Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-07 / 32. szám

www.ujszo.com I 2019. február 7. KULTÚRA A Zsidó utca mesekincsei Viera Kamenická nagysikerű mesekönyve magyar fordításban is megjelent BALOGH MÁRTA Egy letűnt világba visz el a Po­zsonyi Kifli Polgári Társulás Pozsonyi mesék sorozatának újabb kötete, a Pozsonyi zsidó mesék, amely kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezetes olvasmány. Ez a könyv azoknak is hasznos le­het, akik szeretnének megismerked­ni Pozsony múltjával, beleértve a zsidó lakosság kultúráját, szokásait, ünnepeit. A pozsonyi zsidó kultúra feltárására számtalan történelmi tár­gyú kutatás folyik, és a témában kü­lönféle kiadványok látnak napvilá­got. Viera Kamenická mesekönyve is közelebb kívánja hozni az érdeklő­dőkhöz a Zsidó utca mindennapjait. A 19. századi Pozsonyban külön­féle nyelvek, kultúrák, vallások éltek békében egymás mellett. Ekkor élte virágkorát a pozsonyi zsidóság. Ahogy a könyv is utal rá, mára már sajnos nagyon kevesen maradtak. A zsidónegyed központját a Zsidó utca jelentette, amely egy külön kis világ volt, sajátságos élettel. Házaiból má­ra csupán kettő maradt, a Zsidó Mú­zeumnak otthont adó Zsigray-kúria, és a Jó Pásztor Háza, amelyben az óramúzeum található. Erről az utcáról szól, ennek a letűnt világnak a történetét meséli el a kötet, oly módon, hogy betekintést ad az egykor itt élt emberek mindennapja­iba. A könyvet a szerző saját illuszt­rációi teszik színesebbé, személye­sebbé, a gyermekek számára még él­vezhetőbbé. Viera Kamenická a po­zsonyi Zsidó Múzeum munkatársa, a pozsonyi zsidóság kutatója. A kötet hátoldalán így vall: „Nem messze a Zsidó utcától születtem, és sok gye­rekkori élményem ezzel az utcával és környékével kapcsolatos.” A mesekönyvet magyarul Csanda Gábor fordításában olvashatjuk. Rengeteg új információt kapunk belőle a különféle zsidó ünnepek sza­bályairól, arról, hogy mi kerülhetett az asztalra, mit fogyaszthattak. De meg­tudhatjuk azt is, hogy melyik az az ünnep, amikor megemlékeztek a zsi­dók egyiptomi fogságáról, mértékű­léséről, az új haza kereséséről. A zsi­dó ünnepek nagyon fontos része a történetmesélés, amikor az asztalt körbeülve meséltek egymásnak. „El­érkezett az a boldog pillanat, amikor a családtagok meg a barátaik össze­jöttek, s kezdődhetett, mint ilyenkor minden évben, a zsidó nép régmúltját felelevenítő kalandos mesélés.” A zsidó mesék több ezer év tapasztala­tát tartalmazzák, alapjuk a hit, az igazságosság, az összetartozás. Mesés formában, a mesékben sze­replő zsidó gyermekek szemével lát­juk a történéseket. így tudjuk meg egyebek mellett azt, hogy mi a sabat, hogyan készülődtek rá, a családtagok közül kinek milyen feladata volt az ünnep előkészítésében és lefolyásá­ban. Kiderül, hogy pészáh ünnepén az ételeket egy szigorúan meghatározott sorrend szerint szabad csak elfo­gyasztani, mindegyik étel valamit jelképez a zsidók egyiptomi fogsá­gának történetéből. „A vacsoraidő megszabott előírásoknak eleget téve fog telni, ezek a Hágádá nevű könyv­ben vannak leírva.” A Purim, a sors­vetés ünnepe című történetből meg­tudhatjuk azt is, vajon miért adtak elő egy színdarabot a gyerekek purim al­kalmából, s hogy az előadás kedvéért miért öltözött Evicka Singhoferová és Editka Fischlová Eszter királynőnek, Leo Kohn Ahasvérus perzsa király­nak, Slomo Engel az okos Márkode­usnak, Hugo pedig Hámánnak. De Kamenická jóvoltából izgalmas me­sét olvashatunk a pozsonyi óriásról is, aki mindenben a szegények, elesettek segítségére sietett. A könyv érdekes információkkal látja el olvasóját a tit­kok kamrájáról vagy a jóságos és rosszindulatú angyalokról, akik a sa­bat kezdetén kísérgetik a férfiakat. A történetekben sok ismeretlen szóval találkozhatunk, de ne ijedjünk meg, hogy nem fogunk tudni vála­szolni a gyerekek kérdésébe, ugyanis a kötet végén egy kis „szótáracskáf ’ találunk. Negatívum viszont, hogy nem mindegyik kiemelt szónak talál­juk meg a magyarázatát. Pozitívum a negatívumban, hogy ez arra sarkall­hatja a kíváncsi olvasót, hogy utána­nézzen a magyarázat nélkül hagyott szavaknak és így esetleg kedvet kap­va a keresgéléshez, még több infor­mációt begyűjthet a zsidó kultúráról. A könyvvel az ünnepek mellett a hétköznapokba is betekinthetünk, például, hogy milyen válasz érkezett a szegény cipész Úristennek írt leve­lére, vagy, hogy a vízhordó a nehéz munkától teljesen kimerülve, pénz nélkül, hogyan tudta megülni nem mindennapi módon az ünnepet egy árva kisgyerekkel. Szerepel a kötet­ben a kis Mendel is, aki megújította a titkok kamrájának hagyományát és Mojse Schneider, az öreg tanító, aki az egyik legértékesebb ajándékot, a műveltséget osztogatta. Kamenická valamennyi meséje kedves, aranyos történet, de az utol­sóban már felsejlik a zsidók elkö­vetkező sorsa, a második világhábo­rú kegyetlenségei, pusztítása. A meséket külön-külön is olvas­hatjuk, nem alkotnak összefüggő történetet. De mindegyiken átsüt a szeretet, valamennyiben jelen van a segítségnyújtás és a másikkal való törődés motívuma. A kötet régi fo­tókat is közöl, melyek a zsidóne­gyed egyes épületeit, eseményeit örökítik meg. A könyvben minden korosztály megtalálhatja az érdek­lődésének megfelelő információkat. Viera Kamenická: Pozsonyi zsi­dó mesék (Rozprávky zo Zidovskej ulice). Pozsonyi Kifli Polgári Tár­sulás, Pozsony, 2018. RÖVIDEN Többen bojkottálják a Grammy-gálát Los Angeles. Európai idő szerint vasárnapról hétfőre virradóra rendezik meg a 61. Grammy­­gálát. Idén azzal van tele a sajtó, hogy kik nem jelennek meg a díjkiosztón. Taylor Swift bizto­san nem vesz részt a gálán, annak ellenére, hogy Reputation című albumával megnyerheti a legjobb lemeznek járó dijat. Az énekesnő úgy érzi, szándékosan nem jelöl­ték őt a többi kategóriában. Mivel aznap lesz a BAFTA-gála is, Swift kedvese, Joe Alwyn pedig A kedvenc miatt biztos, hogy je­len lesz a filmes díjkiosztón, az énekesnő valószínűleg vele együtt lép a vörös szőnyegre Londonban. A Maroon 5-ot is egyetlen kategóriában jelölték csupán: a legjobb duettért Cardi B-vel (Girls Like You). Mivel az elmúlt hétvégi Super Bowlon alaposan leszerepeltek, nem valószínű, hogy részt vesznek a gálán. Ariana Grande szintén visszautasította a meghívást, pe­dig ő fel is lépett volna a díjáta­dón. Mivel a producerek nem engedték, hogy azt a dalt adja elő, amelyiket szeretné, az énekesnő lefújta a szereplést. Iggy Azalea azért bojkottálja a Grammy-t, mert szerinte ajelentős kategóri­ákban műidig a férfiak dominál­nak. Az énekesnő januárban arra kérte kolléganőit, hogy ők se ve­gyenek részt az eseményen, hogy a bizottság észrevegye, mennyi nő van a szakmában. (juk) Két könyv, két szerző Rimaszombat. Kettős könyv­­bemutatót szervez a Fundament Polgári Társulás holnap 17 órától a rimaszombati Csillagházban. Krausz Tivadar Görög Másával közösen út könyvet A gömöri géniusz - Tompa Mihály gömöri emlékezete címmel. Ugyancsak Krausz Tivadar nevéhez fűződik a Szent Grál Godwin szerint című kötet, amelyben a mához szól az ősi legenda a szerző sajá­tos interpretációjában. (juk) Kiállítássorozattal ünnepel a 30 éves budapesti Ludwig Múzeum Képek a Ludwig 30 elnevezésű kiállítás- és programsorozat nyitó tárlatán (Fotó: mti) Egyebek között a Bauhaus mai hatását, Király Tamás divattervező munkásságát, valamint a Bosch+Bosch csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom törtánetét vizsgáló kiállításokkal jelentkezik idén a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Budapest. Idén ünnepli fennállá­sának harmincadik évfordulóját a budapesti Ludwig Múzeum, amely gazdag programmal készül a jubile­umi évre. A napokban nyílt meg az Iparterv 50+ kiállítás, tegnap pedig kezdetét vette a Ludwig 30 kiállítás- és programsorozat, amely áttekintést ad a múzeum történetéről, mai tevé­kenységéről és kísérletet tesz egy 21. századi jövőkép felvázolására is. Az első emeleti kiállítótér egyfaj­ta múzeumi modellé alakul, amely tematikus egységekbe rendezve ve­zet be az intézmény működésébe. Az egymást kéthetente követő pop-up­­kiállítások és programok az elmúlt évtizedek változó művészet- és mú­zeumfelfogására is reflektálnak. Száz esztendeje nyílt meg a weimari Bauhaus, a modem művészet törté­netének egyik legmeghatározóbb forrása; a Bauhaus 100 című kiállí­tás ennek a modernista utópiának a kortárs nézőpontból történő felidé­zésére tesz kísérletet áprilistól. Ebben a hónapban nyílik a nem­zetközi szcéna élvonalába tartozó szlovák konceptualista és posztkon­­ceptualista alkotók legmarkánsabb képviselőit bemutató tárlat, majd jú­nius közepétől a Leopold Bloom képzőművészeti díj kiállításának ad helyet a Ludwig. A magyar divattervezés egyik legnagyobb alakjának Király Ta­másnak az első nagyszabású, retros­pektív jellegű kiállítása július 12-től lesz látható. Ősszel a Bosch+Bosch csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom, majd az amerikai Pat­tem and Decoration (Mintázat és de­koráció) irányzat történetét idézik fel a Ludwig tárlatai, az év végén pedig az Esterházy Művészeti Díj kiállí­tásának ad otthont az intézmény. A Ludwig Múzeum a 2018-as évet csaknem százezres látogatottsággal zárta, kollekciója pedig tavaly 48 műtárggyal gyarapodott. (MTI) je

Next

/
Oldalképek
Tartalom