Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-07 / 32. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. február 7. I www.ujszo.com Trump békülékeny beszéde Trump bejelentette: február 27-28-án találkozik az észak-koreai vezetővel Vietnámban Trump évértékelő beszéde csaknem másfél óráig tartott, mert gyakran hosszan tartó taps és ováció szakította mega republikánusok részéről (íasr/ap) RÖVIDEN Észak-Macedónia a NATO küszöbén Brüsszel. A névvita lezárultával Macedónia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NA­TO) tagállamai tegnap aláírták a csatlakozási j egy zőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a le­endő Észak-Macedónia a kato­nai szövetség 30. tagja legyen­­jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő államot aNATO tavaly júniusi csúcsta­lálkozóján hívták meg a csatla­kozási tárgyalások megkezdé­sére, amelynek azonban feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása. (MTI) Megemlékeznek az örmény népirtásról Párizs. Április 24. az Oszmán Birodalomban élő örmények el­leni népirtás emléknapja lesz Franciaországban - jelentette be Emmanuel Macron francia el­nök, miután találkozott a fran­ciaországi örmény közösség képviselőivel. Franciaországban 2016 óta 45 ezer euróval és egy évi szabadságvesztéssel büntet­hető az, aki tagadja a másfél mil­lió áldozattal járó népirtás tényét. Az 1923-ban megalakult Török Köztársaság azóta sem ismerte el, hogy az örmények tudatos, kitervelt népirtás áldozatai lettek volna. Ankara máris határozottan elítélte Párizs döntését. (MTI, ú) Új migrónskaraván az USA határánál MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai elnök évértékelő beszédében nem zárja ki azt, hogy az USA egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szélé (INF) orosz-amerikai szerződésfelmondása után. Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban az unió állapotáról elmondott évértékelő be­szédében megismételte, Oroszország többször megsértette az INF-szer­­ződés előírásait, és az Egyesült Ál­lamok ezért lép ki a megállapodás­ból. „Tényleg nincs más választá­sunk. Talán tárgyalhatunk egy más­fajta megállapodásról, Kína és má­sok bevonásával, talán nem, és ebben az esetben másoknál sokkal többet fogunk költeni (ilyen fegyverzetek­re) vagy fejleszteni” - fogalmazott az elnök. Közölte, a haderő megerősí­tésének keretében az Egyesült Álla­mok a legkorszerűbb rakétavédelmi rendszert fejleszti ki. Trump kiemel­te, elnöksége alatt nem fognak bo­csánatot kérni azért, hogy előtérbe helyezik az amerikai érdekeket. Az USA a minap felfüggesztette részvé­telét az INF-szerződésben, arra hi­vatkozva, hogy Oroszország meg­sérti az egyezményt. Vietnámban lesz február 27-28-án az amerikai elnök és az észak-koreai vezető második csúcstalálkozója - jelentette be az elnök az évértékelő beszédében. „Ha nem engem válasz­tottak volna meg az Egyesült Álla­mok elnökének, akkor ma nagy há­borúban állnánk Észak-Koreával” - hangoztatta az elnök. Leszögezte: „még sok munka van hátra, de jó a vi­szonyom Kim Dzsong Unnál”. Be­széde külpolitikával foglalkozó ré­szében az elnök leszögezte, célja az amerikai érdek elsődlegességének biztosítása, majd emlékeztetett az utóbbi esztendő fontos eseményei közül arra, hogy elismerte Jeruzsále­met Izrael fővárosaként, továbbá a minap a venezuelai Juan Guaidó el­lenzéki politikust az ország legitim kormányának leendő vezetőjeként. „A nagyszerű országok nem folytat­hatnak végeérhetetlen háborúkat” - fogalmazott Szíriára és Afganisztán­ra utalva. Mint mondta, az amerikai kormány felgyorsítja erőfeszítéseit, hogy kivonja katonáit Szíriából és Afganisztánból. „Eljött az ideje, hogy Szíriában lévő remek harcosainkat itthon köszönthessük” - fogalmazott. Lesz amerikai űrhajó Trump közölte azt is, hogy az Egyesült Államokban 2019-től amerikai űrhajósok újra amerikai gyártmányú űrhajókkal fognak re­pülni. Az űrsiklóprogram befejezé­se, 2011 óta az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA orosz űrhajókkal juttatta el asztronautáit a Nemzetkö­zi Űrállomásra (ISS). A NASA és az orosz állami üripari vállalat, a Rosz­­koszmosz között megkötött szerző­dés azonban az idei év végén lejár. Jelenleg több amerikai cég fejleszt emberek szállítására is alkalmas űrhajókat. Augusztusban várható a Boeing ürkapszulájának, a CST-100 Starlinemek az indítása emberekkel a fedélzetén. Az űrhajót Atlas V-ös hordozórakéta állítja Éöld körüli pá­lyára. Konkurense a SpaceX űrkutatási vállalat Crew Dragon űrhajója, amelyet egy Falcon-9-es hordozórakéta juttat az űrbe. A Crew Dragont nyáron bocsátják fel űrhajósokkal a fedélzetén. Elóg a bosszúállásból Trump a belpolitikában kétpárti együttműködést szorgalmazott és el­vetette a bosszúállás politikáját. „Ha békesség és törvényhozás lesz, akkor nem lesz háborúskodás és nyomozá­sok sora”. Együttműködésre, az év­tizedek óta tartó politikai patthelyzet feloldására sürgette a politikai élet szereplőit. A részleges kormányzati leállás Donald Trump „mutatványa” volt - mondta az amerikai elnök év­értékelőjére reagálva a Demokrata Párt nevében Stacey Abrams geor­­giai politikus. Személyében először reagált elnöki évértékelőre nyilvános beszéddel affoamerikai női politikus. Ferenc pápa közvetítene a venezuelai válságban Mexikóváros. Újabb migráns­­karaván érkezett az Egyesült Ál­lamok mexikói határához, ezút­tal a texasi Eagle Pass nevű tele­pülés közelébe. Az 1600 közép­amerikai migráns a mexikói ha­tóság szerint menedékkérő, eszerint hajlandók alávetni ma­gukat az USA hatósági eljárásá­nak. A karaván utasainak a me­xikói Piedras Negras városában egy üzemen kívüli gyártelepen rögtönöztek ideiglenes szállás­helyet, és ellátták őket hálómat­racokkal, takarókkal, élelemmel. Az 1600 migráns között csak­nem ötven, felnőtt kísérő nélküli, 15-17 év közötti fiatal van. A két ország közötti határ ezen a sza­kaszon a Rio Grande folyó. (MTI) Tusk: pokolba valók a brexit kitalálói Brüsszel. A pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáért kampányoltak anél­kül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. „Ötven nap van hátra a kilépésig. Tudom, hogy még mindig nagyon sokan remény­kednek a folyamat visszafordí­tásában, és én is velük vagyok teljes szívvel, azonban a tények nyilvánvalóak. A brit kormány­főnek, illetve az ellenzék veze­tőjének brexitpárti kiállása je­lenleg kizáija ennek a lehetősé­gét”-mondta Donald Tusk. (MTI) Egy kolumbiai határváros, Cu­­cuta kész a venezuelaiaknak szánt nemzetközi humanitá­rius segély fogadására és to­vábbítására, ám kérdéses, át­­jut-e a szállítmány a határon, mivel Nicolás Maduro elnök visszautasította a külföldi segélyeket, és a határt a venezuelai hadsereg őrzi. Bogotá/Vatikánváros. Cucuta készen áll a segély továbbításra, a vá­rosban parancsnoki posztot állítottak fel a művelet összehangolására és irányitására. A 60 tonnányi segély Bogotából érkezik teherautókon. A venezuelai ellenzék egyik törvény­hozója, Miguel Pizarro arra kérte a hadsereget, hogy engedje be a szál­lítmányt. „Katonák, ti, akik nem ki­rályi fényűzésben éltek, egyenruhá­tok elnyűtt, csizmátok kopott, gon­doljatok arra, hogy a segélyt a ti csa­ládtagjaitoknak is szánják” - intézte felhívását Pizarro a hadsereghez, és egyúttal arra kérte a katonákat, állja­nak át az ellenzék vezérének, a több állam által ideiglenes elnöknek elis­mert Juan Guaidó oldalára. A Guai­­dót ideiglenes államfőként elismerő országok jó része komoly segítséget ajánlott fel az élelmiszer- és gyógy­szerhiánytól szenvedő venezuelaiak­nak. Kanada 53 millió kanadai dollár értékű segélyt küld, az USA 20 millió dollárnyit ígért, az Európai Unió pe­dig további 5 millió euró értékűt. Ferenc pápa nyitott a közvetítésre a venezuelai válságban, ha azt mindkét fél kéri - derült ki a katolikus egy­házfő szavaiból. A pápa újságírók előtt megerősítette, levelet kapott Ni­colás Maduro venezuelai elnöktől, aki azt kérte tőle, hogy közvetítsen a ve­nezuelai belpolitikai válságban a fe­lek között. Maduro ugyanis a Sky24 olasz televíziós csatornának adott in­terjúban azt állította, Ferenc pápához fordult segítségért a belpolitikai vál­ság rendezésében. „Még nem olvas­tam ezt a levelet. Meglátjuk, hogy mit lehet tenni. De ahhoz, hogy közvetí­tés lehessen, mindkét fél szándékára szükség van. Az eredeti feltételek vi­lágosak: amennyiben a felek kérik, mindig rendelkezésre állunk” - mondta a pápa. A dél-amerikai or­szágban zajló belpolitikai válság ki­­szélesedett azután, hogy Juan Guai­dó, az ellenzéki többségű parlament vezetője január 23-án egy Maduro el­leni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. (MTI) munkajogi reform elleni szak­­szervezeti megmozdulásokon ta­pasztalt erőszak miatt, a fútballhu­­ligánok elleni törvénykezés min­tájára dolgozta ki a szabályozást. A javaslat alapján nemcsak bírói ha­tározattal, hanem prefektusi dön­téssel is eltilthatják a tüntetéseken rendzavarást okozókat a további megmozdulásokon való részvé­teltől. A határozat megsértése hat hónap szabadságvesztést és 7500 eurós pénzbüntetést vonhat maga után. Emellett szigorúbban bün­tetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek. A kor­mány célja az is, hogy a tünteté­seken okozott károkat ne a kor­mány és az önkormányzatok fi­zessék ki az adófizetők pénzéből, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteniük a csoportosan elkö­vetett rombolások költségeit. (MTI) Ferenc pápa elismerte, hogy papok és püspökök apácákat zaklattak. Közölte, dolgozik azon, hogy megoldást találjon a problémára. „Kétségtelen, hogy az egyházon belül voltak már papok, akik ezt csinálták" - mondta a katolikus egyházfő. Hozzátette, az egyik franciaországi rendet azért kellett feloszlatnia XVI. Benedek pápának, mert még az alapítója is szexrabszolgaságra kény­szerítette a belépőket. A pápa szerint az apácák zaklatása jelen idejű problé­ma, bár szerinte ez főleg „jellemzően új alapítású" rendekre jellemző. (íasr/ap) Rendzavarók büntetése Párizs. Első olvasatban nagy többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés azt a törvényterve­zetet, amely alapján a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket el­tilthatják a további megmozdulá­sokon való részvételtől, az arc el­takarása pedig bűncselekménnyé válhat. A szenátusban már tavaly októberben megszavazott javasla­tot a kormány adó- és gazdaságpo­litikája ellen több mint két hónapja tartó, ún. sárga mellényes tünteté­seket kísérő erőszak nyomán ter­jesztették a nemzetgyűlés elé. A tervezetet a kormánypárti képvise­lők többsége és a centristák, vala­mint az ellenzéki jobbközép sza­vazta meg, míg a teljes baloldal és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés ellene szavazott. A kor­mánypárt soraiból 50-en tartóz­kodtak a szavazáskor. A felsőház a

Next

/
Oldalképek
Tartalom