Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-02 / 28. szám
2019. február 2. | www.ujszo.com Venezuela végjáték felé tart Az adósságban fuldokló és pénzhiányban szenvedő Venezuela kiárusítja aranykészletét Juan Guaido venezuelai ellenzéki vezér az amerikai katonai beavatkozást sem tartja kizártnak (JASR/AP) RÖVIDEN Pénzügyi válságba került a Jobbik Budapest. Rendkívüli kongresszust tart a párt újabb számvevőszéki büntetése miatt a Jobbik - közölte Sneider Tamás elnök. A 4 héten belül megrendezendő tanácskozás két napirendi pontja a Jobbik megszűnésének lehetősége, ami a parlamenti frakció végét is jelentené, a másik a nemzeti ellenállás folytatásának megtárgyalása. Sneider azt mondta: az eddig kirótt, mintegy 1 milliárd forintnyi szankció behajtása ellehetetleníti érdemi részvételüket az európai parlamenti választási kampányban. Szerinte a hatalom azért bünteti őket, mert fél, hogy a közvélemény-kutatások eredményei alapján „nem három, hanem akár négy képviselője is lehet a Jobbiknak” Brüsszelben. (MTI) Amerikai csapás az al-Shabaabra Mogadishu. Amerikai légicsapás végzett az al-Shabaab terrorszervezet 24 harcosával Szomália középső részén - jelentette be az Egyesült Államok hadseregének afrikai főparancsnoksága (AFRICOM). Az akciót, amely idén már a 9. volt, az AFRICOM szerdán hajtotta végre, nem messze a szervezet egyik táborától; ez volt az utóbbi hónapok legvéresebb légicsapása. Szomáliában az 1990-es évek polgárháborúja óta bizonytalanság uralkodik. Afrika szarván az al- Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló al-Shabaab harcol a nemzetközileg elismert kormány és az országban állomásozó afrikai uniós csapatok ellen. (MTI) Folytatni kellene a Sophia műveletet Bukarest. Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai fomegbízottja szerint az EU tagállamainak sürgősen megoldást kell találniuk az ún. Sophiaművelet folytatására, amelynek keretében az unió több tagországának hadihajói 2015 ősze óta tevékenykednek a Földközitengeren a menekültek megmentése, az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében. Az EU március 31 -ig meghosszabbította a Sophia-misszió mandátumát. 2018. december 31-ig 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren a misszió keretében. (MTI) Katalán válság: kezdődik a per Madrid. A spanyol főváros közelében található börtönökbe kezdték meg átszállítani az előzetes letartóztatásban lévő katalán függetlenségi vezetőket, az ellenük február 12-én megkezdődő per miatt. A kilenc vádlottat három különböző katalán börtönből egy csendőrségi rabszállítóval vitték Madrid felé. A börtönöknél tüntetők gyűltek össze katalán függetlenségi zászlókat lobogtatva, a szabadság szót skandálva, hogy így tiltakozzanak az eljárás ellen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Nem zárta ki teljesen Juan Guaido, hogy akár az USA katonai beavatkozására is szükség lehet a venezuelai rezsim megdöntésére. A Nyugat által ideiglenes elnöknek elismert 35 éves parlamenti elnök szerint a nyomásgyakorlás minden eszközével élnie kell Venezuela népének, hogy véget vessenek Nicolás Maduro rendszerének. A katonai beavatkozással kapcsolatos kérdésre Guaido azt válaszolta a CNN-nek: „Mi mindent megteszünk a nyomás érdekében, hogy ne legyen szükség arra a forgatókönyvre, amelyet senki sem kíván.” Guaido megköszönte az Egyesült Államok támogatását, amelyet Oroszország és Törökország is a nemzetközi jog felrúgásának nevezett, kiállva a vitatható választáson újrázó, Hugo Chavez politikai örököseként hatalomra került Maduro mellett. A hadsereg még ellenáll A döntés kulcsa a venezuelai hadsereg, amely egyelőre kitart az elnök mellett. A hadsereg keményen fellép a hosszú ideje tartó tüntetésekkel szemben, az összecsapásokban csak idén legalább 40 ember életét vesztette. Azonban a hadsereg berkein belül is nő a megosztottság. Az utóbbi időben ismételten zendülések voltak, de ezeket a biztonsági erők gyorsan elfojtották. Guaido amnesztia ígéretével próbálta a hadsereget átállítani, egyelőre sikertelenül. Az ideiglenes elnök így Maduro külföldi támogatóit próbálta jobb belátásra birni: Kínának és Oroszországnak üzenve kijelentette: a két országnak is jobb, ha Maduro rendszere véget ér, befektetéseik nem lesznek veszélyben, az azzal kapcsolatos vállalásokat Venezuela továbbra is érvényesnek tekinti. „Maduro nem védi Venezuelát, nem védi senki befektetéseit, és nem jó üzlet Moszkva és Peking számára sem” - tette hozzá a politikus. Guaidót egyelőre nem tartóztatták Észak-Koreának részletesen fel kell tárnia nukleáris és rakótabázisainak lelőhelyeit, hogy felszámolásuk ellenőrizhető legyen - hangsúlyozta Stephen Biegun, az amerikai külügyminisztárium északkoreai különmegbízottja. Washington. Biegun leszögezte: az amerikai-észak-koreai tárgyalások napirendjén nem szerepel az amerikai katonák Dél-Koreából történő kivonása. Biegun hozzátette, hogy az amerikai kormányzat megállapodásra törekszik Phenjannal, és ennek érdekében kész arra, hogy Észak-Koreával egyidejű és párhuzamos lépéseket tegyen. Konkrét lépésekről azonban a különmegbízott nem ejtett szót. Biegun hangsúlyozta azt is: az atomfegyver-mentesítés nem történhet meg anélkül, hogy Észak-Korea ne egyezne bele, hogy leszerelési szakértők ellenőrizzék atomfegyver- és rakétakészletei megsemmisítését. Az Egyesült Álle, de Maduro láthatóan eljátszott a gondolattal. Az ideiglenes elnök otthonánál csütörtökön megjelentek a hírhedt titkos rendőrség emberei, ami arra utal, hogy a kormányzat növeli az ellenzékre nehezedő nyomást. Juan Guaido világossá tette, hogy nincs benne félelem attól, hogy letartóztatják, miután az ország Maduróhoz hű legfelsőbb bírósága előzetes vizsgálatot kezdeményezett ellene, megtiltotta, hogy elhagyja az országot, és befagyasztotta a bankszámláit. Elindult az aranyjárat Az olajgazdagsága ellenére gazdasági és politikai káoszba süllyedt ország vezetése eközben 132 tonnás aranytartalékának egy részét próbálja pénzre váltani. A venezuelai központi bank 15 tonna aranyat készül eladni az Egyesült Arab Emírségeknek. Február végéig 29 tonnát értékesítene, fizetőképessége megőrzése és a rendszer fenntartása érdekében. Az aranytartalék egy része a Bank of Englandnál van letétben, innen Maduro legutóbb hiába próbált 1,2 milliárd dollár értékű aranyhoz jutni, a bank megtagadta tőle. Á Novaja Gazeta cikke szerint a Kreml aktívan részt vesz az aranytartalék elszállításában: január 30-án leszállt Caracaslamok ugyanis csakis ellenőrizhető leszerelés esetén hajlandó a megállapodásra. A nukleáris és rakétabázisok lelőhelyeinek pontos megjelölése és az esetleges leszerelés ellenőrzése sarkalatos kérdése az amerikai-észak-koreai egyeztetéseknek. Phenjan mindeddig elutasította ezt, és engedményei fejében azt támasztotta feltételül, hogy Washington előbb enyhítsen a szankciókon. Az amerikai kormányzat azonban kitart amellett, hogy a szankciók a teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésig érvényben maradnak. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal közölte: a jövő héten jelenti be az újabb amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó helyszínét. „Ok nagyon akarják ezt a találkozót” - fogalmazott Trump az észak-koreai tárgyalópartnerekre utalva, és kiemelte, hogy kormányzata „fantasztikus előrehaladást” ért el az észak-koreai nukleáris ambíciók visszafogásában. (MTI) ban egy Boeing 757-es teherszállító gép, amely Moszkvából indulva Duhaj , a marokkói Casablanca és a Zöldfoki-szigetek érintésével repült Venezuelába. Ez tíz nap alatt már a második ilyen járat volt. Az orosz lap duhaj i forrásai szerint a gépből aranyat pakoltak ki az arab állam nemzeti bankjának emberei, és készpénzt pakoltak be, amivel továbbrepült Caracasba. Marco Rubio republikánus szenátor figyelmeztette az emírségek washingtoni nagykövetségét, hogy szankciós listára kerülnek azok, akik venezuelai aranyat szállítanak ki a latin-amerikai országból. Maduro kormányának az olajkitermelés csökkenése, valamint a legújabb amerikai szankciók miatt komoly nehézségei vannak a Venezuelába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével. Venezuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja. Elszabadult az infláció, sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai és alkotmányos válság abból fakad, hogy a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság a parlament jogköreit gyakorlatilag meg-Washington. Nem lehet szó arról, hogy a képviselőház pénzt szavazzon meg az amerikai-mexikói határon építendő falra-jelentette ki Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke. A házelnök közölte, hogy folynak a kétpárti bizottság egyeztetései a kormányzat működéséhez szükséges költségvetésről, de a kidolgozandó megállapodásnak nem lesz része a Donald Trump elnök által kért összeg a falépítésre. „A törvényhozásban semmiféle fal építéséhez szükséges pénzről nem lesz szó” - szögezte le Pelosi, de hozzáfűzte, amennyiben a republikánusok több határátjárót vagy modernebb és hatékonyabb technológiát szeretnének a déli határhoz, az tárgyalási alap lehet. „Az nem tárgyalás, hogy az elnök azt mondja, neki nem számít, mit mond a kongresszus” - fogalmazott a demokrata politikus. Nancy Pelosi elutasította Donald Trump azon javaslatát is, hogy a falépítésre kért 5,7 milliárd dollár fejében 3 évig meghosszabbítaná az előző elnök, szüntette, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre. Kiszabadult újságírók Szabadon engedték az EFE spanyol hírügynökség Venezuelában őrizetbe vett három újságíróját és a hírügynökségnek dolgozó venezuelai motoros sofőrt - közölte a sajtóorgánum. Bár korábbi jelentések szerint a munkatársakra kitoloncolás várt, a venezuelai bevándorlási hivatalban elnézést kértek tőlük, és szabadon távozhattak. „Elnézést kérünk az önkényes letartóztatásért” - mondták nekik a venezuelai hírszerző szolgálat (SEBIN) tisztségviselői, akik korábban őrizetbe vették őket. A forrás szerint „hiba történt” a különféle, egymásnak ellentmondó parancsok miatt. A spanyol közszolgálati televízió szerint legalább tíz, a rendkívüli helyzetről tudósító külföldi újságírót vettek őrizetbe a venezuelai hatóságok az elmúlt napokban. Szintén csütörtökön szabadon engedték Pierre Caillét és Baptiste des Monstiers-t, a francia TMC televíziós csatorna két riporterét, akik éppen a caracasi elnöki palotát filmezték, amikor elfogták őket. (MTI, index) Barack Obama által életre hívott, úgynevezett DACA-programot, amely azokat a fiatalokat védi a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban hoztak az USA-ba. A Fehér Házban újságíróknak Trump megerősítette: a falra szánt pénz nélkül semmiféle megállapodás nem működik, vagyis Trump február 15. után újabb kormányzati leállást helyezett kilátásba. Az ABC televízió arról sugárzott riportot, hogy konzervatívok egy csoportja Texasban nonprofit szervezetet hozott létre, hogy megpróbálja felépíteni a határfal legalább egy részét. Decemberben Brian Kolfage 36 éves háborús veterán, aki az iraki háborúban elvesztette mindkét lábát és egyik karját, interneten mozgalmat indított „Mi, a nép majd megépítjük a falat” néven. A fal megépítéséhez január végéig 20 millió dollár adomány gyűlt össze. Ezért most bejelentették a határfal építését szolgáló nonprofit szervezet létrehozását. (MTI) Közelgő találka Kimmel Éles vita Trump faláról KÜLFÖLD 6 1
