Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-23 / 70. szám
Molnár Ferenc üzenetei Darvas Lilinek Hatvanhat levél H árom évig, 1921 és 1924 között volt a Magyar Színház vezető művésze Darvas Lili. Egy leánygimnázium padjából kinőtt ifjú színésznő volt, túl az első nagy színpadi sikerén, amikor a társulathoz szerződött. Alig húszesztendősen négy darabbal állított fel rekordot, hiszen mind a négyet több mint százszor játszotta a színháza. A magyar színpad leggazdagabb eszköztárú színésznőjeként emlegették, főleg azok után, hogy eljátszotta az Égi és földi szerelem női főszerepét. Ez volt az első Molnár Ferenc-darab, amelyben közönség elé állt. A következővel, a Vörös malom százhetvenöt előadásával újabb rekordot írtak a neve mögé. De akkor már tombolt a szerelem a huszonnégy esztendős színésznő és az akkor már világhírű, negyvennyolc éves színpadi szerző között. Nem a korkülönbség váltott ki komoly döbbenetét a szakma és a közönség körében, hanem egy másik tény: Molnár Ferenc akkor még egy ugyancsak híres színésznő, Fedák Sári férje volt. A tengerentúlon is ismert és elismert író „szerelmi botrányával” a New York American 1925. augusztus 30-i számába is bekerült, méghozzá elég nagy helyet kapva. Az újság középső oldalán nemcsak az ő fényképe, hanem a két színésznőé is megjelent. Molnár Ferenc ez idő tájt Párizsban tartózkodott, Fedák Sári egy amerikai turnén vett részt, Darvas Lili a Vörös malom bemutatója előtt állt. Az író mindeközben már a válását sietteti, az új házasságkötésre azonban csak hónapokkal később, 1926. június 10-én kerül sor. Attól a naptól fogva viszont ők ketten háborítadan szerelemben élnek együtt. Darvas Lili, németnyelv-tudásának köszönhetően, Salzburgban, Münchenben, Bécsben és Berlinben is játszik. 1938 őszén Los Angelesbe utazik, a Baskircsev Mária bemutatójára. Molnár ekkor Bécsben tartózkodik, felesége tőle tudja meg, hogy zsidó származású színésznőként itthon már korlátozták a mozgásterét, ezért Amerikában marad. New Yorkban teremt otthont magának. Férjével levelekben és telefonon tartja a kapcsolatot. Molnár 1940 januárjában érkezik meg Amerikába. Ott is halt meg 1952- ben, huszonkét évvel korábban, mint a felesége. Kettőjük kapcsolatáról, szerelmükről rengeteget elmondanak azok a levelek, amelyeket az író küldött imádott feleségének, az ünnepelt színésznőnek, emberi példaképének. A levelek, Varga Katalin szerkesztésében és gondozásában már kötetben is olvashatók. Az ... or not to be című album - 500 példányban - az Argumentum Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum összefogásával jelent meg nemrég, s igazi irodalmi-színházi csemege azoknak, akik vagy az írót, vagy a színésznőt, vagy mindkettőjüket szeretik valamiért. Molnárt például a Liliomért, Az üvegcipőért, az Olympiáért, a Doktor úrért vagy a Játék a kastélybanért, Darvas Lilit a Makk Károllyal forgatott Szerelemért, vagy azért a három tévéfilmért (Délutáni tea, Vádlott, A csalódott Meierné), amelyet Florváth Adám rendezett. Molnár Ferenc és Darvas Lili sehol „nem éltek közös lakásban, de mindig egymás közelében voltak — írja tanulmányában, a könyv utolsó fejezetében Gajdos Tamás. - Darvas nem áldozta fel karrierjét Molnárért, bár házasságuk fenntartásáért mindent megtett. Molnárt azonban nem hagyta cserben szerencséje: 1932-ben találkozott az árva, elvált, örökségből kisemmizett, szép, fiatal, négy nyelven beszélő Bartha Wandával, aki sorsközösséget vállalt a közismert íróval, s eszményi titkárnőként, rajongó olvasóként, lelkes rendezőasszisztensként, odaadó ápolónőként képes volt kiszolgálni Molnárt... Bár mindennap hármasban ebédeltek, Darvas Lili premierjét mégsem ünnepelték együtt. Viszont összehozta őket Molnár rosszulléte: 1943-ban Darvas Lili és Bartha Wanda felváltva őrködött az oxigénsátor alatt fekvő Molnár Ferenc felett.” A kötetindító első levél Bécsben íródott, 1924. január 11-én. „Drága Lilikém - írja „Feri” -, köszönöm az újabb levelet, azt látom belőle, hogy ideges vagy. Meg vagyok győződve, hogy itt rendbe jössz a semmittevéstől, szelíd szórakozástól. Sehova nem megyek, mindent elteszek akkorra, mikor te is itt lehetsz. Csak semmi program, hogy minden nap azt csinálhassuk, ami éppen eszünkbe jut.” Egy évvel később, egy éjszaka megfogalmazott levélben a következőt állítja: „Most már nélküled sehogy, veled az égbe. Veled a bizonytalan és vad rövid pár esztendőbe. Veled oda, ahol neked jó és izgalmas, mert nekem is csak ott jó. Veled a zivatarba, mert te ott szeretsz, és nekem szentimentális kéj az esernyőt tartani föléd. Veled azért, hogy szenvedjek miattad, veled azért, hogy minden múló idegszenvedélyed után lássalak mosolyogva és fáradtan hazajönni hozzám pihenni. Veled azért, hogy belőlem merítsd a bátorságot mindenre, amihez kedved van, mert tudod, hogy én vagyok a te fűtött szobád, a te borogatásod, a te paplanod és a te orvosságod, és minden évben egyszer egy hétig én vagyok a te érzéki szerelmed, és aztán a te pihenésed megint ötven hétig. És nem kell most már nekem senki és semmi, csak ez a példádan veled-élés, amit semmi polgári elme nem ért meg, az a polgári nyugalom-elme, ami után mind a ketten boldogtalanul és reménytelenül vágyódunk... ez teszi azt, hogy én kitanult, viharvert, jóvá lett, elaludt és általad felébresztett férfi-Lili vagyok, és te vagy a kezdő asszony-Feri, és esküszöm neked, hogy minden köznapi okosságon és förtelmes sablon-butaságon túl soha az Isten nem teremtett egymásnak úgy két embert, mint bennünket, csak át kell égnünk ezen a szenvedésen, meg kellett tudnunk, hogy vad szerelmek hány hónapig tombolnak, hogy alusznak el, hogy ébrednek újra, hogy sírnak és nevetnek, hogy olvadnak barátságba... és hogy azért vagyok a világon, hogy tehetséges és boldog legyek, és hogy nevetni és ragyogni tanítsam azt az egyeden emberi lényt a világon, aki nekem az életet jelenti.” Micsoda szerelmi vallomás ez? Választ mégsem vár rá, megelégszik egyeden szóval is, hogy a szeretett nő átvette a levelet, vagy egy szóval a telefonban, hogy elolvasta. És a vágy, „egy kis titkos hiúság”, hogy Darvas Lili elteszi a vallomását, örök emlékül. Hasonló hangvételű levelek születtek Münchenben, Cannesban. Budapesten, Karlsbadban, Bécsben, Velencében, Párizsban, Genfben, San Remóban, Nizzában, New Yorkban, Montaukban. Karlovy Varyból, a Pupp Szállóból 1935 nyarán a következőt írja: „Vércukor lement. Eddig fogytam három kilót, de még kettőt kell, mert már nagyon kövér voltam.” Van egy 1925. május 5-én, Budapesten feladott távirat is a könyvben. Lili Darvas Theater Bratislava címzéssel. Darvas Lili azokban a napokban ugyanis Pozsonyban vendégszerepei. „Elmondhatadan szenvedésben, de végleg megerősödött hittel és friss erővel harcolok új tisztult élet megalapozásán. Célom mindent neked, mindent a te örömedért;'* diadalodért és mindent pontról pontra úgy cselekedni, ahogy te kívánod, te drága, okos, aki tőlem minden szenvedést és minden küzdelmet megérdemelsz. Alig várom, hogy hangodat halljam, és sok érdekes eseményről, aminek talán örülni fogsz, értesítselek. ” A megszólítás gyakran változik. Vagy Drága Lilikém, vagy Drága Szívem, vagy Drága Lilim, vagy Drága Pumiszkám, a leggyakrabban azonban Drága Minyuszkám. Csak az aláírás nem változik egyszer sem: Csókol Feri. A fekete-fehér Darvas Lili- és Molnár Ferenc-fotók mellett Rippl- Rónai József négy Darvas-portréja is helyet kapott a könyvben. Mind a négy kép Lonti szerepében ábrázolja a színésznőt az Égi és földi szerelem című darabból. „Büszkeségem és dacom az egész világgal szemben, te drága gyermekem, hogy én ilyen párduccal akarok élni, mint te” - így a középkorú író, a pályája kezdetén álló fiatal szerelmének. Ennek a szenvedélyes szerelemnek a bizonyítéka az a hatvanhat levél, amelyet szinte lélegzetvisszafojtva olvasunk, mintha titokban nyitottunk volna fel egy aranykulccsal lezárt, díszes ládikót. Szabó G. László A szerző a Vasárnap munkatársa
