Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-02 / 28. szám
Í20 SZALON ■ 2019. FEBRUAR 2. www.ujszo.com MOZAIK »52 kultfilm ,A Casablanca nem egy film, hanem filmek" - írja Umberto Eco, és ugyanez igaz a kötetben bemutatott többi kultuszfilmre is. De mi az, hogy kultfilm? Nehéz a kérdésre egzakt választ adni, hiszen a címke leginkább a filmek utóéletére utal - olyan alkotások ezek, amelyeknek viszonylag szűk, de elkötelezett rajongótáboruk van. A kultfilmek mindig más oldalukat mutatják meg attól függően, hol, mikor és kivel nézzük őket, vagy éppenséggel a rendelkezésünkre áll-e olyan útmutató, amely friss szempontokat kínál a befogadáshoz. Lichter Péter kalauza épp ilyen: a Prizma folyóirat munkatársának személyes hangvételű esszékötete komoly filmes szaktudásról árulkodó, mégis pörgős, érdekfeszítő olvasmány, amelyből megtudhatjuk, hogyan forradalmasította Stanley Kubrick a filmzenehasználatot, milyen törvényi változások tették lehetővé a függetlenfilmesek elindulását, hogyan befolyásolta az ötvenes-hatvanas évek tinédzsergenerációja vagy a nyolcvanas évek videokazetta-forradalma a filmes zsánerek alakulását, vagy hogy mire véljük, ha egyszer csak kiderül, amikor már épp bekészítettük a popcornt, hogy a sorozatgyilkosunk egy gumiabroncs. (Lichter Péter: 52 kultfilm - A Szárnyas fejvadásztól a Feltörő színekig. Scolar Kft., 2018, 272 oldal) ,A texasi láncfűrészes mészárlás tökéletes mintapéldája annak, hogyan lehet egy kőprimitív történetből pusztán az érzékeny stílus révén átütő hatású horrorszimfóniát komponálni. A legzseniálisabb a film hangkulisszája, a korabeli horrorfilmekre nem kimondottan jellemző minimalista, atmoszferikus zajzene, ami helyenként az avantgárd konkrét zene határait súrolja. A mélyen búgó, visszhangos dobok, zörejek és csilingelések végigkísérik a filmet, nyugtalanító hangtakaróként borulnak a képekre. Hooper a képekkel is elegánsan bánik: ha kell, visszafogott hosszú beállításokat használ, vagy (például a hullaszentély gyomorforgató jelenetében) zsigeri hatású gyorsmontázst, de soha nem tolja előtérbe a stílust. A rendező fegyelmezett Hitchcocktanítványnak bizonyul: a filmstílust a szereplők lelkiállapotához, a dramaturgia ingadozásához igazítja." (Részlet a könyvből.) »Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe A 2010-ben Életmű Oscar-díjjal is jutalmazott Jean-Luc Godard legendás filmrendezőnek a Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe című kötete lesz az első magyar nyelven megjelenő munkája. A szubjektív filmtörténete hét testhezálló kötetben jelenik meg. A kiadó reményei szerint ezen alapvető fontosságú filmelmélet és filmtörténeti mű magyar nyelven való megjelenésével új irányt nyithatnak a filmművészetről való gondolkodásnak. ,A Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe nem ad rendszeres filmtörténetet, ehelyett filmművészeti alkotásokból kiindulva megvilágít egy bizonyos filmszemléletet, amely kizárólag Jean-Luc Godard filmkészítői gyakorlatában és művészi preferenciáiban gyökerezik. [...] Godard sokat nyilatkozik, és nyilatkozataiból sokat megtudhatunk filmkészítői módszereiről, saját filmjeiről alkotott véleményéről. A könyv azt a pluszt nyújtja ehhez képest, hogy itt Godard a filmtörténetben próbálja megkeresni saját helyét, saját filmjeit más filmek fényében vizsgálja, saját módszereit más módszerekkel összefüggésben tárja föl. Azt kutatja a filmtörténetben, hogy hogyan jöttek létre a különböző kifejezési formák és ezen belül saját kifejezési módjai..." [részletek Kovács András Bálint könyvrecenziójából, in: Filmvilág 1981/6. 62-63. o.] (Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe. Fordította: Magyari Andrea. Francia Új Hullám Kiadó. 2018,150 oldal) Lichter Péter 52 kultfilm A Szárnyas fejvadásztól a Féltőid széielu; Beleszeretni a zaklatódba A romantikus lelkű lány beleszeret a zaklatott lelkű szépfiúba. Lehetne belőle nagyvárosi tündérmese is, de a You egy meglepően szórakoztató thriller a zaklatásról. Joe (Penn Badgley) egy New York-i könyvesbolt vezetője, aki fülig szerelmes az irodalomba. Beck (Elizabeth Lail) egy íróaspiráns lány, aki keresi a saját hangját. A lány egy napon besétál a fiú boltjába, röviden beszélgetni kezdenek egymással: szerelem ez az első látásra. Legalábbis Joe számára biztosan, ugyanis Beck a laza flörtölés után, ahogy jött, úgy el is tűnik a képből. Ha tudod, hogy találkoztál életed szerelmével, nem teheted meg, hogy csak úgy hagyod őt elmenni, igaz? Eddig akár egy szimpla romantikus maszlagnak is tűnhet a You története, de itt jön a lényeg: Joe tényleg minden eszközt bevet azért, hogy megszerezze magának a lányt. Minden létező közösségi oldalon követi, kideríti, hol lakik és hová jár iskolába, kik a barátai és ki az a pasi, akivel időnként le szokott feküdni, sőt, egy merész akcióval még a telefonját is lenyúlja, és mivel Beck lusta letiltatni a készüléket, követni tudja rajta a lány összes internetes kommunikációját. Az onnan megszerzett tudás pedig már bőven elég ahhoz, hogy be tudjon lépni az életébe, és elcsavarja a fejét. A Caroline Kepnes 2014-ben megjelent regényéből készült You a komoly mondanivalója ellenére vérbeli csaj trash, és ezt szerencsére tudja is magáról. Joe például olyan könnyedén követ bárkit és hallgatja ki a beszélgetéseit egy zsúfolt szórakozóhelyen négy-öt méteres távolságból, hogy nemcsak a láthatatlan ember cím várományosával, hanem a világ legjobb hallású emberével is van dolgunk. Az alkotók pedig olyan mértékben adagolják a képtelen fordulatokat - Beck életében például annyi a mérgező ember, hogy az már-már röhejes -, hogy egy percre se kelljen a sorozatot komolyan venni. Viszont a maga túlspilázott módján a Netflix szériája mocskosul magával ragadó és szórakoztató darab gyilkosságokkal, kukkolással, megcsalással, zaklatással és annyi szarkavaró figurával, hogy azt öröm nézni. A mai kor divatja szerint ráadásul az elbeszélő nem Beck, hanem a zaklatója, Joe, így a belső monológjainak köszönhetően mély betekintést kaphatunk egy beteg psziché izgalmas működésébe. Szerencsére Beck karaktere sem csupán áldozat ebben a felállásban: teli van titkokkal és ellentmondásokkal, és messze áll attól, hogy elintézzük annyival, ő a jó kislány ebben a történetben. A sorozat tíz részét nézve gyakran eszembe jutott, hogy egy (sokkal) jobb íróval, egy normális forgatókönyvvel és hozzáértő rendezéssel A szürke ötven árnyalata sztorijából is ki lehetett volna hozni valami hasonlót, lévén az alapfelállásban bőven akadnak hasonlóságok. A You egy könnyen fogyasztható, nagyon mai ponyvasorozat, ami ügyesen egyensúlyozik a komolyság és a nevetségessé válás határán. Az első évadban összejött az arany középút, kíváncsi vagyok, meg tudják-e ismételni. Tóth Csaba A You című sorozat ügyesen egyensúlyozik w a komolyság és a nevetségessé válás határán.
