Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

www.ujszo.com | 2019. február 1. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Alacsonyan szárnyal az Apple Aforgalom csökkenése alapvetően arra vezethető vissza, hogy Kínában meredeken csökkentek az eladások, illetve je­lentősen visszaesett a vállalat legfontosabb terméke, az iPhone értékesítése (Fotó: Shutterstock) A várakozásokkal összhangban bevátsloi ás nyeresége csökkenéséről adott számot az Apple a kedd éjjel, a New York-i tőzsde zárása után kiadott gyorsjelentésében. Az amerikai vállalat 2019-es pénzügyi évének első, december 29-vel zárult negyedévében 84 milliárd 310 millió dollár bevételre tett szert, ami éves összehasonlításban 4,51 százalékos csökkenés. A cég adózás utáni nyeresége 0,50 százalékkal 19 milliárd 965 millió dollárra esett vissza, míg az egy részvényre jutó hígított nyereség ér­téke az egy évvel korábbi 3,89 dol­lárról 4,18 dollárra emelkedett. Az Apple igazgatótanácsa részvényen­ként 73 cent osztalék kifizetését hagyta jóvá. Elemzők valamivel gyengébb számokat, 84 milliárd dolláros forgalom mellett részvé­nyenként 4,17 centes nyereséget vártak. A forgalom csökkenése alapvető­en arra vezethető vissza, hogy Kí­nában meredeken csökkentek az el­adások, illetve jelentősen vissza­esett a vállalat legfontosabb termé­ke, az iPhone értékesítése. A befektetők azonban kedvezően fogadták, hogy az Apple szolgálta­tásaiból származó bevételek erős ütemben emelkedtek, Tim Cook ve­zérigazgató pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek enyhül­nek. így a tőzsdezárás utáni elekt­ronikus kereskedésben jelentősen emelkedett az Apple árfolyama, közép-európai idő szerint szerda reggel nyolc óra körül 5,79 százalé­kos nyereségben, 163,63 dolláron állt a jegyzés. A december 29-ével záródó há­rom hónapban az Apple Kínából származó bevételei 26,66 száza­lékkal, 13,16 milliárd dollárra csökkentek. Európában 3,3 száza­lékkal 20,36 milliárd dollárra, Ja­pánban pedig 4,5 százalékkal 6,91 milliárd dollárra estek vissza a be­vételek. Amerikában 4,96 száza­lékkal 36,94 milliárd dollárra nőt­tek, Ázsia és a csendes-óceáni tér­ség országaiban pedig - Kína és Ja­pán leszámításával - 1,09 száza­lékkal 6,92 milliárd dollárra emel­kedtek a bevételek. Az egyes termékcsoportok közül a forgalom közel 62 százalékát kitévő okostelefonok eladásainak értéke éves összehasonlításban 15 száza­lékkal 51 milliárd 982 millió dollár­ra zuhant az értékesítés szempont­jából kulcsfontosságú, az ünnepi szezont is magába foglaló negyed­évben. Viszont a laptopok eladásá­ból származó bevételek 8,67 száza­lékkal 7,41 milliárd dollárra, a tab­leteké pedig 16,9 százalékkal 6,72 milliárd dollárra nőtt. Az egyéb termékek, köztük az okosórák forgalmazásának értéke 33,3 százalékkal 7,3 milliárd dollár­ra - történelmi csúcsra - ugrott, míg a szolgáltatások, köztük az Apple Music és az App Store, 19,1 száza­lékkal több, 10,87 milliárd dollár bevételt hoztak, ami ugyancsak re­­kordnagyságotjelent. Az Apple arra számít, hogy a fo­lyó negyedévben bevételei az 55-59 milliárd dollár közötti sávban lesz­nek, a működési költségek 8,5-8,6 milliárd dollárra rúghatnak, a ha­szonkulcs 37-38 százalék lehet. (MTI) RÖVIDEN Nő az 02 ügyfeleinek száma Az 02 bejelentette, hogy a 2018-as év végén összesen 2,03 millió ügyfele volt, ami 90 ezerrel több, mint egy évvel ko­rábban. A bevételek 290,3 mil­lió eurót tettek ki, ami 7 száza­lékkal több, mint egy évvel ko­rábban. Még ennél is jobban nőtt a szolgáltató adózás előtti ered­ménye (EBITDA), tavaly meg­haladta a 100 millió eurót. A 4G-hálózat lefedettsége pedig 96 százalékos. Jelentősen nőtt a havi díjas tarifacsomagok előfi­zetőinek aránya is, ez a szeg­mens a teljes ügyfélkör 62,6 százalékát teszik ki. 4ka: 4G-roaming újabb országokban A 4ka újabb két országban tette lehetővé, hogy ügyfelei ott 4G- hálózaton használhassák a mo­­bilintemetet. Eddig erre csak Ausztriában volt lehetőség, mostantól pedig már Magyaror­szágon és Csehországban is a gyors, 4G-hálózatot használ­hatják az ügyfelek mobilinter­netezésre. Magyarországon a Telenor, míg Csehországban a Vodafone hálózatán lehet hasz­nálni a 4G-t. A szolgáltató ígé­rete szerint hamarosan további uniós országokban is lehetőség lesz a 4G-intemetre. (szí) Vége a tesztidőszak utáni automatikus fizetésnek? Hasznos funkcióval állt elő a Mastercard. A vállalat az ingyenes terméktesztelási időszakok utáni automatikus f izetáseket blokkolja, hogy a vásárlók az esetleg elfelejtett próbaidőszakokat ne csak az első, vagy akár több kifizetett hónap után tudják lemondani. Utólag kiderült, a fitnkcó. nem annyira hasznos, mint eredetileg sejteni lehetett, de így is sokaknak jól jöhet. A vállalat eredeti közleményéből úgy tűnt, a megoldás minden, ingye­nes próbaidőszakkal operáló szol­gáltatásra kiterjed, mint azonban a Mastercard pontosítása után kide­rült, valójában csak a fizikai termé­kekre vonatkozik, mint a bőrápolási, netán egyéb egészségügyi cikkek, amelyeknél ugyancsak népszerű az ingyenes minták otthoni kiszállítá­sa. V alószínűleg sokan örülnének, ha az online szolgáltatásokra is kiter­jedne a kártyák automatikus meg­terhelésének blokkolása, egyelőre azonban úgy tűnik, a fizikai termé­kekkel kell beérni, aNetflix és társai továbbra is besurranhatnak az elfe­lejtett próbaidőszak után a pénztár­cákba. Mindenesetre a The Verge­­nek nyilatkozva a Mastercard arról beszélt, azért döntöttek a fizikai ter­mékek mellett a védelem bevezeté­sekor, mert ezek kapcsán jelentkez­tek ügyfeleik a legtöbb panasszal. A jövőben tehát a termékeik kap­csán ingyenes tesztidőszakot kínáló kereskedőknek még az időszak le­járta előtt engedélyt kell majd kér­niük a feliratkozott kártyatulajdo­nosoktól, hogy elkezdhessék levon­ni tőlük később a termékek árát. Eh­hez tájékoztatniuk kell majd az ügy­feleket SMS-ben vagy e-mailben a várható tranzakció pontos összegé­ről és dátumáról, illetve egyértelműen követhető útmutatót is biztosítaniuk kell a teszt lemondá­sának menetéről. Ha pedig a vásárló úgy dönt, a to­vábbiakban is igényt tart a termékre, a kereskedőnek minden tranzakciót követően kötelező elküldenie szá­mára a vonatkozó számlát (ugyan­csak e-mailben vagy SMS-ben), il­letve továbbra is csatolnia kell a le­mondás menetére vonatkozó útmu­tatást. Mindezek mellett minden kártyaterhelés mellett fel kell tüntet­ni a kereskedő weboldalának URL- jét, vagy az üzlet telefonszámát, ahol a vásárlás történt. A kártyatulajdo­nosokat emellett továbbra is védi a cég Zero Liability irányelve, a jóvá nem hagyott kártyaterhelések ellen - azaz bankjukon keresztül a jogosu­latlan terhelésekért kártérítést kér­hetnek. Remélhetőleg a vállalat a későb­biekben - főleg az elsőre kiadott, nem teljesen egyértelmű közlemény fényében - meggondolja majd, hogy a frissen bejelentett programot az online szolgáltatások próbaidősza­kára is kiterjessze. (hwsw) Elég jövedelmezőek az „ingyenes” játékok HWSW-HÍR Az ingyenesen is játszható játékok hozták a legnagyobb bevételt 2018-ban a digitális játékok piacára. A 109,8 milliárd dolláros piac valójában a 80 százalékát a free-to-play kategóriának köszönheti. Összesen 87,7 milliárd dollárra taksálja a free-to-play játékok piacát a Nielsen tulajdonában lévő Super- Data kutatócég a 2018-ról szóló je­lentésében. Régóta tudjuk, hogy ezek a játékok csak az illúzióját kel­tik az ingyenességnek, jól felépített mechanizmusokkal, például idő­korlátokkal próbálják rávenni a fel­használókat a fizetésre és a gyor­sabb haladásra. Valójában free-to­­play (F2P) vagy freemium játékok a fizetős játékok bevételének több­szörösét is kitermelhetik, amelyet most az elemzőcég adatokkal is szemléltet. A F2P játéktípus a 109,8 milliárd dolláros digitális játékok piacából egy elég jelentős összeget, 80 százalékot harap ki, amellyel több kört is mér a prémium kategóriára. A teljes piacon belül a bevétel több mint felét, 61,3 milliárd dollárt a mo­­bilos játékok jelentenek, amelyek hagyományosan az ingyenes játékok legkedveltebb platformjai. Bevétel szerint a következő kategóriát a free­­to-play PC-játékok jelentik (17 mil­liárd dollár) és a harmadik helyen tűnnek fel a prémium konzolos játé­kok (10,7 milliárd dollár). Bár a F2P konzolos játékok bevétel szerint az összesítés alján szerepelnek, de va­lójában a feltüntetett 2 milliárd dol­láros összeg 458 százalékos növeke­dést jelent az azelőtti évhez képest a Fortnite-nak köszönhetően. Jobban megvizsgálva a 2018-as adatokat, az viszont jól látható, hogy az amúgy ingyenesen is játszható programok közel 88 milliárd dollá­ros bevételéből 80 százalékot az ázsiai felhasználók költései tesznek ki. Ázsiában a játékosok 41,5 milli­árd dollárt adtak ki mobilos F2P já­tékokra, további 10,9 milliárd dol­lárt PC-s és 1,8 milliárd dollárt kö­zösségi free-to-play játékokra. Eh­hez képest Észak-Amerikában a tel­jes költés 14,8 milliárd dollárt tett ki ezen a piacon, Európában pedig 11 milliárd dollárt, és bár utóbbi két ré­gióban is a mobilos játékok a legnépszerűbbek, de a PC-s bevétel arányaiban sokkal jobban megköze­líti a mobilost, mint ahogy Ázsiában. Ezzel párhuzamosan viszont a prémium játékok 17,9 milliárd dol­láros bevétele nagyrészt az észak­amerikai (8 milliárd dollár) és euró­pai (7,5 milliárd dollár) felhaszná­lók vásárlásaiból tevődik össze. Az említett piacokon a játékosok min­den öt dollárból négyet a prémium címekre költenek. Ezek közül is a PlayerUnknown's Battlegrounds volt a legnépszerűbb, több mint 1 milliárd dollárral, melyet a FIFA 18 és a Grand Theft Auto V követett. Habár a piac 10 százalékot nőtt az utóbbi egy évben, az ezekből befo­lyó összegek alig közelítik meg a legnépszerűbb free-to-play játékok bevételeit. Összességében a SuperData ki­mutatásából is jól látszik a játékok kiemelkedő szerepe a mobilos bevé­telekben, ami az Ápp Annie 2018-as összefoglaló jelentésével is össze­vethető. A mobilos bevételek közül ugyanis az elemzők szerint 74 szá­zalék tulajdonítható a játékoknak, és ezen belül is foként a free-to-play tí­­pusúaknak. Nem véletlen jegyezte meg a Netflix sem a legutóbbi pénz­ügyi negyedéves jelentése kapcsán, hogy a legnagyobb vetélytársának más videostreaming megoldások helyett inkább a Fortnite-ot tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom