Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-22 / 69. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2019. március 22. Nem világos, miért épp Brie Larsonban látták meg a női szuperhőst (Fotó: Satum Entertainment) Elbaltázott lehetőség A Marvei Kapitány alkotói nem használták ki eléggé, hogy végre nő játssza a szuperhőst - középpontba állítása nem lendít a filmen JUHÁSZ KATALIN Aki egy kis pluszt, hozzáadott értéket, speciális látásmódot, fifikát vagy férfiakat kijátszó, meglepő logikát vár a Marveluniverzum első női szuperhősétől, annak csalódnia kell. A Marvei Kapitány két dolog miatt lett nézhető: a humor miatt, amit sikerült belecsempószni, illetve egy cuki, vörös macska miatt. Nyilván nem a poénok elhelyezése volt a legfontosabb az alkotók számára, de hogy pontosan mi, az nem derült ki. Heten írták a forgatókönyvet, mégis maradtak benne következetlenségek. A két rendezőt pedig érezhetően úgy kényszerítették bele ebbe az univerzumba, mint amikor az építészekkel új kockaházat terveztetnek a már meglévő lakóparkba. A szuperhősmüfaj egyeduralkodójának számító Marveinek ez már a nyolcadik karaktert bemutató eredettörténete 2008 óta (a Pókemberrel együtt). Dicséretes, hogy az alig két hónap múlva mozikba kerülő, várva várt Bosszúállók: Végjáték előtt egy női főszereplőt is fel akartak mutatni. Hiszen mikor, ha nem most, amikor oly sokan hangoztatják, hogy ideje a nőknek is több figyelmet kapniuk a kamera minden oldalán? Ebben a filmben szinte mindent elkapkodtak, összecsaptak, letudtak, beleértve a főszereplő kiválasztását is. Nem egészen világos, miért éppen Brie Larsonban látták meg a női szuperhőst. Eléggé jelentéktelen figurának tűnik, bárminemű karizma, kisugárzás nélkül - már ha nem számítjuk a kezeiből kilövellő kék fénycsóvákat. Jude Law abban a néhány jelenetben is simán lemossa őt a színről (nem a verekedős jelenetre gondolok), Annette Bening pedig, aki tényleg csak néhány percre tűnik fel a vásznon a Legfőbb Intelligencia / Dr. Lawson szerepében, sokkal inkább megmaradt a fejemben másnapra, mint a főhős. Samuel L. Jackson külön bekezdést érdemel, hiszen valósággal tündököl a SHIELD-ügynök Nick Fury szerepében, még akkor is, ha digitális megfiatalítása nem sikerült túl jól. Ennek a trükknek oka van, amit most nem fedek fel. Ha férfi játszotta volna a szuperhőst, a film talán nem döntött volna rekordokat a mozikban. Épp ezért szomorú, hogy a cselekmény szempontjából akár férfi is játszhatta volna a főszerepet, ugyanúgy verekedhetett volna, röpködhetett volna, lövellhette volna a fénycsóvákat. A gyengébb nem középpontba állítása semmilyen szempontból nem lendít a filmen. Nézzük az alaphelyzetet. A skrullok kiszemelték maguknak a Kree birodalom egyik határbolygóját. A kree Csillagosztagnak, amelynek Marvei Kapitány is tagja, meg kell találnia a kémjüket, aki lelepleződött, ezért a skrullok is ezerrel keresik. Ha elfogják, a három év alatt FILMKOCKA Marvei Kapitány ■ Eredeti cím: Captain Marvel ■ Amerikai akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 2019,124 perc ■ Rendező: Ryan Fleck, Anna Boden ■ Forgatókönyv: Meg LeFauve, Nicole Perlman, Geneva Robertson- Dworet, Anna Boden, Uz Flahive, Ryan Fleck, Carly Mensch ■ Operatőr: Ben Davis ■ Szereplők: Brie Larson, Samuel L Jackson, Gemma Chan, Jude Law, Annette Bening, Clark Gregg, Lee Pace A film előzetesét megnézhetik az ujazo.com-on. összegyűjtött információk az ő kezükbe kerülnek. Csak az a baj, hogy az alakváltó skrullokat nehéz felismerni, mert bárkivé át tudnak vedleni. A Vers (ejtsd: vírsz) néven futó hősnőnket így vezetik félre és ejtik fogságba, majd kutakodni kezdenek az agyában bizonyos kódokért (erről csak ennyit árulhatok el). Lassan kiderül, hogy Vers nem született kree, hiszen olyan emlékei vannak a C-53 bolygóról, mintha valaha ott élt volna, azon a lepra helyen, ami egyébként a Föld. (A gyermekkori emlékképeket rövidke snittekben bemutató pár perc a film talán legemlékezetesebb része). Az ügyes és gyors szuperhősnő kiszabadul a fogságból, és egy földi videotékában landol a tetőn keresztül, méghozzá 1995-ben. A karakter legérdekesebb vonása, hogy amnéziás volt, nem emlékszik a múltjára. Lassan áll össze akép, hogy tesztpilóta volt, és hogy hat évvel ezelőtt mi történt vele, illetve tudós főnöknőjével (őt játssza Annette Bening), aki feltalálta a fénysebességű hajtóművet. Ezt a találmányt szeretnék megkaparintani a skrullok, akiken nyilván minden egyes forgatási napon órákon át dolgoztak a maszkmesterek, mégis úgy néznek ki, mintha egy zöld gumiálarcot húztak volna a fejükre a gagyiboltban. A 90-es évek megidézése viszont egész jól sikerült. Akad néhány technikai jellegű humorforrás is (csigalassú internet, a mobiltelefon helyett használt csipogó). Vers földlakóként Nine Inch Nails-pólóban fútkározik, ennek a zenekarnak talán 1995 volt a legjobb éve. Korabeli slágerek szólnak, főleg énekesnő-központú bandáktól (Garbage, No Doubt, Elastica). És a tavaly elhunyt Stan Lee is feltűnik egy pillanatra, figyeljék meg alaposan a verekedős jelenetet a metrón. A 95 éves legendás képregényalkotó, akinek oly sok filmes köszönheti a jólétet, egy forgatókönyvbe merülve ül a metrókocsiban. Végül beszéljünk a cuki vörös cicáról. Őt Nick Fury veszi magához és babusgatja kedvesen, ami egy kemény fickótól meglepő gesztus. Aztán egy kulcshelyzetben kiderül róla, hogy nem is macska, hanem flerken. (Nem árulom el, mi a flerkenek szuperképessége, de bízom benne, hogy ez a tehetséges teremtés a Végjátékban is szerepet kap). A Marvel Cinematic Universe a felnőtt akciómesék egyeduralkodója a piacon. Még azt is megengedhetik maguknak, hogy saját nevükön viccelődjenek (Nick Fury a Please Mr. Postmant énekli a The Marvelettestől, borzalmasan), vagy hogy az egyik szuperhősüket Marvei Kapitánynak nevezzék el. Eddigi húsz, többnyire izgalmas filmmel tettek szert masszív rajongótáborra. Ők biztosan elnézik nekik, hogy ez a huszonegyedik film elég gyengére sikeredett. I 9 PENGE „Salaryman" és szamuráj Ajapán kultúra, morál és életvitel (a vallástól a konvenciókon át, beleértve a mangák és animék, szamurájfilmek világát) nehezen érthető az európai ember számára, ha nincs képe a szigetország történelmének hangsúlyos eseményeiről, a nemzeti identitást meghatározó kódokról, valamint a társadalmi struktúra sajátosságairól. Ebben jelenthet támpontot Jeff Kingston (a Temple University professzora) magyarul nemrég megjelent monográfiája, amely a ’80-as évektől kezdődően tekinti át az ország történelmének, politikai viszonyainak és társadalmi szerkezetének alakulását. A magas szakmai színvonalon összeállított, de közérthető, így a laikus olvasó igényeit is kielégítő munka összetett képet ad az országról, amely, miközben meg akar felelni a 21. század gazdasági, politikai változásainak és globalizációs kihívásainak, a saját kultúráját és identitását is igyekszik megtartani. Izgalmas az, ahogy a szerző a második világháború utáni amerikai megszállás politikai, társadalmi és kulturális következményeit láttatja (hogyan valósul meg a demokratizálódás folyamata egy olyan közegben, amely alapvetően RÖVIDEN Lipcsei Könyvvásár: magyar programok Lipcse. Tandori Dezső emléke előtt tisztelegve a fiatal magyar költők és a műfordítás áll a tegnap megkezdődött Lipcsei Könyvvásár magyar programjainak középpontjában. A magyar program Tandorit megidéző „lírai közjátékkal” indult és az Y generáció költészetét bemutató esttel zárul a kortárs lírának szentelt nyitónapi műsor. A magyar programsorozat eseményeként debütál Dragomán György Oroszlánkórus című novelláskötetének frissen megjelent német nyelvű kiadása, amelynek fordítója, Tankó Tímea a lipcsei könyvvásár fordítói díjának egyik jelöltje. A lipcsei magyar jelenlét záróeseménye Forgách Audrás németül frissen megjelent kötetének bemutatója lesz. A német, nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiváljára megjelenő magyar vonatkozású kötetek közül kiemelkedik az 1980 után született magyar költőgeneráció új verseit - Kalász Orsolya és Peter Holland szerkesztésében - német nyelven bemutató antológia. (MTI) a hierarchikus, patriarchális Viszonyokra épül). És az is, ahogy a 20-21. században a nagyvárosokban koncentrálódó középosztály sémáját vázolja, amelynek része a munkaorientált „salaryman” félj teljesítményére épülő családszerkezet, és ezzel együtt a női társadalmi szerep átalakulása, az emancipáció kérdéseinek, a válásnak vagy az öngyilkosságnak az újszerű társadalmi megítélése is. A NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA gazdasági folyamatok leírásában és a politikai események áttekintése során egyaránt fontos motívum a bizalom és az értékrend, valamint a nemzeti múlt feldolgozásának a kérdése, azonban Kingston minden kérdésre többkomponensű megoldást keres. így például az öngyilkosságokat nem elsősorban a tradicionális szamuráj (bushido) értékrenddel, hanem a 21. századi japán társadalom aktuális kereteivel (a munkanélküliség, az elöregedő társadalom és az életbiztosítás mint családfenntartási lehetőség) kapcsolja össze; foglalkozik a második világháború alatt működtetett ,Jcomforthölgyrendszerrel” és az ezzel kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás hiányával; sőt a bálnavadászat és a nukleáris energia aktuális politikai és gazdasági kérdéseivel is. A könyv eredményei objektívek, azonban a hangneme nem mindig elfogulatlan: a szerző meggyőződése, értékrendje óhatatlanul átszűrődik, amely akár zavaró is lehet. Jeff Kingston: A modern Japán kihívásai. Ford. Sándor István. Bp„ Antall József Tudásközpont, 2018,414 oldal. Értékelés: 9/10 A Csavar Színház a pozsonyi Nemzetiben Pozsony. A hetényi Csavar Színház vendégszerepei holnap a Szlovák Nemzeti Színház Stúdiószínpadán; 19 órakor mutatják be az ingmar Bergman svéd rendező Jelenetek egy házasságból című tévésorozata, illetve filmje alapján készült előadást. A férfi és nő bonyolult kapcsolatát egy színész házaspár, a Jászai Mari-díjas Gál Tamás és Kiss Szilvia jeleníti meg, Pataki András rendezésében. (k) Gál Tamás és Kiss Szilvia a Jelenetek egy házasságból című előadásban (Fotó: Szalay Károly)
