Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-01 / 27. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 101 2019. február 1.1 www.ujszo.com Tripper - győzelmet arathat az orvostudomány? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Folyton újabb és egyre ellenállóbb törzsek jelennek meg, ezért sok gyógyszercégnek nem igazán kifizetődő az ellenszerfejlesztés (Fotó: Shutterstock) A kankó és gonorrhea néven ugyancsak ismert betegség világszerte emberek millióit érinti. Hathatós kezelése, a megoldás azonban korántsem egyszerű, sőt immár egyre nehezebben kivitelezhető. Jelen állás szerint több tucat olyan vírus-, baktérium- vagy éppen parazitaeredetü fertőzéses megbetegedést ismer az orvostudomány, amelyek szexuális érintkezés során terjedhetnek. Példák: a Treponema pallidum baktérium alfaja által kiváltott vérbaj (szifilisz), a molluscum contagiosumot okozó vírusfertőzés, az AIDS-et okozó HIV-vírus, Chlamydia-fertőzés, a nemi szerveket érintő herpesz, számos betegség kiváltója lehet a HTLV-1 vírus, a Trichomonas vaginalis egysejtű parazita okozta Trichomoniasis. A rovarok által terjesztett zikavírus kapcsán, vizsgálati eredmények alapján, egyre többen felvetik, hogy szexuális úton is terjedhet (például a Current Opinion in Infectious Diseases szaklap oldalain 2018-ban jelent meg egy a témával foglalkozó amerikai tanulmány). A világon évente közel 80 millió új tripperes eset fertőzöttjei esetenként lehetnek tünetmentesek is, azonban előfordulhat egyebek mellett égető érzés az érintett testtájakon, gennyes váladékozás, okozhat mellékhere-gyulladást, méhnyakgyulladást, előidézhet méhen kívüli terhességet, még meddőséghez is vezethet. A komor összképet súlyosbítja, hogy egy, a betegséget hordozó terhes nő szülés közben is megfertőzheti csecsemőjét, amitől aztán a kisbaba látása kerülhet veszélybe. Ezen kívül a baktérium bekerülhet a vérbe, és ha eljut a szívhez, akkor, ritkán ugyan, de akár halálhoz is vezethet. Egyre nagyobb számban okoz súlyos gondokat, mert folyton újabb és egyre ellenállóbb törzsei jelennek meg; ezért is áll hozzá sok gyógyszercég lazán, mert nem igazán kifizetődő az ellenszerfejlesztés. Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) úgy véli, hogy a betegség ellen már csupán két antibiotikum, nevesen az azitromicin és a ceftriaxon kombinációjával lehet érdemben fellépni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017. július 7-i közleménye szerint, 77 országból kapott adataik azt mutatják, határozottan súlyosbodik a helyzet, és néha lehetetlen kezelni. Egyre inkább úgy tűnik, vészesen közeleg az idő, amikortól már nem lesz mivel harcolni a Neisseria gonorrhoeae baktérium okozta betegség ellen - hacsak mielőbb elő nem állnak új antibiotikumokkal. Noha néhány helyen folynak ilyen irányú kutatások, három gyógyszerjelölt jelenleg már a tesztelések különböző fázisában tart, ám hogy mikor lesz piacra dobható ellenszer, az ma még kérdéses. Közben azért vannak biztató kutatási eredmények is. Az angliai York Egyetem Biológiai és Kémiai Tanszékének kutatói, a Medicinal Chemical Communications folyóiratban közölt tanulmányuk szerint, úgy vélik, hogy szén-monoxidfelszabadító molekulák felhasználása lehet a megoldás kulcsa, amely elvezethet egy teljesen új kezelési módhoz. Vizsgálataik hátterében az a tény áll, egyéb kutatások folytán egyre több adat áll rendelkezésre arról, hogy a szén-monoxid növeli az antibiotikumok hatását, továbbá kiemelkedő potenciállal rendelkezik bakteriális fertőzések kezeléséhez. Mint kiderült, a szén-monoxidmolekula a baktériumhoz kötődve gátolja annak energiatermelését. lan Fairlamb professzor szerint „a szénmonoxid-molekula a »gépházat« célozza, így gátolva meg a baktérium légzését. Csak egyetlen enzimje van a gonorrheának, amelyet gátolni kell ahhoz, hogy ne tudjon lélegezni, és ennek következtében elpusztul.” A következő lépés egy tabletta vagy krém megalkotása, hogy az alapkutatásuk kórházi vizsgálatok szintjén is folytatható lehessen. Egy másik kutatás tulajdonképpen szintén a baktérium légzésgátlásában látja a megoldást. Az amerikai Oregon Állami Egyetem Gyógyszerészeti Főiskolájának docense, a kutatásvezető Alexandra Sikora szerint egy általuk beazonosított peptid lehet az, ami a Neisseria gonorrhoeae úgynevezett AniA enzimjének működését megzavarva útját állja-e káros baktérium növekedésének a húgy- és ivarszervi rendszerben, ami így végső soron a pusztulását okozza (Antimicrobial Agents and Chemoptherapy folyóirat). Amíg azonban tényleges, a betegek által is használható, a kezelésükre sikeresen bevethető ellenszer nem születik, addig a legfontosabb tudatosítani, hogy első a megelőzés, a hathatós védekezés, az óvszerhasználat. Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt. A jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak - hja a BBC hírportálja. Ez a jelenség már most problémát jelent az érintett tavak környékén élő közösségek számára, amelyek az élelemszerzés és a társadalmi kapcsolataik tekintetében is rá vannak utalva a befagyott tavakon áthaladó utakra. A kutatók továbbá a klímaváltozás egyik fontos, hosszú távú ,jelzőjeként” tekintenek a tavak jégborítására. A Nature Climate Change című folyóiratban publikált mostani tanulmányban, amely a tavak jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb elemzés, a kutatók azt állítják, hogy a jövőben még több tó válhat jégmentessé a téli hónapokban. A szakemberek szerint amennyiben sikerül a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozni a század végéig, akkor több mint 35 ezerre fog nőni azoknak a tavaknak a száma, amelyeken az időszakosjégtakaró lesz ajellemző a téli hónapokban. Ez 394 millió, az érintett tavaktól nagyjából egy órányira élő emberre lenne kihatással. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig - amelyben a század végére 8 Celsius-fokkal melegszik a globális átlaghőmérséklet -, az érintett tavak száma 230 400 lenne. A tanulmány készítői szerint ez nem egy hosszú távú előrejelzés, hanem már most érezni a felmelegedés hatásait. „Ez most történik - az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen. A Nagytavakat is elérte a változás” - mondta a tanulmányt vezető Sapna Sharma, a torontói York Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a világ minden tájáról van már példa olyan tavakra, amelyek ezen a nagy változáson mennek keresztül. A tavak jégborításának eltűnése nemcsak az olyan tevékenységek végét jelenti, mint a szabadtéri korcsolyázás vagy a jég alatti halászat, hanem komoly hatással van a környezetre is. Azok a tavak, amelyek nem fagynak be, nagyobb mennyiségű vizet veszíthetnek el a párolgás révén. A télen jégmentes tavak tavasszal gyorsabban melegszenek, aminek hatására könnyebben beindulhat az ártalmas algavirágzás és emellett csökkenhet a viz oxigéntartalma, ami hatással van az élővilágra. A kutatók megállapították, hogy a tavak téli jégtakarójának legnagyobb ellensége a levegő hőmérséklete, ugyanakkor a tó alakja és mélysége is befolyásolja a jégborítás kialakulását. (MTI) Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban (Fotó: Shutterstock)
