Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-04 / 29. szám
www.ujszo.com I 2019. február 4. RÉGIÓ Újabb 30 millió euró a csallóközi csatornázásra SOMOGYI KATALIN A kormány több mint 40 millió eurót különített el a Lex Csallóköz törvóny keretein belül a vízvédelmi területeken lévő csatornahálózatok kiépítésére. Erről legutóbb Nagyabonyban beszélt Sólymos László környezetvédelmi miniszter, aki Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár társaságában vett részt egy lakossági fórumon. A helyiek mellett Hodos község lakosai is ott voltak az eseményen, melyet Gányovics Júlia nagyabonyi és Balódi László hodosi polgármester szervezett. A lakosokat elsősorban a csatornázás érdekelte, amelyet a két község közösen tervez megépíteni, és amihez már minden szükséges előfeltétel megvan, csak a megfelelő pályázati kiírásra várnak. A kormány több mint 40 millió eurót különített el erre a célra. „Ez a törvény nemcsak azért volt fontos, hogy meglegyen az építkezésekhez szükséges pénzösszeg, hanem azért is, hogy a csallóközi lakosok jobban tudatosítsák azt a különleges értéket, amit a csallóközi ivóvízkészlet jelent, amit mindenképpen védeni kell. Ezért döntött a kormány még plusz 30 millió euró elkülönítéséről a csallóközi csatornahálózatok kiépítésére, hiszen ez létfontosságú az ivóvízforrások védelme érdekében. A beruházások anyagi háttere megvan, most már az egyes települések polgármesterein és önkormányzatain van a sor, hogy használják fel minél előbb” - mondta Sólymos. A lakosokat a sertések kötelező regisztrálása is érdekelte. Főleg az idősebbek tartják feleslegesnek a rendelkezést. Csicsai Gábor, a mezőgazdasági minisztérium államFACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Az ár vagy a származás alapján vásárol hústerméket? Tóth Adrián: Belgiumban dolgozom, húsüzemben. Sok lengyel hús jön ide, feldolgozzuk, és már úgy megy tovább az üzletekbe, hogy belgiumi termék. Miklics Kovács Kinga: Szeretném, ha kiírnák az üzletekben, hogy az adott hús honnan származik! De jó lenne, ha a felirat igaz is lenne, ami itt, ebben a világban már elképzelhetetlen. Kiss Alica: Nem nagy a választási lehetőség, amit a pénztárca enged. Ilyen esetekben az jár jól, akinek húsra nem nagyon telik. Purczell Tamás: A származási hely mindig csak akkor derül ki, ha baj van. Kollár Szilvia: Mivel a lejárt termék újra van címkézve, így azt választjuk. Szóval, nem csak az akciós fog lejárni! Remélem, a dúsgazdag politikusok ugyanazt a.....eszik, amit mi. Szigeti Erika: Semmilyen szempont alapján, nem eszek húst. Gerényi Miklós: Természetesen elsődleges a származási hely! De sajnos sok esetben még az eladók számára is szinte nevetségesnek tűnik, ha egy adott termék származásáról érdeklődöm. Mészáros Annamária: Hazai kistermelőktől vásárolom a húst. Legalábbis eddig. Az új „sertéstörvény” miatt nem tudom, hogy lesz-e még módom rá. Simcsik Iveta: Lehetőleg helyi termelőtől vásárolok. Most már nézem az áru származási helyét is. Lengyel áru kilőve. Fazekas Kmecko Gabriella: Helyi gazdától vásárolunk sertést, itthon dolgozzuk fel, nincs jobb egy házi disznóvágásnál. Halász Mária: Ha lehet, én mindig hazait keresek. titkára elmagyarázta, hogy európai uniós szabály a sertések regisztrációja, még az otthon tartott sertéseké is. Szlovákia, éppen az otthoni disznóvágások hagyománya miatt, pár évig kivételt kapott, vagyis a saját felhasználásra tartott állatokat nem kellett bejelenteni, csak a további értékesítésre tartott állományt kellett regisztrálni. Ezt a kivételt már visszavonták, mégpedig a sertéspestis terjedése miatt, ami ellen nincs gyógymód, csak a vírus terjedésének meggátolásával lehet korlátozni a betegség megjelenését. Mivel a környező országokban már megjelent a vírus, főleg a vadon élő állományban, szükséges volt ez a lépés. „Ez az előírás a lakosok védelmére szolgál, nem korlátozza, csak ellenőrzi a sertésállományt, és nem jár semmiféle pluszköltséggel vagy adózással” - nyugtatta a jelenlévőket az államtitkár. Lakatos Gyula: Túl drága, nem vesszük. Kiss Reni: Szlovák húst veszünk. Popluhár Ilona: Hazait veszünk. Vörös Ági: A származási hely alapján vesszük az élelmiszert. Jókai Zsolt: Vagy szlovák, vagy magyar terméket veszek! A mi földjeink kevésbé szennyezettek, mint pl. Kínáé, a többi ország meg a selejt árut küldi ide! Azokból meg azért nem kérünk! Visszaállíthatnák a földműves szövetkezeteket a falukba, ezzel rengeteg munkahelyet is biztosíthatnának,és lenne elegendő élelmiszer is a polcokon. Monika Hrabovská: Olcsót nem veszek. Inkább többet fizetek a jobb minőségűért. Ha lehet, akkor magántenyésztőktől veszem. Simon Lívia: A származási hely a lényeg: elvből a szűk környékről származót veszem, csak nem mindig van. Miért emelik a szociális és az egészségbiztosítás összegét? Kisiparosként keresem a kenyerem, de egyre nehezebben megy a bolt. A bevételem az áremelkedéssel nemhogy együtt nőne, évről évre csökken. Mégis egyre emelik a szociális meg egészségbiztosításom összegét. Nem értem a rendszert. Miből számolják ki ezeket az összegeket? Addig növelik a befizetnivalót, míg be nem dobom a törülközőt, aztán tartson el engem is meg a családomat is az állam. A gazdaságilag aktív személyek a jövedelemadó mellett egészségbiztosítási és társadalombiztosításijárulékot is kötelesek fizetni (preddavky na poistné na verejné zdravotné poistenie a sociálne poistenie). E bevételek hozzájárulnak a szociális ellátórendszer finanszírozásához, melyben alapvetően a társadalmi szolidaritás elve érvényesül. A társadalombiztosítási járulékok mértékét a szociális biztositásról szóló 461/2003-as számú törvényben lefektetett szabályok szerint számolják, az egészségbiztosításijárulékokat pedig az egészségbiztosításról szóló 580/2004-es számú törvény alapján. Egészségbiztosítást minden aktív vállalkozónak fizetnie kell, néhány marginális kivételtől eltekintve. A Szociális Biztosítónak az önálló vállalkozónak akkor keletkezikjárulékfizetési kötelezettsége, ha a tiszta éves bevétele (a levonások után megmaradó összeg) a jogszabályban megszabott határérték fölé emelkedik. Ehhez a két évvel ezelőtti adóévben elért bevételt kell alapul venni. Akinek 2017-ben 5472 eurónál magasabb volt a bevétele, idén társadalombiztosítási járulékokat („szociális biztosítást”) is fizetnie kell belőle. A tb járulékokat évente júliusban aktualizálják (illetve októberben azoknál, akik kitolták az adóbevallás beadási határidejét). 2018-ban a határérték már 5724 euró. Tény, hogy az önálló vállalkozók bevételéhez viszonyítva a járulékterheik az elmúlt néhány évben növekvő tendenciát mutat-VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL nak. Idén a minimális kivetési alap 477 euró. Ez úgy jött ki, hogy a Statisztikai Hivatal által megállapított, az egész ország gazdaságára vonatkoztatott havi átlagbért megfelezték. 2017-ben az „össznemzeti” átlagbér 954 euró volt. Évekkel ezelőtt az országos átlagbérnek csak 44,2 százalékát vették alapul, eközben az országos átlagbér is egyre emelkedik. Mivel a tavalyi értékhez képest idén 21 euróval megnőtt a minimális kivetési alap, 2019. j anuár elsejétől emelkedik a minimális egészségbiztosítási járulék mértéke is 63,84 euróról 66,78 euróra, a minimális társadalombiztosításijárulék pedig 151,16euróról 158,11 euróra. A járulékokat a vonatkozó hónap utolsó napjától számított nyolc napon belül kell kifizetni, ezért az új összegeket legkésőbb 2019. február 8-ig kell átutalni. Az önálló vállalkozók majd háromnegyede a minimális járulékokat fizeti. A járulékfizetés mértéke ugyanakkor befolyásolja azt is, mennyi táppénzt kap a biztosított személy, ha ne adj ’ Isten súlyos és tartós egészségromlás következik be nála, vagy mennyi lesz az öregségi nyugdíja, miután eléri a nyugdíjkorhatárt, (folytatjuk) A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS VÁLASSZUNK TAPASZTALT • • • • ELNÖKÖT DODAVATEL: i-Step communication, a s . Preéovska 43. 821 02 Bratislava. ICO: 35754281 OBJEDNAVATEL Béla Bugar Samorin DP 180640 I 3
