Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-14 / 38. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. február 14. I www.ujszo.com Maduro elnök lecsapna az ország aranykészletére Ételosztásra várva Caracasban. Venezuelában a piaci árfolyamon átváltva 2 dollárt ér a havi minimálbér. Az emberek 87%-a szegénységben él. (TASR/ap) RÖVIDEN Országos sztrájk bénította Belgiumot Brüsszel. Minden szektorra ki­terjedő, általános sztrájk bénítot­ta meg tegnap Belgiumot, amely nagy fennakadásokat okozott Brüsszelben (a metró sem járt) és az ország más részein. A munka­­beszüntetéshez a légi forgalmi irányítók is csatlakoztak, ezért teljesen leállt a légi közlekedés az országban. A brüsszeli Zaventem repülőtér 591 járatot törölt, ami mintegy 60 ezer utazót érint. A legnagyobb belga szakszerveze­tek által közösen bejelentett álta­lános munkabeszüntetés sok más szektorra is kiteljed, például a közhivatalokra, a rendőrségre, a kórházakra, a kikötőkre és a pos­tára is, de sok üzem és magáncég sem tudott kinyitni. A tiltakozók béremelést, jobb munkakörül­ményeket, magasabb jövőbeni nyugdíjakat követelnek. (MTI) Végsőkig harcolnak a dzsihádisták Damaszkusz. Mecsetre mért lé­gicsapást az USA vezette nem­zetközi terrorellenes koalíció (SDF) az Iszlám Állam dzsihá­­dista szervezet utolsó szíriai zár­ványában, a délkelet-szíriai Ba­­gúz településen. A koalíció sze­rint a terroristák műveleti pa­rancsnokságnak használták a he­lyet. Becslések szerint több száz külföldi dzsihádista sáncolta el magát Bagúz településén és a környéken, amelyek ellen az SDF hétvégén indított offenzívát. Előrenyomulásukat hátráltatják az Iszlám Állam ellentámadásai, a terroristák öngyilkos merény­lőket, mesterlövészeket és rejtett csapdákat vetnek be és civileket használnak élő pajzsként. (MTI) Véres merénylet az iráni gárda ellen Teherán. Egy tegnapi öngyilkos merényletben meghalt az iráni Forradalmi Gárda legalább húsz tagj a - jelentette az ÍRNA hiva­talos iráni hírügynökség. Az iráni hadsereg elitegységének tagjait szállító autóbuszt az or­szág délkeleti részén fekvő Szisztán-Beludzsisztán tarto­mányban, Has és Záhedán tele­pülés között érte a támadás. A pakisztáni határ közelében el­követett merényletben húsz má­sik ember megsebesült. A táma­dást eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára. (MTI) May: március 29-én kilépés az EU-ból London. Theresa May brit mi­niszterelnök szerint változatlan az a kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az unióból. A kor­mányfő a tegnapi alsóházi vitá­ban közölte, a brit kormány vál­tozatlan célja, hogy a szigetor­szág a Lisszaboni Szerződés tör­vényében is rögzített időpont­ban, megállapodással távozzon. A brexit halasztásának lehetősé­gére mindazonáltal más magas rangú kabinettagok utalásokat tettek az utóbbi időszakban. (MTI) Venezuela-szerte utcára vonultak az emberek, hogy az USA által küldött álelmiszer-, gyógyszer- és higiéniai ter­mékekkel teli, a Kolumbiával közös határ túloldalán veszteglő segélyszállítmány beengedésáért tüntessenek. Caracas. A venezuelai ifjúság napján tartott tüntetéseket az önma­gát január 23-án Venezuela ideigle­nes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó hirdette meg. A külföldi segély be­juttatása Venezuelába az utóbbi na­pokban központi elemévé vált az el­lenzéki többségű parlament elnöke, Guaidó és Nicolás Maduro hivatal­ban lévő elnök közötti hatalmi vetél­kedésnek. A Guaidót elsők között el­ismerő USA által küldött segélyszál­lítmány a venezuelai-kolumbiai ha­tár menti kolumbiai városban, Cúcu­­tában vesztegel, miután a venezuelai hadsereg a múlt héten barikádot emelt a Tienditas nevű határhídon. Az el­lenzéki többségű caracasi parlament vezetője a caracasi tüntetésen remé-MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A közel-keleti helyzet rendezéséről, ezen belül a terrorizmus, a szélsőségesség kezeléséről, a rakétaprog­ramok elterjedéséről értekez­nek tegnaptól Varsóban több mint 60 ország képviselői a lengyel-amerikai szervezésű miniszteri konferencián. A rendezvény a varsói királyi vár­ban tartott díszvacsorával kezdődött, amelyen Andrzej Duda lengyel elnök és Mike Pence amerikai alelnök mondott beszédet. A díszvacsorán az arab országok, valamint Izrael jelen lévő képviselői bemutatták a térség­beli helyzetre vonatkozó álláspontju-A macedón kormány bejelen­tette, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és az alkotmánymódosítás nyomán mostantól hivatalosan is Észak-Macedéniának hívják az országot. Szkopje. A névváltoztatáshoz szükséges jogi aktusok a hivatalos közlönyben is megjelentek kedd es­te. „Legyen a mai nap egy hosszú ba­rátság kezdete Görögország és Észak-Macedónia között” - írta teg­nap Nikola Dimitrov macedón kül­ügyminiszter a Twitter közösségi portálon, hozzátéve, a két ország nem változtathatja meg a múltját, de a jö­vőt a barátságra, a partnerségre és az együttműködésre építheti. A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Mace­dónia elnevezést mindenhol Észak- Macedóniára változtatják meg. Már a macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kor­mánya” felirat, amelyet a napokban az „Észak-macedón Köztársaság nyét fejezte ki, be fog jutni Venezue­lába a humanitárius segélyszállít­mány, amelynek szétosztásához 250 ezer ember jelentkezett eddig önkén­tesnek. „Nekünk, venezuelaiaknak, vissza kell térnünk az utcákra, hogy követeljük a humanitárius segély be­engedését, amely meg fogja menteni a több mint 300 000, jelenleg életve­szélyben lévő venezuelai életét” - ír­ta Twitter-oldalán Guaidó. Maduro hívei is az utcára vonultak, hogy a „puccskísérlet” ellen és a szerintük „imperialista tényezők által fenyege­tett” venezuelai szuverenitás tiszte­letben tartása mellett tüntessenek. Venezuela súlyos gazdasági vál­sággal küzd, az infláció várhatóan 10 millió százalékot ér el az év végére, ezenkívül nagyszámú ember szenved az akut élelmiszer- és gyógyszerhi­ánytól. Maduro azonban rendszere­sen tagadta a humanitárius válság lé­tét, a gazdasági problémákért pedig az amerikai szankciókat tette felelőssé. A venezuelai államfő még kedden is fogadkozott, hogy nem engedik be a segélyt Venezuelába. Azt mondta, kát. A varsói nemzeti stadionban ma reggel kezdődő plenáris ülést Jacek Czaputowicz lengyel, valamint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyitja meg, majd zárt körű tárgyalá­sok kezdődnek. A találkozó megtar­tását januárban jelentette be Pompeo, a közel-keleti békéről, stabilitásról, szabadságról és biztonságról szóló tanácskozásnak nevezte, mely ahhoz járul majd hozzá, hogy Irán ne gya­korolhasson destabilizáló befolyást a térségben. A bejelentésre Irán - melynek képviselőit nem hívták meg Varsóba - több alkalommal tiltako­zással reagált. A lengyel diplomácia bemutatta iráni partnereinek a kon­ferencia alapfeltevéseit, és arról biz­tosította Teheránt, hogy nincs Irán­­ellenes célzata. A lengyel külügymi­niszter - Pompeótól eltérően - alá­kormánya” felirattal helyettesítenek. A névtáblát a macedón-görög hatá­ron is lecserélték már. Andrej Zser­­novszki, a délszláv állam külügy­miniszter-helyettese közölte, a bel­ügyminisztérium négy hónapon be­lül megkezdi a rendszámtáblák cse­réjét, és az MK felségjelzést NMK-ra hogy az adomány beengedésével csak ürügyet szolgáltatna a katonai be­avatkozásra Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának, amelyet „szélsőségesek bandájának” minősí­tett. A Nagy-Britanniában elhelye­húzta, a konferencia nem összponto­sít Iránra. Hozzáfűzte azonban, egyes általánosabb jelenségek, mint ami­lyen a terrorizmus, a Hezbollah radi­kális síita szervezet támogatása, Irán szerepvállalása kapcsán is felmerül­nek. Az értekezlet célja, hogy elmé­lyült nemzetközi párbeszéd kezdőd­jön el a közel-keleti stabilitásról, és elinduljon egy, „varsói folyamatnak” nevezhető eseménysorozat, mely a közel-keleti konfliktusok enyhítését segítené elő - fejtette ki a lengyel kül­ügyminiszter. Varsó összekötő sze­repre törekszik az USA és az EU kö­zött, miután Washington tavaly má­jusban felmondta a Teheránnal 2015- ben kötött atomalkut, miközben Brüsszel továbbá is kiáll mellette. A konferencián a világ több mint 60 országa képviselteti magát. Részt cserélik. Az útleveleket az év végén kezdik el lecserélni, a központi bank pedig hamarosan elkészíti a már új országnevet viselő pénzérmék és bankjegyek kiadásának ütemtervét. Kedden pedig felvonták a NATO zászlaját a kormányhivatal épülete előtt. A macedón kormány és a NA-zett több mint 80 tonnás aranykészlet visszaadását követelte Nicolás Ma­duro elnök, az ellenzéki Juan Guaidó viszont arra kérte Londont, hogy jegybankja, a Bank of England ne ad­ja ki az aranykészletet. (MTI) vesznek az összes uniós tagállam küldöttségei, Franciaország és Né­metország államtitkári szinten lesz jelen. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai biztosa más elfoglaltsága miatt nem tesz ele­get a meghívásnak. Oroszország sem vesz részt a konferencián. Képvisel­teti viszont magát mintegy tíz közel­­keleti ország, köztük Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emír­ségek, többségük miniszteri szinten. A meg nem hívott Irán mellett nem vesz részt Palesztina és Libanon - ők elutasították a meghívást. A konfe­rencia kapcsán vasárnaptól szomba­tig Lengyelországban visszaállítot­ták a schengeni rendszeren belüli ha­tárellenőrzést, és meghirdették a fo­kozott - a négyfokozatú skálán az el­ső - terrorriasztási szintet. TO múlt szerdán írta alá a csatlako­zási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a ka­tonai szövetség 30. tagja legyen. Er­re várhatóan 2020-ban kerül sor. Görögország azonnal ratifikálta is a jegyzőkönyvet, ennek következmé­nyeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ez­zel lezárult egy majdnem harminc­éves folyamat, a görög-macedón névvita néven elhíresült diplomáciai csatározás. A névvita 1991 óta folyt Mace­dónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniá­nak hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nem­zetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztár­saság nevet viselte. (MTI)) Megoldani a megoldhatatlant A közel-keleti helyzetről tartanak nemzetközi miniszteri konferenciát Lengyelországban Lázas névváltozás folyik Eszak-Macedóniában A hétvégéig Macedóniáról Észak-Macedóniára cserélik az ország nevét a jel­zőtáblákon, a határátkelőknél, a reptereken, a vámvizsgálati pontokon (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom