Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-16 / 64. szám

8 KULTÚRA 2019. március 16.1 www.ujszo.com Terror a színházban, avagy ölni vagy nem ölni: az itt a kérdés A kassai Thália Színházban mutatták be Ferdinand von Schirach bírósági drámáját, a nézőre hagyva a döntést SZÁSZI ZOLTÁN 2001. szeptember 11-e óta napi „rutin" a terrorral való szembenézés, nem zárkóz­hatunk el előle, nem mond­hatjuk, hogy engem nem érint, nem érdekel. Mi sem termé­szetesebb, mint hogy a téma a filmek után megjelent a színházban is. Ferdinand von Schirach Terror című darabjaként idén a kassai Thália Színházban. A darabról A Terror ősbemutatója 2015-ben volt Berlinben, azóta a világ számos színházában feldolgozták, magyar nyelvterületen egyszerre több szín­házban fiit. Nagy a siker, nagy az ér­deklődés, hiszen az emberek, a né­zők dönthetnek arról, hogy felmentik vagy elítélik a darab főhősét, a va­dászpilótát. Aki tiltóparancs ellenére is lelő egy menetrend szerint közle­kedő utasszállító gépet 164 emberrel a fedélzetén, megelőzve ezzel azt, hogy a gépet a terrorista egy hetven­ezer nézővel teli futballstadionba irányítsa. Miközben a szövegkönyv szerint senkinek a világon eszébe nem jut, hogy kiüríttesse a stadiont, amire, mint kiderül, elég idő lett vol­na. Izgalmas is a szituáció, még ha enyhén hipotetikusak is a szerző fel­vetései. (Zárójelben írom, nem tar­tom valószínűnek, hogy repülőgép­eltérítésről tudomást szerezve és a becsapódási cél ismeretében az ille­tékesek ne adnának ki ilyen intézke­dést. Ez a szerző akarata itt, tiszte­letben kell tartani az interpretációnál, hogy nem történt ilyen. Azt is el kell fogadni, hogy a repülőgép feketedo­bozának vizsgálatáról egy szó sem hangzik el a szövegben. Ez is a szer­ző akarata. Aki nem mellesleg jo­gász, tehát a bizonyítási eljárásokkal Bírósági tárgyalás a színpadon (Németi Róbert felvételei) minden bizonnyal tisztában van. Ez nem is jogi eset, nem is igazi tárgya­lás, ez egy moráldráma, egy morali­záló szöveg, s abba még az is belefér, hogy ilyen kissé életidegen elemek benne maradhassanak. Nem az volt a célja a szerzőnek, hogy valóban le­futtasson egy bizonyítási eljárást, ő moralizáltatni akarta a közönséget.) Látszólag tehát izgalmas a helyzet, a néző meg szereti, ha fontosnak ve­szik. Végre! Ölni vagy nem ölni: az itt a kérdés, és mennyi élet értéke­sebb mennyi élettel szemben? Lehet­­e ilyesmiről dönteni egyáltalán? Ki dönthet? Milyen esetben? Miféle megfontolások alapján? Terror Kassán A kassai Thália Színház Bírósági dráma - a néző dönt alcímmel hirdeti a darabot. Milyen élményt kapunk, ha Kassán nézzük meg a Terrort a szín­házban? Keretjáték fogadja a nézőt. Farostlemez felületek, raklapbútor, szemhatáron túlnövő dór oszlop. (Díszlet: Gadus Erika.) Két műszaki leszedi a porvédő fóliával takart be­rendezésről, amit le kell. Egyikük két malteros vödörrel úgy egyensúlyoz, mintha Justicia istennő lenne. E két vödörbe gyűjtik be később a nézők kavicsszavazatait. Itt érezhetünk uta­lást a görög cserépszavazásra. Pol­­gáijogot kapunk ettől a kassai elő­adáson, esküdtekké válva. Ezt be is jelenti a bírósági elnök (Nagy Kor­nélia) még játéktéren kívül, majd ta­lárt ölt, és onnan a szerepébe lép. Úgy tudjuk, játék részesei leszünk. Aztán mégis valóságos bírósági tárgyalás ügymenete indul; a bíróság bevonul, a néző-esküdt feláll, bár kissé értet­lenül teszi ezt a szelíden erőszakos jegyzőkönyvvezető felszólítására. Bizonytalan, mert ugye úgy tudta, já­tékról van szó, azaz színházról. De mégse az, ez most már mégis tárgya­lás. Már az elnök talárosán a pulpi­tusnál, lassan mindenki beérkezik, ügyész és védő, vádlott, majd sorban a tanúk is. Elindul a tárgyalás. Ki­hallgatások, tények megismétlése, itt kicsit zavaró, hogy a műszaki katonai adatokat és szakzsargont a vetítésre teljesen alkalmatlan felületű falon si­­labizálhatja az, aki nem hisz a fülé­nek. Néha az adatok el is tértek egy-A vádlott (Habodász István) mástól, de hát van ilyen. Nekem spé­ciéi mindegy, milyen rakéta gyilkol. Nem a típusszámán múlnak a dolgok. A vádló (Vasvári Emese) mindent súlyosan hangsúlyozva mond, vég­hangsúlyossá téve a színpadi magyar RÖVIDEN Kitüntetések március 15 nyelvet. Engem ez zavart, és nem éreztem indokoltságát. Hacsak nem azt, hogy ne szimpatizáljak vele! Azt elérte. Befolyásolni akarta az ítéle­tem végkimenetelét? Az ügyvéd (Menszátor Héresz Attila) lezser, ka­­rikírozó figura, emberi arcot hozna, de ahhoz nincs elég hely és idő. A be­széd és a gondolatiság itt a fontos. Az nagyon! Mondják az érveket, ki-ki a magáét. így mi mást tehetnek a szí­nészek, mint teszik a dolgukat! A fe­szültség bizsereg, Ferdinand von Schirach szövege megveszi a nézőt. Megveszi? A vádlott (Habodász Ist­ván) magával való szembesülésekor és kibontakozásakor mutatkozik né­mi érzelmi hőfok is a gondolatiság és a moralizálás mellett. Aki szipogni akar és könnyeket látni, annak a lelőtt gépen utazó férjből egy félcipőnyit megőrző özvegy (Varga Szilvia) hozza a kellő hatást. Korrekt. Felmentem vagy elítélem A néző meg figyel, érdeklik a rész­letek. Két felvonás, sok szöveg, ke­vés akció, kevés interakció, mégis működik a dolog. (Rendező: Czajlik József, dramaturg: Forgács Miklós.) A néző komolyan veszi, azaz ve­heti magát. A döntéshez azonban meggyőző érvek kellenének. Hang­súlyozom, az enyémhez. Ölni vagy nem ölni? Az itt a kérdés? Bűn és bűnhődés is? Ne ítélj, hogy ne ítél­tess? Talán ez is, az is, meg amaz is. Végül vég van. Megint kilépés a bí­rósági tárgyalásból, megint színház, játék és szavazás. Felmentem vagy elítélem. ítélethirdetés, keretjáték második rész. Műszakiak összecso­magolják, amit kell. A vádlott ott áll a dór oszlop mellett. Felnéz az isteni fényt és megvilágosodást adó reflek­torra. Vége. Én felmentettem. Mert nem volt elég bizonyítékom ellene. Ha lett volna, talán elítélem. Vagy ki tudja, lehet, hogy akkor is felmen­tem? És önök? alkalmából Hangos irodalmi csemege Elkelt a popsztár műgyűjtemónye London. A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fon­tért kelt el a Christie’s csütörtöki árverésén -jelentette be tegnap az aukciósház. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. A tételek között volt Damien Hirst The In­complete Truth című műve, amely egy üvegtartály benne egy for­maldehidben megőrzött galamb­bal. Az alkotás 1 -1,5 millió fontos becsült értéke alatt, 911 ezer fontért kelt el. A kollekció 130 darabjára az interneten lehetett li­citálni március 8. és 15. között, ennek eredménye még nem is­mert. Az árverés bevételét George Michael örökségének kezelői jó­tékonysági célokra fordítják. (MTI) Dunaszordaholy. Komáromi szerző, komáromi történet, komá­romi színésznő. Daniela Kapi­­tánová Könyv a temetőről című, magyarul 2016-ban megjelent re­gényéből Bandor Éva készített hangoskönyvet. A történet a szel­lemi fogyatékos Samko Tálerői szól. A hangoskönyv dunaszerda­­helyi bemutatója március 18-án, hétfőn 18 órától lesz a Buena Cof­fee House kávézóban, a Családi Könyvklub szervezésében. (k) Áder János, Magyarország köztársasági slnöko a nemzoti ünnepen Kossuth-dfjakat adott át jeles művészeknek. A Kossuth-nagydíjat idén Torőcsik Mari kapta. Budapest. Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munká­jával népét, nemzetét szolgálja - je­lentette ki Áder János a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmon­dott beszédében tegnap az Ország­házban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Ma­gyar Érdemrendeket. Magyarország köztársasági elnö­ke március 15. alkalmából Kossuth­­nagydíjat adományozott Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és két­szeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész részére több évtize­des pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmföszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életmű­ve elismeréseként. A köztársasági elnök Kossuth­­díjat adományozott: Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész részére; Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész részére; Ferenczes István József Attila­­díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő részére; Gyöngyössy Katalin Jászai Mari­díjas színművész, érdemes művész részére; Hildebrand István Balázs Béla­­díjas operatőr, rendező, érdemes művész részére; Kálmándy Mihály, a Magyar Ál­lami Operaház énekese részére; Kátai Zoltán énekmondó, zene­szerző részére; Kisléghi Nagy Ádám festőmű­vész, érdemes művész részére; Koltay Gergely zenész, zeneszer­ző, szövegíró, a Kormorán zenekar alapítója és vezetője részére; Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere részére; Madarassy István ötvös- és szobrászművész részére; Mihály Gábor Munkácsy Mihály­­díjas szobrászművész részére; Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró részére; Selmeczi György Érkel Ferenc­­díjas zeneszerző, karmester, érdemes művész egyetemi tanár részére; Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, író, irodalomtörténész, szerkesztő részére; Tamás Menyhért József Attila­­díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító részére. Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adomá­nyozta többek között Szvorák Kata­lin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc­­díjas népdalénekes, előadóművész részére a magyar népzenei értékek megőrzését, valamint zenekultúránk nemzetközi népszerűsítését évtize­dek óta kimagasló színvonalon szol­gáló előadóművészi pályája elis­meréseként. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom