Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-01 / 51. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. március 1. I 3 Caputová: Rendszerszintű változást! A kisebbségek részéről legitim kérésnek tartja a kétnyelvű helységnévtáblákat és az anyanyelvi oktatást IBOS EMESE Példátlanul emelkedik Zuzana Óaputová, az immár egyetlen ellenzéki államfőjelölt támogatottsága. Jelöltsége okairól, az általa fontosnak tartott változásokról és kisebbségi kérdésekről Robert Mistrík visszalépése előtt beszélgettünk. Miért döntött úgy, hogy meg­méretteti magát az államfőválasz­táson? Egyrészt összefügg azzal a dönté­semmel, hogy belépek a politikába, bizonyos mértékig reakció volt ez arra, amit jogászként megtapasztal­tam. Abban a pozícióban egy-egy ügyre lehet befolyásunk, de a valódi, rendszerszintű változást csak az ál­lamigazgatásban tudunk elérni. Ez volt az első szakmai oka a jelöltsé­gemnek. Másrészt éveken keresztül tétlenül szemléltem, hogy rossz irányba tartanak a dolgok. Úgy vé­lem, Szlovákiának komoly gondjai vannak az igazságszolgáltatás terén, a dolgok nem fair módon történnek, s ezen változtatni kell. Ezért döntöt­tem úgy, hogy belépek a politikába, és indulok az államfőválasztáson. A rendszerszintű változtatások szempontjából az államfő jogkö­rei korlátozottak. Parlamenti képviselőként, miniszterként jó­val hatékonyabban tudna hozzá­járulni a változásokhoz. Nem len­ne jobb, ha ezen a szinten próbál­kozna? Az államfő az ország feje, a leg­főbb közjogi méltóságok egyike. Ugyan korlátozottak a kompetenciái - bár némely jogköre erős -, na­gyobb ráhatással lehet a dolgokra, mint egyetlen képviselőnek a száz­ötven közül vagy egy miniszternek. Számos törvénymódosítás, illetve új jogszabály kidolgozásában vettem részt, ahol a nyilvánosság érdekeit képviseltem. Tapasztalatból tudom, hogy a miniszter jó elképzeléséből végül a kormány ülését, a koalíciós partnerek befolyását és a százötven parlamenti képviselő ráhatását kö­vetően sokszor a legfontosabb ré­szeket elhagyják, a lényeg kimarad. A tárcavezető kezdeményezheti a rendszerszintű módosítást, de vég­eredményben olyan szabályozás születhet, mely egyáltalán nem felel meg az ő elképzeléseinek. Éppen ezért úgy vélem, hogy az államfő pozíciójánál fogva nagyon fontos játékos lehet a rendszerszintű válto­zásoknál, ha erős társadalmi témává teszi azt, ha a változásokhoz hozzá­járul saját javaslataival, vagy ha is­meri a saját jogköreit és képes haté­konyan élni velük. Konkrétan mely témákat tenné társadalmi témává és hogyan? Három témakörről van szó. Az egyik az igazságszolgáltatás, de nemcsak a szigorúan vett jogi érte­lemben, hanem a fair hozzáállás szempontjából. Szlovákiában az igazságszolgáltatás nem érvényes mindenkire egyformán, s szembe­tűnően hosszan elhúzódik a jogi ügyek rendezése. A másik témakör a környezetvédelem, melyet sokszor saját környezetünk és egészségünk kárára is elhanyagolunk. Komoly gondjaink vannak az erdőgazdálko­dással, a vizek minőségével és a régi környezetvédelmi terhekkel. A har­madik terület, melynek szeretnék fi­gyelmet szentelni, a szociálisan ve­szélyeztetettek csoportja, például az idősek. Az idősek nem érzik úgy, hogy biztonságosan leélhetik évei­ket az országban. Például az idős­otthonokban más országokkal el­lentétben nálunk kevés a férőhely, kevés a személyzet, amelynek rá­adásul alacsony a bére. Ez csak né­hány azon problémák közül, melye­ken változtatni kellene. Államfőként milyen módosítá­sokért harcolna, és hogyan ültetné át őket a gyakorlatban? Az államfőnek, ha például az igazságszolgáltatásról beszélünk, nagyon komoly jogkörei vannak, amikor egyes funkciókba nevez ki embereket. O nevezi ki az általános bíróságok bíráit, az alkotmánybíró­kat, de a főügyészt is, jövőre pedig új főügyészt választunk. Nem nevez­nék ki olyan személyt, aki nem felel meg a szakmai és személyiségbeli elvárásoknak. Tudjuk, milyen poli­tikaijátékok övezték a legutóbbi fő­ügyészválasztást. Jó lenne, ha terí­tékre kerülne a főügyész megvá­lasztását és kinevezését szabályzó törvény rendszerszintű módosítása. Úgy vélem, ezen a téren is komoly hiányosságok vannak. A napokban zajlott le az alkot­mánybírók megválasztására tett két sikertelen kísérlet. Mi a véle­ménye a történtekről? A két héttel korábbi eseménysor egy folyamat kicsúcsosodása volt. Még a Via Iuris munkatársaként má­sokkal figyelmeztettünk arra, hogy 2019-ben lenne lehetőség arra, hogy a politikusok módosítsák a bírók kiválasztásának folyamatát, azok­kal a módosításokkal, melyek Lu­cia Zitnanská igazságügyi minisz­ternek köszönhetően bekerültek a kormányprogramba. ígéret is volt arra, hogy módosul a választás rendszere, végül nem éltek ezzel a lehetőséggel. Bár elfogadtak bizo­nyos módosításokat, de például a bírók ciklikus cseréjét, vagyis hogy a bírók jelentős részét ne egy poli­tikai garnitúra válassza meg, nem sikerült keresztülvinni. Ez volt az első jelzés, hogy nincs akarat arra, hogy az Alkotmánybíróságot job­bá, szakmaibbá tegyék, hanem in­kább zsákmányként tekintenek rá, ami elfogadhatatlan a bírók jövő­beni működése szempontjából. A választást kitolták az utolsó pilla­natra. Elfogadhatatlan, hogy egyes pártok nem voksoltak, s óriási ha­­zardírozásnak tartom az emberi po­tenciállal szemben. Több kiváló je­lölt jelentkezett a posztra, s tartok tő­le, hogy legközelebb nem kívánnak részt venni egy hasonló politikai cir­kuszban. Hogyan vélekedik Robert Fico lépéseiről, aki minden jogalap nélkül az Alkotmánybíróság elnö­ki posztjára pályázott? Nagyon sokatmondó volt az a ki­jelentése, hogy a legmagasabb po­zícióra pályázott, miközben minden jelöltnek alázattal el kell fogadnia, hogy előbb bírónak választják meg, s utána az államfő döntését követő­en lehet közülük valaki az Alkot­mánybíróság elnöke. Nagyon sokat elárul ez Robert Fico gondolkodás­­módjáról. Számos kijelentésével sem jogilag, sem emberileg nem tu­dok azonosulni. Köztársaságielnök­választás 2019 Korábban Iveta Radiéová si­kertelenül indult az államfővá­lasztáson. Ön szerint már meg­érett a társadalmunk arra, hogy női államfőt válasszon meg? Magam is kíváncsi vagyok a vá­lasztások végeredményére, arra, akadály lehet-e az, hogy női jelölt vagyok. Arra törekszem, hogy fel­készült, jó jelölt legyek, a női as­pektussal különösebben nem dol­gozom, de természetesen jelen van a személyiségemben. Annak ellené­re, hogy Iveta Radicová nem lett ál­lamfő, nagyon jó eredményt ért el. Más-más személyiségek vagyunk, más témákat reprezentáltunk, az idők is változtak azóta, történtek előrelépések. Nem tekintem a priori diszkvalifikációs elemnek azt, hogy nő vagyok, ugyanakkor nálunk elő­ször fordulna elő, hogy az ország el­ső embere nő. Mivel ilyenre még nem volt példa, értem, hogy szokat­lan és kérdéseket vet fel. Nagyon sokan úgy reagálnak, hogy a női elem megjelenése ebben a hivatal­ban olyan változás, mely megszó­lítja az embereket. Előfordult, hogy emiatt bírálták a jelöltségét? Igen. Az aláírásgyűjtéskor, para­dox módon jobbára a nők reagáltak negatívan, hogy egy nő nem való a politikába. Ugyanakkor sokan rea­gáltak úgy, hogy szükség lehet ilyen változásra. Korábban úgy fogalmazott, nem ellenezné, ha azonos nemű személyek gyermeket fogadná­nak örökbe. Hogyan viszonyul a „mássághoz”? Szerintem a homoszexuális em­berek megérdemlik a tiszteletet. Számos alkalommal gyűlöletnek és durvaságnak vannak kitéve. Azono­sulok Ferenc pápa megfogalmazá­sával, aki azt mondta: ezek az em­berek ezzel a diszpozícióval szület­nek, s nekik is el kell fogadniuk ön­magukat, ahogyan nekünk is el kell fogadnunk őket. Ebben a kontextus­ban szeretném elmondani, hogy meggyőződésem, a gyermeknek az a legjobb, ha a biológiai szüleikkel nevelkednek. Ha egy női és férfimo­­dell is van előtte. Úgyanakkor úgy vélem, hogy az intézeti gondosko­dásnál sokkal jobb, ha a gyermekről két szerető teremtmény gondosko­dik, legyenek akár egyneműek is. Felkészült arra, hogy ha MaroS Seféovic és ön jut tovább a máso­dik fordulóba, a Smertől hasonló támadásoknak lehet kitéve, mint Iveta Radiéová volt? Szlovákiában a választáskor be­vett gyakorlat az ellenkampány, valószínűleg most sem lesz más­ként. Nagyon szeretném, ha meg­őriznénk a jelenlegi állapotokat. Ed­dig tartottuk magunkat egy bizo­nyos színvonalhoz. Amikor a jelöl­tek többsége kommunikál, igyek­szik kerülni a durvaságokat, a lejá­ratásokat és a félrevezető informá­ciókat. Szeretném, ha továbbra is kerülnénk a kitalációkat és a buta­ságokat. A magán- és a szakmai éle­temet, továbbá a kampányt is igyek­szem úgy irányítani, hogy azok kap­csán ne merüljenek fel kétségek. Számol a magyar kisebbség tá­mogatásával, tesz kísérletet arra, hogy őket is megszólítsa? Igen, a kisebbségek ugyanolyan állampolgárai Szlovákiának; én tiszteletben tartom a kisebbségeket, úgy vélem gazdagabbá tesznek ben­nünket. Az irántuk, kultúrájuk és nyelvük iránti tiszteletből a Facebo­­okon vannak magyar nyelvű be­jegyzéseink. Készülnek a magyar nyelvű óriásplakátok és szórólapok. Üzeneteinket, elképzeléseinket anyanyelvükön is szeretnénk eljut­tatni e jelentős számú közösséghez. Államfőként mit nyújtana a Szlovákiában élő kisebbségeknek? Vannak témák, melyeket már említettem, melyekkel szeretnék foglalkozni, ezek minden itt élő em­bert érintenek. Örülök, hogy már mögöttünk vannak azok az idők, amikor visszaéltek a magyarok és a szlovákok közötti ellenszenv és fe­szültség kiélezésével. Úgy vélem, létezhetünk és élhetünk együtt. Fontosnak tartom, hogy csökkenje­nek a régiók közötti különbségek. Tudom, hogy a déli, délkeleti terü­leteket megviseli a magas munka­­nélküliség, emiatt szenvednek a szegénységtől. Vannak kidolgozott stratégiák, projektek, melyek hoz­zájárulhatnak ezen területek gazda­sági fellendítéséhez, a vállalkozá­sok támogatására és új munkahe­lyek kialakítására, hogy a lakosság ne kényszerüljön arra, hogy külföl­dön keresse a boldogulást. Termé­szetesen ez számos területet érint, de a kisebbségek képviselői is ugyan­olyan állampolgárai ennek az or­szágnak, mint a többség, adót fizet­nek, s így joguk van a színvonalas közszolgáltatáshoz. El tudja képzelni, hogy bővül­jenek a kisebbségek nyelvi jogai? Bevallom, nem vagyok jártas eb­ben a kérdésben, így addig nem tu­dok hozzászólni a bővítéshez, amíg nem ásom bele magam ebbe a té­mába. Fontosnak tartom az állam­nyelv elsajátítását, de a kétnyelvű táblákat vagy az anyanyelvi oktatást teljesen legitim kérésnek tartom a kisebbségektől. Ha továbbjutna a második kör­be, számolna a magyar pártokkal, tárgyalna az MKP-val és a Híddal a támogatásukról? Polgári jelölt vagyok, hiszen gyűjtöttem az aláírásokat. Ha vala­melyik párt úgy dönt, hogy támogat, ahogyan ezt az OEaNO is tette, ami­kor az alkalmas jelöltek közé sorolt, nem ellenkeznék. Igyekszem meg­szólítani minden szavazót, a koalí­ciós pártok szavazóit is, hiszen az ál­lamfőnek pártatlannak kellene len­nie, minden polgár államfőjének kellene lennie. Az interjú teljes változatát lapunk honlapján, a www.ujszo.com olda­lon olvashatják. Zuzana Óaputová állítja, Robert Fico számos kijelentésével emberileg és jogilag sem tud azonosulni (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom