Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-01 / 51. szám
2 I KÖZÉLET 2019. március 1.1 www.ujszo.com Nem gondolunk a megelőzésre Egy nemzetközi felmérés szerint a betegek is hozzájárultak ahhoz, hogy romlott a szlovák egészségügy helyzete NAGYROLAND Pozsony. A legújabb felmérések alapján a szlovák egészségügy minősége 2018-ban visszaesett. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) táblázatában a 17. helyen végeztünk, két évvel ezelőtt még a 13. helyen álltunk. Az EHCI 35 európai országban készített elemzést az egészségügy helyzetéről. Hat fő szemponton belül összesen 46 tényezőt vizsgáltak. Szlovákia a középmezőnyben végzett, a megszerezhető 1000 pontból összesen 723-at gyűjtött be. Ehhez képest 2017-ben 749 pontot szereztünk, a kis különbség ellenére mégis 4 hellyel visszaestünk. Svájc az első A felmérés szerint az európai országok közül Svájcban a legfejlettebb az egészségügy, összesen 893 pontra értékelték. Az elemzők az első helyezést azzal magyarázzák, hogy az összes ország közül Svájcban lehet a legkönnyebben hozzájutni az egészségügyi ellátáshoz, itt kell a legkevesebbet várakozni a műtétekre és a kezelésekre. A második Hollandia lett, 10 ponttal ért el rosszabb eredményt Svájcnál. A holland egészségügy az előző fel; méréshez képest nagyot zuhant, 2017-ben 924 ponttal még az élen állt. A rosszabb helyezés a pszichiátriákon jellemző hosszú várakozási ; időnek és a növekvő öngyilkossági ; aránynak tudható be. Okét követi Norvégia 857 ponttal, majd Dánia i 855-tel. Az európai országok egészségügyi értékelése 1. Svájc 893 2. Hollandia 883 3. Norvégia 857 4. Dánia 855 9. Ausztria 799 14. Csehország 731 17. Szlovákia 723 32. Lengyelország 585 33. Magyarország 565 34. Románia 549 35. Albánia 544 • Forrás: EHCI A magyar kormány hibája A szomszédos országok közül Ausztria teljesített a legjobban: 799 ponttal a 9. helyen végzett. Csehország a 14. helyen zárt, 8 ponttal előzte meg Szlovákiát. A felmérés készítői szerint a cseh és szlovák egészségügy közti pontkülönbség oka, hogy a cseh egészségügy szélesebb körű egészségügyi ellátást biztosít, mint a szlovák. Például a sikeres veseátültetések aránya is nagyobb, és a fogápolásban is előrébbjárnak a csehek. Magyarország a 33. helyen végzett, mindössze 565 pontot ér el. Az elemzők úgy vélik, hogy a rossz helyezés oka elsősorban a magyar kormány hozzáállásában keresendő. „Úgy tűnik, hogy az utóbbi években a kormány nem az ország megfelelő irányítására koncentrált. Azzal voltak elfoglalva, hogy kiirtsák a szabad sajtót és politizálják a bíróságokat” - olvasható az elemzésben. Kalavská: van előrelépés Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter szerint a tárca már javában azon dolgozik, hogy a szlovák egészségügy gyengeségeit felszámolják. „A felmérésből kiderült, hogy nem teljesítünk jól a rákos megbetegedések kezelését illetően. Ezt a problémát már észlelte a tárca is, ezért kidolgoztunk egy tervezetet, mely javítana a rákos betegek kezelésén” - nyilatkozta Kalavská. Hozzátette, hogy a felmérésnek vannak pozitívumai is. „Például az általános rendelői orvosok tekintetében Szlovákia nagyon jól teljesített. Azt viszont elismerem, hogy a szakorvosokhoz nem könnyű bekerülni, ezt látni a felmérésben is. Ezért igyekszünk új speciális rezidensprogramokat létesíteni” - mondta az egészségügyi miniszter. Mint a Tour de France Tomás Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) elnöke úgy véli, hogy az elemzés adatait óvatosan kell kezelni. „Ezt leginkább a Tour de France-hoz tudnám hasonlítani. Az élmezőnyben van pár versenyző, akik láthatóan elhúztak. Ezután jön a középmezőny, melyben együtt vannak a versenyzők, sok esetben csak tized másodpercek döntenek a helyezésről, így akárki végezhet a 17., de akár a 70. helyen is. Azt gondolom, hogy a szlovák egészségügyben tavaly nem történtek olyan változások, melyek indokolnák ezt a visszaesést. Általában olyan apróságok döntenek, melyek negatív hatását alig érezni” - mondta lapunknak Szalay. Bajos megelőzés A felmérés hat fő kategóriára oszlik: a betegek tájékozottsága, az ellátás elérhetősége, a sikeres kezelések aránya, az egészségügyi szolgáltatások hatásköre, a megelőzés és a gyógyszerhasználat. Szlovákia az utóbbi kettő esetében teljesített a legrosszabbul. Az elemzés szerint az emberek nagyon káros életmódot folytatnak. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kevés mozgás mind a megelőzés kategóriájába esett, ezekben nagyon kevés pontot szereztünk. Szalay elismerte, hogy Szlovákiában a megelőzés nem működik. „A minisztérium hangoztatja, hogy ez a megelőzés éve. Ez egy olyan kampány, melynek keretében igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a megelőzés fontosságára. Talán már valamit javult a helyzet, de az emberek még mindig nem veszik komolyan a megelőzést. Vannak előírt ellenőrzések, szűrések, melyeken nem vesznek részt. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez nem csak az egészségügy hibája, hanem a betegeké is” - mondta lapunknak Szalay. Az egyes kategóriák értékelése Szlovákiában 1. A betegek jogai és tájékozottságuk 113 125 2. A kezelések várakozási ideje 188 225 3. A sikeres kezelések aránya 200 300 4. A kezelések hatótávolsága 78 125 5. Megelőzés 77 125 6. Gyógyszeripar állapota 67 100 Osszpontszám 723 1000 • Forrás: EHCÍ Kotlebáék már a 2. legerősebb párt Pozsony. Februárban is a Smer nyerte volna a parlamenti választást 21,2 százalékkal (35 mandátum), de a Kotleba-féle ESNS már a 2. legerősebb párt 11,7 százalékkal (19 mandátum) - derül ki a Focus ügynökség legújabb felméréséből. A harmadik helyre az SaS kerülne 11,2 százalékkal és 18 mandátummal. A negyedik helyen a Progresszív Szlovákia (PS) és a Spolu koalíciója végzett 9,5 százalékos támogatottsággal, ami 16 mandátumot jelentene számukra. Őket a Sme rodina követi szintén 9,5 százalékkal és 16 parlamenti székkel, az OEaNO-Nova mozgalom 8,4 százalékkal és 14 székkel, az SNS 7,5 százalékkal és 12 mandátummal, a KDH 6,5 százalékkal és 11 székkel, valamint a Híd 5,4 százalékkal és 9 székkel. Az ügynökség február 21. és 26. között végezte a felmérést, 1022 válaszadó bevonásával. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 7,2 százaléka nem menne szavazni, 14,3 százalékuk pedig nem tudott választani. (TASR) Ma készülnek el az új felmérések ÖSSZEFOGLALÓ A Progresszív Szlovákia (PS) államfőjelöltje, Zuzana Óaputová nők általi magas támogatottságát a Focus közvélemény-kutató intézet vezetője azzal is magyarázta, hogy a hölgyek Öaputovára, mint sikeres nőre vetítik a saját ambícióikat is. Az AKO kutatásában Óaputová már 10 százalékponttal vezet a Smar kormánypárt által támogatott MaroS Seféoviő előtt. Pozsony. A Focus vezetője, Martin Slosiarik lapunknak elmondta, szombaton reggel lép életbe az a tilalom, melynek értelmében a választásokig már nem lehet nyilvánosságra hozni a közvéleménykutatások eredményeit. „Nehéz azt megmondani, hogy az ezt követő két hétben hogyan alakul majd ajelöltek támogatottsága. Az viszont megalapozott feltevés, hogy a visszalépett Mistrík szavazóinak egy jelentős része Caputovához pártol át” - mondta a szakember és hozzátette, hogy a Martin Slosiarik (Képarchívum) PS jelöltje esetében egy úgynevezett hógolyóhatás is érvényesülhet. Ez azt jelenti, hogy mivel Caputová esélyesnek számít, így az alacsonyabb támogatottságú jelöltektől hozzá pártolhatnak át a szavazók. Elsősorban az eszmeiségükben közel álló jelöltek szavazói vándorolhatnak Caputovához. „Megtörténhet, hogy Bugár választói egy részének elfogadhatóbb lesz a magas támogatottságú Caputová, hiszen a nyertes csapat tagjai szeretnének lenni” - mondta Slosiarik, és hozzátette, pénteken egy újabb felmérést tesznek közzé, amelyben már nem szerepel Mistrík. Ha február végén tartották volna az elnökválasztást, a legtöbben (27,5 %) Öaputovára szavaztak volna. A második helyen Sefcovic végzett volna a szavazatok 17,1 százalékával, a harmadik helyezett pedig Mistrík (16,8 %) lett volna, aki azonban kedden visszalépett Caputová javára. Ez az AKO ügynökség aktuális felméréséből derül ki, amelyet a TA3 hírtelevízió megbízásából készítettek február 22. és 25. között, 1000 válaszadó bevonásával. Az első három helyezettet Harabin kövemé 11,7 százalékkal. A többi jelölt sorrendje a következőképpen alakulna: Milan Krajniak (6,1 %), Bugár Béla (5,9 %), Marian Kotleba (4,5 %), Frantisek Miklosko (3,9 %), Martin Dano (2,6 %), Eduard Chmelár (2,2 %), Juraj Zábojník (1,1 %), Róbert Svec (0,5 %), Ivan Zuzula (0,1 %) és Bohumila Tauchmannová (0,00 %). A felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka biztosan részt venne az elnökválasztáson. A válaszadók 19 százaléka valószínűleg szavazna, 6,1 százalékuk valószínűleg nem, 9,3 százalékuk biztosan nem, 1,6 százaléknyian pedig nem tudtak válaszolni. „Lehet, hogy Bugár választói egy részének elfogadhatóbb lesz a magas támogatottságú Caputová, a nyertes csapattagjai szeretnének lenni." Martin Slosiarik, a Focus igazgatója Az elnökválasztás első fordulójára március 16-án kerül sor. Ha az első körben egyikjelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, március 30-án második fordulót tartanak. Ebben az első kör két legsikeresebb jelöltje méri majd össze az erejét. (tasr, czg) «mm mumm sm Nem mozgunk, sok alkoholt iszunk és Cigizünk (Felvétel Martin Domok/Plus jeden defí)
