Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-04 / 29. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. február 4. lwww.ujszo.com Lelőttek a nyílt utcán egy írót Kerbula. Lelőttek a nyílt utcán egy írót az iraki Kerbelában. Az 50 éves Alaa Maszub (Mas-zub) épp otthonába ment volna be a síita szent városban szombat este, amikor egy motorkerékpárról több lövést adtak le rá. A rendőrség elitegységet állított fel a tettes kézre kerítésére. A gyilkosság indítéka ismeretlen. Mindenesetre az iraki írószövetség bírálta a biztonsági erőket, amiért nem tesznek meg mindent az értelmiségiek védelmére. Az iraki kulturális miniszter szerint hazája kulturális élete egyik különleges szerzőjét és alkotóját veszítette el. A civil életben is aktív Maszub több regényt és számos novellát írt, amelyekkel helyi és regionális díjakat nyert el. (mti/afp) Új kerítést épít Izrael Jeruzsálem. Új kerítés építésébe kezdett Izrael a Gázai övezet határán - jelentette be tegnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és ideiglenes védelmi miniszter. „A kerítés meg fogja akadályozni a gázai terroristákat, hogy a szárazföldön beszivárogjanak a területünkre” - közölte Netanjahu a tegnapi kabinetülésen. A védelmi tárca közleménye szerint a zsidó állam és a palesztin enklávé között épülő új kerítés 65 kilométer hosszú és 6 méter magas lesz. A gázai palesztinok folyamatosan átvágják a jelenlegi határkerítést, hogy izraeli területre lépjenek — írta a dpa német hírügynökség. Az izraeli védelmi tárca közlése szerint az építendő akadály hasonló lesz ahhoz a kerítéshez, amelyik az egyiptomi határon húzódik a két ország között. A minisztérium megjegyezte, hogy a falat mintegy 20 ezer tonna galvanizált acélból építik, és Jelentős újításokkal” látják el. (MTi/dpa) Vérontás várható Afganisztánban Doha. Vérontással fenyeget az amerikai katonák gyors távozása Afganisztánból - jelentette ki Omar Daudzaj, az afganisztáni legfőbb béketanács elnöke. A politikus a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozott. Kijelentette, ha az amerikai csapatok kivonása rendezetlenül valósul meg, akkor hatalmi vákuum keletkezik, aminek következménye az erőszakos cselekmények további felerősödése lehet. A legfőbb béketanács vezetője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak a tálib mozgalom képviselőivel múlt héten Katar fővárosában, Dohában folytatott megbeszélésen számos kérdést tisztáztak ugyan, de egyik tárgyalófél sem vállalt kötelezettségeket. Daudzaj szerint a tálibok attól tartanak, ha az amerikai katonák kivonásának ütemterve nélkül tárgyalnának az afgán kormány képviselőivel, akkor az megbontaná a fegyelmet a tálib mozgalom parancsnokai és harcosai sorában. Felmerülhet ugyanis bennük, hogy miért is harcoltak ennyi éven át a tálibok, ha vezetőik most tárgyalásba kezdenek. (MTI) A venezuelai légierő tábornoka elismerte Guaidót elnöknek Caracas. A vezérőrnagy arra intette bajtársait, ők is ismerjék el Guaidót elnöknek, és azt kérte tőlük, hogy „ne nyomják el" többé Venezuela népét. A venezuelai légierő egy tábornoka szombaton egy videofelvételen elismerte az önmagát január 23-án Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidót Venezuela államfőjének, szemben a hadsereg hivatalos álláspontjával, amely megerősítette, hű Nicolás Maduro hivatalban levő elnökhöz. „Azért szólok, hogy tájékoztassam önöket: nem ismerem el Nicolás Maduro irritáló és diktatórikus hatalmát, Juan Guaidót ismerem el elnöknek” - jelentette ki Francisco Esteban Yánez Rodriguez vezérőrnagy, a venezuelai légierő stratégiai tervezési vezetője. A tábornok szerint a Bolívari Nemzeti Fegyveres Erők (FANB) tagjai rengeteg fenyegetést kapnak, hogy ne foglaljanak állást Guaidó mellett. „Venezuela népe! A FANB 90 százaléka nincs a diktátorral, Venezuela népével van. Az elmúlt órák eseményei alapján az átmenet, a demokrácia már küszöbön áll” — mondta Yánez Rodriguez. A vezérőrnagy arra intette bajtársait, ők is ismerjék el Guaidót elnöknek, és azt kérte tőlük, hogy „ne nyomják el” többé Venezuela népét. A tábornok felhívta a lakosságot, vonuljon békésen az utcára, védje meg Guaidót. A venezuelai ellenzék szombatra tüntetést hirdetett, hogy az Európai Unió támogatását kérje, és kifejezze háláját az Európai Parlamentnek, amely csütörtökön elismerte Guaidót Venezuela ideiglenes államfőjének. Szombaton a „chávizmus” hívei is utcára vonulnak, hogy megemlékezzenek a néhai elnök, az úgynevezett bolívari fórradalom vezetője, Hugo Chávez hatalomra kerülésének 20. évfordulójáról. Maduro rendszere a „chávizmus” folytatása. Az EFE spanyol hírügynökség szombati elemzése emlékeztet: több mint 300 ezer venezuelai halt meg a chávista forradalom 20 éve alatt. Január 21-én a venezuelai Nemzetőrség (GNB) egy parancsnokságának mintegy 30 katonája lázadt fel Maduro ellen egy caracasi kaszárnyában. Az EFE megjegyzi: az eset azután történt, hogy az ellenzéki többségű parlament - amelynek Guaidó a vezetője - elfogadta a törvénytervezetet, amely amnesztiát ígér azoknak a köz- és katonai tisztviselőknek, akik megtagadnák Maduro parancsait. A spanyol hírügynökség szerint Guaidó erre hivatkozva kéri a hadsereget, hogy támogassa őt. A dél-amerikai országban azt követően szélesedett ki a belpolitikai válság, hogy Guaidó múlt szerdán egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. A januárban államfővé beiktatott Maduro puccsnak minősítette a történteket. (MTI/EFE) A rendőri erőszak ellen tüntettek a sárgamellényesek MTI-TUDÓSÍTÁS Tizenkettedik alkalommal is az utcára vonultak szombaton a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek. Párizs. A párizsi felvonuláson a tüntetéseken megsérült tiltakozókra emlékeztek, valamint a „rendőri erőszak”, elsősorban a gumilövedékek használata ellen tiltakoztak. A felvonulás végén ismét incidensek törtek ki: a tiltakozók egy csoportja összetűzésbe keveredett a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalom az elmúlt két hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az ál-Japán lehet Tokió. A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés végleges felmondása következtében újabb amerikai rakétákat fognak telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, és Japán, ahol katonai amerikai támaszpontok működnek, a Washington és Peking közötti szembenállás középpontjába kerül - vélte tegnap a baloldalinak tekintett Aszahi Simbun című országos japán napilap. A lap emlékeztet, hogy az INF- szerződés visszatartó erőt jelentett az Egyesült Államok számára, ugyanakkor Kína növelte közepes hatótávolságú rakétáinak számát. Ha nem lesz ilyen szerződés, a lap által megkérdezett szakértők szerint az Egyesült Államok az ázsiai-csendesóceáni térségben lévő támaszpontjain 3-7 év alatt új fejlesztésű közepes hatótávolságú rakétákat telepít. lamfö távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollanak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tüntetők által felállított úttorlaszoknál tízen vesztették életüket, a tüntetéseken pedig több mint kétezren megsérültek, a rendőrök közül csaknem ezren. A megsérült tüntetőkre emlékezett a Párizs kelet határától a belvárosi Köztársaság (République) tér felé délben indult többezres menet, amelyen „az állami erőszak megállítását” követelték a tiltakozók, és „Kapcsold ki a tévét és csatlakozz hozzánk!” fela vesztes A lap szerint mindenekelőtt a csendes-óceáni Guam szigetén levő fegyverzetek növeléséről van szó. Emellett újabb rakéták hadrendbe állítását tervezik Japánban és a Fülöp-szigeteken is. Ebben az esetben Japán „az Egyesült Álla; mok és Kína közötti konfliktus : homlokterébe kerül, és a feltételezett ellenség csapásának célpontjá- i vá válik” - vélik a cikk szerzői. Ráadásul, ha az új amerikai raké: tákat Japánban vonultatják fel, nemcsak Kína, hanem az orosz Távol- Kelet és Szibéria egy része is a ha; tótávolságukba kerül. Ez hatással lehet az orosz—japán viszonyra és a két ország közötti békeszerződésről szóló tárgyalásokra is. Az Aszahi Simbun szerint felül kell vizsgálni az i INF-szerződést, és nemcsak Orosz: országot és az USA-t, hanem Kínát : is bele kell venni. (MTI/taszsz) iratot tartottak magasba. A megmozduláson a rendőrség szerint tízezren, az Occurence független ügynökség szerint 14 ezren vettek részt. Miután a békés menet a Köztársaság térre ért, a tiltakozók egy része összetűzésbe keveredett a helyszínt biztosító rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket. A lezárt városrész felett helikopterek köröztek. Országszerte a belügyminisztérium adatai szerint 17 ezren vonultak utcára. A Párizsban rendezett „sérültek nagy menete” élén vonulóknak fél szeme le volt ragasztva, köztük a mozgalom egyik vezetője, Jérome Rodriguesé is, aki múlt szombaton sérült meg egy rendőri oszlatáskor. A hosszan megtapsolt sárgamellényes azt állítja, miközben a Facebookon élőben közvetítette a tüntetést, egy gumilövedék érte a szemét. A rendőrség viszont azt állította, hogy az oszlatáshoz használt gránát szilánkja miatt sérülhetett meg. A rendőrség felügyeleti szerve jelenleg is vizsgálja, mi okozta a tiltakozó szemsérülését. Népszavazást tervez Emmanuel Macron francia államfő a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tiltakozó sárgamellényesek követeléseiről - értesült a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnap megjelenő hetilap. A referendumot a májusi EP-választásokkal együtt tartanák. A lap a köztársasági elnök környezetére hivatkozva azt írta, hogy Macron a népszavazást tartja az egyetlen megoldásnak a sárgamellényes mozgalom okozta válság megoldására. „A végső megoldás a referendum, és nekifutunk. A nagy nemzeti vitával az elnök bebizonyította, hogy megvan a személyes tartaléka beindítani a gépezetet” - írta a lap meg nem nevezett elnöki forrásokra hivatkozva. Karácsony Gergely nyerte az előválasztást Budapest. Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármesterjelöltje nyerte a baloldali pártok, az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Párbeszéd és a Szolidaritás fővárosi előválasztását. A pártok által felkért választási szakértő, Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság volt elnöke tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be: az előválasztáson 34 214-en szavaztak, 81 érvénytelen szavazat volt, így az érvényes szavazatok száma 34 133. Karácsony Gergely 27 598, Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje 6535 szavazatot kapott - közölte Szigeti Péter. Orsi Gergely, az előválasztási bizottság tagja, a fővárosi MSZP alelnöke elmondta, a hétfőtől vasárnapig tartó előválasztás rendben és tiszta körülmények között zajlott. Visszaélések gyanúját felvető jelenségeket és az informatikai rendszer manipulálását célzó kísérleteket nem tapasztaltak - tette hozzá. Karácsony Gergely, aki Zugló polgármestere is, úgy vélekedett, „ennek a napnak nincsen vesztese, csak a Fidesz”. Történelmi győzelmet aratott Budapest a Fidesz megosztó politikájával szemben - fogalmazott. Szerinte ez a nap azért is történelmi, mert ez az új ellenzéki politika kialakításának napja is: az állampolgárokkal közösen létrehozzák az ellenzéki egységet a Fidesz politikájával szemben. (MTI) Kormányellenes tüntetők a kormányellenes graffiti előtt (TASR/AP-feivétel)
