét.” Kevés az adócsökkentés Tény, hogy a visegrádi csoportban Szlovákiában a legmagasabb a nyereségadó (Cseh- és Lengyelországban 19%, Magyarországon 9%), azonban nálunk inkább a munkát terhelő adók túlzott mértéke okoz gondot - magyarázta Vladimír Báláz, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének közgazdásza. „Az adócsökkentés csak részben teszi vonzóbbá a vállalkozói környezetet, ehhez hatékony államigazgatás, jogérvényesítés és jogbiztonság, működő bíróság, továbbá a korrupció erőteljes visszaszorítása is szükséges” - tette hozzá Stanislav Pánis, a J&T Banka közgazdásza. Még nagyobb lesz a hiány A legközelebbi parlamenti ülésen terítékére kerülő radikális adókoncepció mellett további, szinte biztosra vehető kiadásnövelő intézkedések várhatók: az ún. karácsonyi nyugdíj kétszeresére emelése (100- ról 200 euróra), továbbá a minimálbér 600 euróra történő feltomázása. Nem kizárt, hogy csökkenhet az áfa és a társasági adó kulcsa, de kérdés, hogy milyen mértékben. A Híd számára csak az az elfogadható, ha a koalíciós pártok már jövő héten tárgyalhatnak az SNS javaslatáról. „Még nem láttam a törvényjavaslatot, ezért nem is tudok róla véleményt mondani - mondta lapunknak Bugár Béla. - Az adócsökkentést támogathatónak tartjuk, de az a kérdés, hogy milyen mértékű lenne. Emellett azt is meg kell mondani, hogy a kieső bevételt miből pótoljuk.” Kiegyensúlyozott büdzsé Szerinte ugyanis tartani kell a kiegyensúlyozott költségvetést. A Híd inkább a munkát terhelő adókat és járulékokat csökkentené. „Növelni szeretnénk a jövedelem adómentes részét, hogy a legalacsonyabb jövedelműeknek ne kelljen vagy csak minimális mértékű adót kelljen fizetniük” - magyarázta a Híd elnöke. Az adómentes összeg 2019- re vonatkozóan 3937,35 euró, azaz havonta 328,12 euró, ekkora összegből jelenleg nem kell adót fizetni. A javasolt emelkedés mértékét Bugár nem árulta el, a törvényjavaslatot várhatóan a parlament márciusban kezdődő ülésszakára terjesztik be. A párt csökkentené a társadalombiztosítási járulék mértékét is, de részleteket Bugár nem árult el. (Ipj. shz) Ivan Sramko (TASR-feivétei) Óraátállítás: 2021-ig biztos nem lesz változás Elegendő bírójelölt közül választhatnak RÖVIDEN Az MKP már nem mond nevet Pozsony. A Magyar Közösség Pártja (MKP) sajtóközleményében arra biztatja a választópolgárokat, hogy olyan elnökjelöltet támogassanak szavazatukkal, aki nem a jelenlegi kormánypártokat, illetve a szélsőséges nézeteket képviseli. „Nézetünk szerint az országnak olyan köztársasági elnöke kell, legyen, aki a demokratikus és tisztességes alapelvek mellett a nemzeti közösségek érdekeit a többségi nemzet érdekeivel egyenértékűnek tartja” - közölte az MKP sajtóosztálya. Ugyanakkor konkrét államfőjelöltet nem nevezett meg. (TASR) éefőoviő nekiment Őaputovának Pozsony. Maros Sefcovic, a Smer államfőjelöltje szerint a jelenlegi államfő, Andrej Kiska igazságtalanul járt el akkor, amikor a Progresszív Szlovákia jelöltjének, Zuzana Caputovának a támogatására szólított fel. Sefcovic azt is kifogásolta, hogy Caputová kegyelmet adna Kiskának, ha a jelenlegi államfőt elítélnék. Caputová kijelentette, Sefcoviő csatlakozott a koalíciós képviselők támadássorozatához, melyet ellene indítottak. Caputová szerint ez a félelem jele azon polgári összefogás miatt, mely az igazságtalansággal és a hatalom arroganciájával szemben formálódik. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Két év múlva szűnhet meg az évenkénti kétszeri óraátállítás. A javaslatot támogatta az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi szakbizottsága, határozatuk alapján az indítvány rövidesen a az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhet, a végső döntést pedig majd az EU társjogalkotó szervei - a tagországok kormányait tömörítő tanács és az EP - fogják meghozni. Ez ezt jelenti, hogy 2021-től megszűnne az óraátállítás azokban a tagországokban, ahol a nyári időszámítás mellett döntenek. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utolj ára az órákat az EU-ban, de ez a tagállami fenntartások miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021. A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és 80 százalék a megszüntetése mellett foglalt állást. A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző. Idén a nyári időszámítás március 31-én kezdődik. Aznap hajnalban két óráról 3-ra kell előre igazítani a mutatókat. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. A világon elsőként az első világháború idején, 1916 áprilisában a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást. (ú) IBOS EMESE A második alkotmánybíróválasztásra tízzel kevesebb, azaz harminc jelölt jelentkezett. Többségük már az első fordulóban is megmérettette magát. Pozsony. Róbert Madej (Smer), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke szerint a jelöltek közül lehet választani. Megerősítette, hogy rövidesen sor kerül a bírójelöltek nyilvános meghallgatására. Most is hangsúlyozta, hogy ő és a Smer is a titkos szavazás mellett van. Bugár Béla, a Híd elnöke is hajlik a titkos szavazásra akkor, ha a kormánypártok egyezségre jutnak a jelölteket illetően. Az ellenzéki pártok nem állítottak jelöltet. Az SaS szerint feleslegesen bélyegezték volna meg a szakembereket. Ezt a feladatot viszont számos szakmai szervezet és egyetem vállalta. Valamennyien állítják, rátermett szakembereket jelöltek. „Már az első választásra olyan személyiségeket jelöltünk, akik a nyilvános meghallgatás során bebizonyították személyiségbeli és szakmai rátermettségüket. Ezért ugyanabból a névsorból indultunk ki” - közölte Alexandra Donevová, az ügyvédi kamara szóvivője azzal, hogy egy korábbi jelölt, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Sofia Mesiarkínová másodszor már nem vállalta a jelöltséget. Ahogyan korábban, úgy Mária Patakyová ombudsman a második alkotmánybíró-választásra is állított jelöltet Éva Kovácechová és Katarina Cechová személyében. Mária Patakyová szerint jelöltjei szakmailag felkészültek, pártatlanok, nyelvtudásuk és szakmai előéletük alapján is maximálisan alkalmasak alkotmánybírónak. Ondrej Dostál (SaS) és Ján Marosz (OEaNO) ellenzéki képviselő szerint az új bírójelöltek között vannak alkalmas jelöltek. A parlament a március 26-án kezdődő ülésszakon szavaz az alkotmánybíró-jelöltekről. Bírójelöltek Pavol Borofi, Martin Javoröek, Michal Matulník, Vlastimil Pavlikovsky, Pfundtner Edit, Peter Straka, Anton Dulak, Éva Kováőechová, Katarina Cechová, Éva Fulcová, Rastislav Kaááák, Peter Melicher, Stanislav Irsák, Michal Duriá, Ivan Fiaöan, Stefan Ksefiák, Pavol Malich, Radoslav Procházka, Miloá Madár, LuboS Szigeti, Marek Tomaáoviö, Michal Truban, Libor Dufa, Radovan Hrádek, Daniela Svecová, Ladislav Duditá, Peter Molnár, Robert Sori, Martin Vernarsky és Zuzana Pitofiáková. Legközelebb március 31-én állítjuk át a mutatókat (TASR-feivétei)
