Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-11 / 59. szám
6 I KULTÚRA 2019. március 11.1 www.ujszo.com Mélyből emel nagyon magasba Tom Volf kétórás dokumentumfilmjét Maria Callasról, korunk operadívájáról négyéves kutatómunka előzte meg SZABÓ G. LÁSZLÓ Dívának született, és az is maradt élete utolsó pillanatáig. Minden idők legnagyobb operadívája, aki túlsúlyos, szemüveges lányból lett a milánói Scala királynője. Maria by Callas címmel most Tom Vólf készített róla kétórás, megrázó erejű dokumentumfilmet. Egész estét betöltő játékfilm született már Callasról. Franco Zeffirelli rendezte 2002-ben Fanny Ardant címszereplésével. Dokumentumfelvételek tucatjaiból is válogathatunk a világhálón, hiszen a Callassztori azokat is érdekli, akik nem tartják magukat megszállott operarajongóknak, de a 20. század egyik legtehetségesebb, legsikeresebb és legnagyobb hatású opera-énekesnője újra és újra lenyűgözi őket. Tom Volf sem operaszakértőnek, sem Callasrajóngónak nem tartja magát, de még csak hírből sem ismerte az operaénekesnő legnagyobb alakításait, amikor a New York-i Metropolitanben először váltott jegyet operára. Az előadás után olasz darabokat keresett a neten, s így akadt rá a Lammermoori Lucia egyik áriájára - Maria Callas előadásában. Ennyi kellett neki ahhoz, hogy „megfertőződjön”, vagyis hogy a díva egy életre elvarázsolja. Mint mondja: azóta sem tud szabadulni tőle. De az után a bizonyos előadás után, amikor hajnalig az ő felvételeit nézte, hallgatta, még nem gondolt arra, hogy dokumentumfilmet forgasson róla. Később jött az ötlet. Azután, hogy felismerte: olyan film még nem készült a díváról, amelyben ő maga, a saját szavaival meséli el az életét. Négy évig tartó kutatómunka eredménye a Maria by Callas, amely a kevesebb fantáziával bíró A Maria Callas-sztori címet kapta magyarul. Az eredeti cím ugyanis remekül tükrözi a rendező szándékát, hogy bár RÖVIDEN Életműdíjat kap Julie Andrews Velence. Életműdíjat kap az idei velencei filmfesztiválon Julie Andrews, A muzsika hangja és a Mary Poppins című családi filmek főszereplője. Alberto Barbera fesztiváligazgató bejelentésében a 83 éves brit színésznőt a „mozinézők számos generációja által bálványozott ikonikus figurának” nevezte, olyannak, akinek „szerepei nem korlátozódtak a családi filmek tökéletes karaktereire”. „Olyan szerepekben játszott, amelyek sokoldalúak, drámaiak, provokatívak és csípős iróniával áthatottak voltak, köztük volt több olyan film is, amelyet néhai férje, Blake Edwards rendezett - hangsúlyozta. - Ez az Aranyoroszlán egy különleges karrier jól megérdemelt elismerése” - tette hozzá. Julie Andrews közleményében megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést. Andrews egymás után a második brit színésznő, akit a velencei mustra életműdíjjal tüntet Callas levelei és naplói is sokat hozzátettek a filmhez, akárcsak az a több mint tízezer fotó, amely teljesebbé tette a róla kialakult képet (Fotó: vertigo Média) Maria és Callas egy és ugyanaz a személyiség, a magánember és a korszakos jelentőségű opera-énekesnő között mégis van némi különbség. Ha más nem is, annyi mindenképpen, hogy az utóbbi - felvételeinek és legendájának köszönhetően - örökké élni fog. Mi persze azt is tudjuk, hogy Maria, mint fiatal lány és már érett nő, majd elhagyott szerető rengeteg fájdalmat cipelt a lelkében, amíg Callas, a díva a művészi pálya legmagasabb csúcsait is meghódította. A Volftól kapott két óra kimerítő rendezői kutatómunka eredménye, ki, tavaly Vanessa Redgrave kapta meg az elismerést. A világ legrégebbi filmfesztiválját idén augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg a lagúnák városában. (MTI) Magyar siker Monte-Carlóban Monte-Carlo. Magyar sikerrel zárult szombat este a Monte- Carlói Nemzetközi Filmfesztivál. Reisz Gábor alkotása, a Rossz versek kapta a födíjat az Emir Kusturica elnök által vezetett zsűritől. Ezt az elismerést először nyerte el magyar film, a díjat a magyar rendező vette át a fesztivál záró gálaestjén Monte-Carlóban. A alkotó önéletrajzi ihletésű filmjében a felnőtté válás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. „Olyan filmet akartam készíteni, amelyből rá lehet ismerni a valóságra, melyben Magyarországon élünk” - idézte a Filmalap közleménye Reisz Gábort, aki a Rossz versek főszereplője is. (MTI) amely eddig ismeretlen interjúk, rádiós és televíziós archív anyagok, magánfelvételek sorozatán alapul. Callas levelei és naplói is sokat hozzátettek a filmhez, akárcsak az a több mint tízezer fotó, amely teljesebbé tette a Callasról korábban kialakult képet. Volf egy interjújában azt is elmondta: amikor belekezdett a munkába, akkor még csak Callast, a dívát látta. Mariát, a magánembert az anyaggyűjtés során ismerte meg. A történet, a Callas-sztori New Yorkból indul, ahol Maria görög bevándorlók gyermekeként az élet árTíz éve, 2009. március 11-én hunyt el Bacsó Péter Kossuthdíjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere. Leghíresebb műve A tanú. A rendező 1928. január 6-án született Kassán, édesanyja Palotai Boris írónő volt. A család a 40-es évek elején költözött Budapestre. Bacsó rendezőként 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című alkotással, amely az akkori fiatalok életével, gondolkodásával, magatartásával foglalkozott. Igazi hangjára, a szatírára a hatvanas évek végén talált rá. 1969-ben rendezte legismertebb művét, A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig nem mutatták be, viszont az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilmmé vált. „Az a tapasztalatom, hogy egy módon lehet a diktatúrák ellen küzdeni, ha nevetségessé tesszük őket. Azt hiszem, hogy a nyékos oldalán, de rendkívüli hangi adottságokkal válik felnőtté. Engedelmes; intelligens, szorgalmas diák volt, elképesztően muzikális - így a tanárai. Tizenhét évesen már az athéni operában énekel, s alighogy betölti a húszat, már az egész világ ismeri. Minden napját az opera tölti ki, életét a művészetnek szenteli. Kilencven kilóról - másfél év alatt! - hatvanra fogy le, hogy színpadképessé tegye magát, s hogy karcsúságát megőrizze, étrendjét drákói szigorral állítja össze. Korai halálában állítólag a sok egészségtelen diéta is közrejátszott. Magánéleti kudarcai is mélységesen lesújtották. Házasságot Giovanni Battista Meneghinivel, a nála majdnem harminc évvel idősebb olasz vállalkozóval kötött, akinek nem is annyira Callas, mint inkább a pénz volt a mindene. Főleg Callas pénze. „Fejébe szállt a hímevem - vélekedett a díva -, ez rontotta meg a házasságunkat.” De ahogy Carmenként énekelte: „A szerelem lázadó madár, amelyet senki nem tud megszelídíteni.” Válásuk után Callas egy ideig csak a hivatásának- élt. „A mennybe kívánok emelkedni az énekléssel, ahol harmónia van” - nyilatkozta. A mindent elsöprő, nagy szerelmet Arisztotelész Onasszisz, a híres görög hajómágnás jelentette az életében. A biztos támaszt, az életre szóló társat mégsem kapta meg tőle. Évekig tartó hitegetés után Onasszisz a meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy özvegyét, Jackie-t vette feleségül, ami Callas számára felért egy szívlövéssel. Élete legnagyobb csalódása volt ez, amelybe lelkileg bele is roppant, s bár hangja már évekkel korábban veszített a fényéből, ez a fájdalmas érzelmi dráma tovább rontott rajta. Onasszisz házassága azonban korántsem volt kiegyensúlyozott, felesége inkább a vagyonát vágyta, mint őt magát. A boldogságát és egészségét fokozatosan elveszítő félj később vissza is táncolt Callashoz, aki látszólag meg is bocsátott neki, lelke mélyén a seb azonban mégsem gyógyult be soha. Onasszisz mindenkori hatalommal való szembenállásról szól a film. Svejk az egyik mintaképem, de hivatkozhatok Chaplinre is, aki szintén a kisember és a fasizmus szembenállását mutatja meg a Diktátor című filmjében, ami ma is aktuális” - mondta Bacsó Péter Tíz éve hunyt el A tanú 1975-ben bekövetkezett halála után az énekesnő állapota is fokozatosan leromlott, s a dívából megtört, erejét elveszített, idősödő hölgy lett. „Én egy egyszerű nő vagyok - néz szomorúan a kamerába —, szeretek tévét nézni, főzni, recepteket gyűjteni.” Barátnőjének, Elvirának így panaszkodik egy levelében Onassziszról: „Nem haragot érzek, csak fájdalmat.” Tömör választ ad arra a kérdésre is, hogy miért nem vállalt gyereket. „Az én hivatásom teljes odaadást kíván. Nem tudtam volna jó anya lenni.” Elbűvölő, őszinte, spontán, szívós, erőteljes személyiség áll előttünk, akiben Leonard Bernstein, a világhírű amerikai zeneszerző és karmester a tiszta elektromosságot látta. Omar Sharif, Luchino Visconti, Jean Cocteau, Grace Kelly, II. Erzsébet királynő mellett Pier Paolo Pasolini is megszólal a filmben, aki nemcsak rendezőként, hanem jó barátként is jelen volt Callas életében. Együtt látjuk őket a Medea forgatásán, és együtt egy motorcsónakon, közös pihenésük során a Földközitengeren. Callas leveleit és eddig publikálatlan visszaemlékezéseit Joyce DiDonato, a világhírű operaénekesnő olvassa fel pontosan annyi érzelemmel a hangjában, amennyit a vallomások megkívánnak. „Erősen él meg mindent - emlékezik Pasolini. I la boldog, majd kicsordul. Ha boldogtalan, majd belepusztul.” A színpadon sem spórolt az érzelmekkel. Ettől tudott olyan hátborzongatóan zseniálisan énekelni. Utoljára a londoni Covent Gardenben lépett színpadra 1965-ben. Ötvenhárom évesen, szívroham következtében halt meg párizsi lakásában. Ő kérte, hogy hamvait az Égei-tengerbe szórják. Tom Volf filmje nem a feledés homályából hívta most őt elő. Callas él, és a technika csodájának köszönhetően velünk is marad. Hangban is, lélekben is. A vele töltött két óra a mélyből is képes felhozni az embert. A szerző a Vasárnap munkatársa rendezője A tanúról. A film főhőse Pelikán József - Kállai Ferenc emlékezetes ala; kításában - hithű kommunista, aki a I személyi kultusz idején gátőrként is elkötelezett munkát végez, ám feketevágás miatt börtönbe kerül. Bacsó Péter legendás filmjének néhány mondata mára szállóigeként beépült a közbeszédbe, például: „az : élet nem habos torta”, „a nemzetkö: zi helyzet egyre fokozódik”,, Az új : magyar narancs. Kicsit sárgább, ki: csit savanyúbb, de a miénk”. A tanú : az egyik legjobb magyar vígjáték, ; egyben tökéletes politikai szatíra. Bacsó Péter filmjeit a magyar el; ismerések mellett több külföldi fesz; tiválon is jutalmazták. A Hamvadó ; cigarettavég (2001) című alkotása ; Karády Katalinnak állít emléket. Ba- i cső harminckét nagyjátékfilmet ké- I szített, ezek közül néhány emlékeze: tes: Nyár a hegyen (1967), Fejlövés (1968), Forró vizet a kopaszra (1972), Éreszd el a szakállamat (1975), Ki beszél itt szerelemről (1979), Te rongyos élet (1983), Banánhéjkeringő : (1986), Sztálin menyasszonya (1990), Megint tanú (1994). (bm)
